Szerintetek lehetne jövője egy ilyen rendszernek?
Az alap ötletem 3 problémát ölelne fel.
Az egyik, hogy a megújuló energiaforrások nagyon helyhezkötöttek (A folyó nem mindenhol alkalmas vízerőmű építésére, a napenergia a Szaharába használható ki igazán jól, szél sem fúj mindig mindenhol stb...), a másik, hogy az elektromos áram nagyon nehezen szállítható (drága a hálózat kiépítése, sok anyag kell hozzá és nagy a veszteség ha több 1000 km-t utaztatjuk az áramot), végül pedig az áram nem tárolható, mint pl. a fosszilis energiahordozók. Így amit a napelem vagy a vízerőmű megtermel azt vagy azonnal felhasználjuk vagy kárba vész. Vagy ha nem fúj a szél / nem süt a nap akkor nem termelünk.
Azon gondolkodtam vajon megérné-e egy olyan rendszer kialakítása, hogy ahol kvázi "végtelen" mennyiségű energiát tudunk előállítani (így elsőre az észak-afrikai sivatag lenapelemezésére gondoltam) ott vízbontással H2-t gyártanánk - a földgáz mintájára - amit vagy csővezetékeken vagy tartályozva lehetne a világon bárhová szállítani.
Így tulajdonképpen megújuló energiát használnák, az elégetett hidrogén víz formájában visszakerülne a körforgásba, az energiát a napból nyernénk, ami kifogyhatatlan és megújuló, ha nappal eleget tudunk termelni akkor az éjszakai energiaigényt is ki tudnánk elégíteni és a gázvezetéknek (vagy cseppfolyós tartályos megoldásnak) nincs vesztesége szállítás közben.
Mit gondoltok róla? Milyen akadályokba ütközhetne az ötlet?
Az átállás hidrogén tüzelésre akár könnyen meg is oldható lehetőség lenne az erőművekben vagy akár gépjárművekben is, hiszen a sima robbanómotor kis átalakítással működik hidrogénüzemmel is.
válasza:Ehhhh ...
"drága a hálózat kiépítése, sok anyag kell hozzá"
Remélem nem gondolod komolyan, hogy a hidrogént olcsóbb lenne elszállítani, és kevesebb anyag kellene hozzá, mint adott esetben az áramhoz...
"A napelem drága, mert keveset gyártanak belőle. Régen egy microchip is drága volt, ma már filléres dolog és az utolsó kávéfőzőben is van tucatszám."
Igenám, csakhogy a microchiphez alig kell anyag! Míg a napelemet nem lehet ám miniatürizálni! Ott kell az anyag, és az anyag nem olcsó. A chipeknél azért volt drága az elején, mert a technológia drága volt. Ma már nem az és az anyagigénye mindig is szinte nulla volt! A napelemek technológiája már nem drága, de az anyagigény, nos... ha picit belegondolsz rájöhetsz, az bizony most is kell, és a jövőben is kelleni fog, ergo nem nagyon lesz olcsóbb...
Szerintem elfelejtheted ezt az ötletet. Környezetkímélőbb lenne, ez nem vitás, de ennek ára van, és ez az ár nem is olyan kicsi. Nincsen ilyen jellegű, ilyen hatalmas volumenű project, vagy megvalósított rendszer, és ez nem véletlen!
maci
Természetesen nem gondolom, hogy olcsóbb lenne a hálózat kiépítése, mint egy elektromos hálózaté. Ellenben a gáz szállítása közben 0 a veszteség, az elektromos hálózatnál pedig X%, minnél messzebb szállítjuk annál több. A kérdés nyilván az, hogy mennyi idő, amíg megtérülne a plusz ráfordítás a hálózat kiépítésére.
A napelemeket érintő kritika teljesen jogos, drága és rossz a hatásfoka - most még!
Jelenleg 20%-os hatásfokkal működnek a jobb napelemek. Ha ezt 50-60% fölé tudnánk tornászni 2-3 évtizeden belül akkor már más lenne a helyzet.
Ellen javíts ki ha tévedek, de a napelemek fő alkotóeleme a szilícium, ami minden, csak nem ritka anyag.
válasza: válasza: válasza:Ha már a jövőben kifejlesztett technológiákkal számolsz, akkor miért nem az energia szállítás jövőbeli megoldásaival tervezel?
Például mikrohullámokkal ársugárzás (folynak ilyen kutatások)
Észak-Afrika nem lakatlan, és a berber pásztort nem hatod meg a pénzel. A Kadhafi félék már csak azért se hagynák, mert az európaiaknak kell. Ha nem ismered az ottani viszonyokat, elhiszem, hogy nem érted, de biztos vagyok benne, hogy ott nem lehetne ezt megcsinálni.
"Ellen javíts ki ha tévedek, de a napelemek fő alkotóeleme a szilícium, ami minden, csak nem ritka anyag."
Maci nem véletlenül írta, hogy drága. Azért drága,mert a napelemhez egykristályos szilícium kell.
Hasonlóképpen: a szén "minden, csak nem ritka anyag" a gyémántos fülbevaló mégis drága. Vajon miért?
válasza: válasza:"Pallas Nagy Lexikon 1998-as adata"
A Pallasz tényleg ezt írja, de a dátum nem stimmel. Azt a Lexikont jó száz évvel előtte zárták le. 98-ban csak digitalizálták. Emiatt nem túl aktuálisak az adatai. Biztos többen laknak ott mint Budapesten.
Nem tudom milyen a városi lakosság aránya, de mindegy is, mert egy ilyen dolog a teljes lakosságot érinti.
Szóval gyors összeadás a friss népszámlálási adatokkal és kiderül, hogy a szaharai országok összlakossága 228 millió fő.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!