Szerintetek lehetne jövője egy ilyen rendszernek?
Az alap ötletem 3 problémát ölelne fel.
Az egyik, hogy a megújuló energiaforrások nagyon helyhezkötöttek (A folyó nem mindenhol alkalmas vízerőmű építésére, a napenergia a Szaharába használható ki igazán jól, szél sem fúj mindig mindenhol stb...), a másik, hogy az elektromos áram nagyon nehezen szállítható (drága a hálózat kiépítése, sok anyag kell hozzá és nagy a veszteség ha több 1000 km-t utaztatjuk az áramot), végül pedig az áram nem tárolható, mint pl. a fosszilis energiahordozók. Így amit a napelem vagy a vízerőmű megtermel azt vagy azonnal felhasználjuk vagy kárba vész. Vagy ha nem fúj a szél / nem süt a nap akkor nem termelünk.
Azon gondolkodtam vajon megérné-e egy olyan rendszer kialakítása, hogy ahol kvázi "végtelen" mennyiségű energiát tudunk előállítani (így elsőre az észak-afrikai sivatag lenapelemezésére gondoltam) ott vízbontással H2-t gyártanánk - a földgáz mintájára - amit vagy csővezetékeken vagy tartályozva lehetne a világon bárhová szállítani.
Így tulajdonképpen megújuló energiát használnák, az elégetett hidrogén víz formájában visszakerülne a körforgásba, az energiát a napból nyernénk, ami kifogyhatatlan és megújuló, ha nappal eleget tudunk termelni akkor az éjszakai energiaigényt is ki tudnánk elégíteni és a gázvezetéknek (vagy cseppfolyós tartályos megoldásnak) nincs vesztesége szállítás közben.
Mit gondoltok róla? Milyen akadályokba ütközhetne az ötlet?
Az átállás hidrogén tüzelésre akár könnyen meg is oldható lehetőség lenne az erőművekben vagy akár gépjárművekben is, hiszen a sima robbanómotor kis átalakítással működik hidrogénüzemmel is.
válasza:Azt mondod drága az energia elszállítása, távvezeték meg minden...
Azt mondod az előállított energia kárbavész vagy azonnal felhasználandó.
Azt mondod a vízerőmű helyhezkötött.
Azt mondod veszteséges
Aztán jössz egy ötlettel ahonnan ugyanúgy el kell juttasd az energiát a felhasználás helyére, ami ugyanúgy helyhezkötött, ami ugyanúgy "tárolhatatalan", és ugyanúgy veszteséges valamennyire...
És akkor még nem beszéltünk a rendszered áráról....
:)
maci
válasza: válasza:"észak-afrikai sivatag lenapelemezésére gondoltam"
Szerinted megengednék az ottaniak, hogy mindent befedj napelemmel, hogy az európaiaknak legyen elég energiájuk?
Itt több ezer négyzetkilométerre lenne szükség!
A hidrogént csőben szállítani végig Líbián, Tunézián, Algérián és Marokkón keresztül? Hallottad már milyenek ott a viszonyok? Szerinted hány helyen robbantanák fel?
A tartályhajós megoldás már a földgáz esetében se túl jó, hidrogénhez pedig nem tudnának elég biztonságosat építeni.
Nézd esetleg meg a neten, hogy mennyibe kerül egy 1 négyzetméteres napelem. és számold ki, hogy mennyibe kerülne belőlle 100 ezer négyzetkilométernyi.
És akkor még a csöveket nem is számolod.
"Aztán jössz egy ötlettel ahonnan ugyanúgy el kell juttasd az energiát a felhasználás helyére,"
Ez igaz
" ami ugyanúgy helyhezkötött,"
Ez is igaz, bár csak részben. Egy magyarországon telepített napelem-telep a töredéke hatékonysággal működhetne, mint a sivatagban ugyan az
" ami ugyanúgy "tárolhatatalan",
Ez már nem igaz. Pont ez volna az ötlet lényege, hogy maga az energia elektromos áram formájában gyk. tárolhatatlan. Így egy fizikai elem formájában tárolható lenne az energia.
" és ugyanúgy veszteséges valamennyire... "
Ez is igaz, de az a kérdés, hogy ez a veszteség kompenzálná-e az amúgy gyenge hatásfokú fosszilis energiahordozók használatából adódó veszteséget. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy a nap nem fog elfogyni, míg az olaj igen.
"Szerinted megengednék az ottaniak, hogy mindent befedj napelemmel, hogy az európaiaknak legyen elég energiájuk?
