Valaki össze tudná foglalni a kromoszómák, gének, genom, fehérjék, aminósavak és az esetleges többi alapfogalom ebben a témában micsodák, hogy viszonyulnak egymáshoz és mi a funkciójuk? (elég vázlatosan is, egy átfogó képre lenne szükségem)

Minden eukarióta (azaz nem baktérium) sejtnek van sejtmagja, ahol a DNS-e van. A DNS egy nukleotidokból álló kettős spirál. A nukeotidok (a későbbiekben nt) egy cukormolekulából, dezoxiribózból, egy foszfátcsoportból és egy nitrogén tartalmú szerves bázisból állnak. A nitrogén tartalmú szerves bázis lehet 4 féle: adenozin (A) citidin (C) timidin (T) és guanozin (G). (RNS esetén T helyett U, uracil áll. Az RNS többnyire egyszálú.)

Ezek egymással összekapcsolódva egy hosszú láncot hoznak létre, a DNSt. A DNS, azaz dezoxiribonukeinsav egy kettős spirál, azaz úgy néz ki, mint egy létra, ami fel van tekeredve maga körül.

[link]

[link]

Képzeld el úgy, hogy a létra fokai félbe vannak fűrészelve. Az egyik fele az egyik oldalhoz tartozik, a másik a másikhoz. A létra szára a cukor-foszfát tengely, a fokok fele pedig csak a bázisból áll. A mindig T-vel áll szemben, kétszeres hidrogénkötéssel, C pedig mindig G-vel hároszoros hidrogénkötéssel, és fordítva. Így a két szál összepasszol, viszont nem egyezik. Az egyik szál mindig az értelmes szál, ez tartalmazza azt a nukeotid sorrendet, amiről „értelmes” fehérje képződhet, a másik az értelmetlen szál.

A fehérjék a sejtek fő építőkövei, rengeteg féle van belőlük, enzimek, vázfehérjék, stb. A fehérjék aminosavakból (a továbbiakban AS) épülnek fel. Az AS-akból 20 félét ismerünk. Mindnek van egy „alapváza”, azaz egy szénatom, aminek egyik felén egy ún. karboxil csoprt, a másik felén pedig egy ún. amionocsoprt van. [link]

Ezek az amino- és karboxilcsoportok egymáshoz kötnek, és így az AS-akból kialakul egy hosszú lánc. [link]

Viszont az AS-ak nem csak ebből az „alapvázból” állnak, hanem a szénatomjukhoz különféle „függelékek” kapcsolódnak. A „függelékek” eltérőek. Emiatt az eltérés miatt van annyi féle AS. A legtöbb élő szervezetben 20 féle „függelék” van, ezért van 20 féle AS. Ezek a „függelékek” határozzák meg azt is, hogy a lánc ezek után hogyan tekeredik a térben, azaz a fehérje másodlagos, harmadlagos és esetleg negyedleges szerkezetét is.

[link]

[link]

Mivel a DNS nt-jaiból csak 4 féle van, ezért ha 1 nt 1 AS-t határoz meg, akkor csak 4 féle AS lehetne az élő szervezetben. Ha 2 nt határoz meg 1 AS-at, akkor is csak 2^4 db variációt takar, ez pedig még mindig csak 16 AS lenne. Tudjuk, tehát, hogy 1 AS-at 3 nt határoz meg. A DNS értelmes szálán 3 egymást követő nt (triplet) a kód.

[link]

Erről valamilyen mechanizmussal átíródik (transzkripció) egy messenger RNS, ami pont a kód kiegészítő nt-jait tartalmazza, ezen az 1 AS-at meghatározó 3 nt a kodon. Az mRNS riboszómákra kerül, ott pedig átíródik fehérjévé (transzláció). A riboszóma ugyanis arra való, hogy egy ún. transzfer RNS (tRNS, ami egy olyan molekula, aminek egyik felén egy triplet van, a kodon kiegészítői, illetve a hozzá tartozó 1 db AS a másik felén, így fordítódik le a kód AS-akra) segítségével az mRNS alapján létrehozzon egy fehérjét. A riboszóma összekapcsolja a sok tRNS által hordozott AS-akat.

[link]

[link]

http://www.youtube.com/watch?v=ztPkv7wc3yU&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=5bLEDd-PSTQ

http://www.youtube.com/watch?v=KvYEqGb7XN8&feature=related

Egy fehérje több 100 AS-ból áll, így a kódja a DNS-en 3*több 100 nt-ból áll. Ezek az egy fehérjét meghatározó nt-ok a DNSen egy gént alkotnak. A gén a DNS egy fehérjét kódoló szakasza. Sok gén van egy DNS szálon.

[link]

A kromoszómák a DNSből tekerednek fel, mikor a sejt osztódik. A sejt osztódásakor az a cél, hogy minél könnyebben mozdíthatók legyenek a DNS szálak, így viszont a DNS-hez nem lehet hozzáférni, nem történik róla átírás sem. Így mikor a sejt éppen nem osztódik, a kromoszómái letekerednek, fellazulnak, hogy a sejt tudjon DNS-ről fehérjét átírni. Minden fajnak fajra jellemző számú kromoszómája van, az embernek pl. 23 pár, de az ecetmuslicának „csak” 4. Egy kromoszóma egy nagyon hosszú DNS szál.

[link]

A genom tulajdonképpen egy egyed génjeinek összessége.

Ezek szerint érthetőre sikerült, ennek örülök. :D

Féltem, hogy nem fog tetszeni a hossza és a félig magyarázott szakszavai...