A szemben található csarnokvíz, ami a szaruhártya mögött és a szemlencse előtt helyezkedik el, annak mi a feladata?

Csak ügyesen kell keresni, és akkor szinte mindenről lehet nagyon jó videókat találni:))

Nah akkor nézzük a diffúziót és az ozmózist.

Ha pl. folyadékokba beleteszel vmi anyagot (pl. cukrot), akkor azok a hőmozgás következtében mindig egyenletesen fognak eloszlani. Hogy ez miért van így, azt talán jobb lenne egy fizikustól megkérdezni:))

Szóval a cukormolekulákat a vízmolekulák szétlökdösik, és így azoknak a koncentrációja a folyadék minden részében ugyanakkora lesz.

Ez a diffúzió.

Az ozmózis az tulajdonképpen egy féligáteresztő hártyán keresztüli diffúzió.

Van egy edényed, és van benne víz. A közepére beleállítasz egy féligáteresztő membránt, ami így két részre osztja az edényt.

Az edény egyik részébe teszel cukrot.

A membrán a vizet át tudja engedni, viszont a cukormolekulákat nem (ezért féligáteresztő ugye: tehát az oldószert átengedi, az oldott anyagot meg nem).

Nah most a rendszer itt is arra törekszik, hogy mindenhol ugyanakkora legyen a cukor koncentrációja.

Viszont a cukormolekulák hiába próbálkoznak, nem tudnak átmenni a membránon. Így ahelyett, hogy a cukormolekulák mennének, a víz kezd el vándorolni. Átáramlik a víz egy része abba a térrészbe, ahol a cukor van, így annak nagyobb lesz a térfogata.

(De ugye nem fog az összes víz átáramlani a cukorhoz, hanem egy idő után megáll az ozmózis. Ez azért van, mert abban a térrészben, amelyikben a cukor is van, elkezd nőni a hidrosztatikai nyomás. És ez a nyomás egy idő után akkora lesz, hogy megállítja az ozmózist. Pontosabban beáll egy egyensúlyi állapot, és pont annyi vízmolekula átmenni a cukorhoz, mint amennyi a nyomás következtében visszaáramlik.)

A dialízis gyakorlatilag ugyanezen az elven alapul.

Van egy hártya, ami a nagyobb molekulákat, anyagokat nem engedi át, a kisebbeket viszont igen.

[link]

Itt a 4. oldalon találsz egy jó kis ábrát, ami megmutatja a lényegét:)

A művesekezelés is ezen alapul:)

És kicsit tegyük rendbe ezt az aktív és passzív transzportot.

Az, hogy egy bizonyos anyag át tud-e jutni a membránon diffúzióval (azaz nem kell hozzá kis csatorna, vagy vmi fehérje ("carrier"), ami átviszi), az a méretétől és a töltésétől függ.

Pl a víz és a szén-dioxid az simán átjut mindenféle kis csatorna nélkül. Mintha a membrán ott se lenne:) Egyszerűen csak a nagyobb koncentrációjú hely felől átáramlanak a kisebb koncentrációjú hely felé.

De pl. az ionok nem jutnak át a membránon. Így kell nekik a kis csatorna, amin keresztül át tudnak menni:)

Viszont az, hogy aktív, vagy passzív a transzport, az nem attól függ, hogy mekkora a molekula.

Hanem attól, hogy milyenek a koncentrációviszonyok:)

Nézzünk egy sejtet, ami vmi folyadékban van.

A folyadékban sok Na+ ion van, a sejtben pedig kevesebb.

Ha a sejtnek a membránjában vannak olyan csatornák, amiken keresztül át tud jutni a Na+, akkor az csak a koncentrációgradiensének megfelelően tud menni.

Tehát ha kívül sok volt a Na+, akkor kívülről be fognak áramlani a sejtbe.

Ez passzív folyamat, a sejtnek nem kell hozzá energiát befektetni.

Viszont ha a sejt a benne lévő Na ionokat akarja eltávolítani, akkor ugye koncentrációgradiens ellenében kell kilökdösni őket:)

Ehhez pedig energia kell. Ez aktív transzport.

"melyik az elhasznált és melyik az O2 dús oxigén"

Egyféle oxigén van:D Nem válogat közöttük:D

Szegedről pedig: Nagyon jó hely:) Szép, barátságos, sok a fiatal, jó az egyetem:) Másodéves vagyok egyébként.

Megmondom őszintén a skype-ot nem igazán kedvelem (nincs is a gépen). De az msn címem szívesen megadom, ha írsz egy e-mailt, és ott bármikor írhatsz, ha vmi kérdésed van.

Hány éves vagy?