Itt több ezer négyzetkilométerre lenne szükség! "
Igen, mivel:
- Az észak afrikai sivatag tök lakatlan
- Iszonyatosan gazdag országgá tenné az észak afrikai országokat, ha ők láthatnák el Afrika és Európa teljes területét energiával
- Kihasználatlan helyük van bőven
"A hidrogént csőben szállítani végig Líbián, Tunézián, Algérián és Marokkón keresztül? Hallottad már milyenek ott a viszonyok? Szerinted hány helyen robbantanák fel?"
A közel keleten sem fényesebb a helyzet, mégis van gázvezeték, mégis szállítják az olajat. Ez csak őrzés kérdése.
"Nézd esetleg meg a neten, hogy mennyibe kerül egy 1 négyzetméteres napelem. és számold ki, hogy mennyibe kerülne belőlle 100 ezer négyzetkilométernyi. "
A napelem drága, mert keveset gyártanak belőle. Régen egy microchip is drága volt, ma már filléres dolog és az utolsó kávéfőzőben is van tucatszám.
De a felvetés jogos, ám a napenergiát másképpen is lehet hasznosítani, pl. egy turbinarendszerrel (amit már amúgy tervezgetnek, csak gyerekcipőben van) vagy az Ausztráliában már működő és néhol itthon a háztetőkön is fellelhető napkollektor rendszerrel. Csak meg kell találni a leggazdaságosabb alternatívát.
Eddig Kinga79 felvetése tűnik a legaggályosabbnak sajnos.
válasza:"- Az észak afrikai sivatag tök lakatlan"
Ez nem igaz. A világ egyik sivataga sem "tök lakatlan". A Szahara lakóinak számát 2 és fél millióra becsülik (Pallas Nagy Lexikon 1998-as adata), a lakosság zöme berber, ezen kívül mór- és tuareg törzsek, a berberek és egyiptomiak, valamint a rabszolgaként importált fekete-afrikaiak leszármazottai is megtalálhatók itt.
A Nílus völgyében, az Ahaggar-fensíkon, illetve a legtöbb oázisban növénytermesztés folyik (szőllő, füge, ébenfa, gumifa, datolya és különböző gabonafélék). A nedvesebb fennsíkokon és völgyekben, illetve sok oázisban állattenyésztés is folyik (főleg teve illetve kecske). Valamint só kitermelés is folyik egyes sóban gazdag területeken.
válasza:"- Iszonyatosan gazdag országgá tenné az észak afrikai országokat, ha ők láthatnák el Afrika és Európa teljes területét energiával"
Ezzel az a probléma, hogy az észak-afrikai országoknak nincs megfelelő pénzforrása, hogy saját maguk hozzanak létre "energia farmokat", amennyiben viszont az európaiak építenék meg ezeket, ők is aratnák le a hasznot. Az afrikaiaknak csak kismértékű haszon jutna, abból nem gazdagodnának meg (különben vannak ilyen célú tervek Németország illetve Olaszország részéről).
Viszont az sem véletlen, hogy eddig nem valósultak meg.
Észak-Afrika sem gazdaságilag, sem politikailag nem elég stabil egy ilyen vállalkozás kivitelezéséhez.
1. probléma a berendezések elszállítása a területre. Mivel ezeket Európában kellene legyártani (Afrikában nincs megfelelő ipari háttér) igen hosszú szállításról lenne szó, ami rendkívül drága - főleg Afrikában, ahol kiépített infrastruktúra sincsen.
2. probléma a karbantartás és javítás. Részben ld. 1. pont. Helyben nincs megfelelő személyzet, tehát képzést kellene biztosítani a helyieknek (ami tkp. még jó is lenne ezen országoknak - munkahelyteremtés ...), viszont ennek ismét csak nincs megfelelő infrastrukturális illetve intézményi háttere.
3. probléma a biztonságos üzemelés fenntartása. Azt hiszem a pillanatnyi líbiai, algériai és egyéb országok helyzetében ezt nem is kell kifejtenem.
válasza:"- Kihasználatlan helyük van bőven"
Na ez véletlenül igaz.
Viszont bizonyos esetekben természetvédelmi, turisztikai érvek szólhatnak egyes területek intenzívebb hasznosítása ellen.
válasza:"A közel keleten sem fényesebb a helyzet, mégis van gázvezeték, mégis szállítják az olajat. Ez csak őrzés kérdése."
Az őrzés pénzbe kerül. Ha sokat kell fizetni érte, akkor már nem termel hasznot a befektetés (rosszabb esetben akár ráfizetéses is lehet), tehát senki sem vág bele.
12:45
2,5 millió ember él egy akkora területen, mint Európa. Egy Budapestnyi ember.
Nyilván vannak természetvédelmi területek, oázisok, termőföld ha kevés is.
De én itt nem a konkrét megvalósítás lehetőségéről beszélek, hanem, hogy elméletileg a módszer működőképes és fenntartható lenne-e.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!