Hol vannak a kromoszómák, és a sejtek az ember szervezetében?

Sejtek mindenhol, mert minden része sejtekből áll.

A kromoszómák meg minden sejt magjában vannak.

A fogantatás után elkezd osztódni a sejtcsoport, majd - nem tudom pontosan mikortól - differenciálódnak a sejtek. Laikus nyelven lesz fülsejt, karsejt, szívsejt - ezért nem nő az ember gyomra az orrára, mert a sejtek megszabott módon fejlődnek.

Ha a hentesnél látsz egy csirkemellet, az is rengeteg izomsejtből (illetve kötőszövet, némi zsír) áll. Mikroszkóp alatt látható is.

Hát ez kicsit bonyolultabb. A kromoszóma a sejtplazmában található (kromatin állományban)-> DNS+fehérje állomány= kialakulnak a kromoszómák :)

A sejtciklusban van egy nyugalmi szakasz, majd a DNS megkettőződése ami után egy DNS megkettőződése utáni szakasz jön és végül a sejtosztódás jön létre.

A sejtosztódásban van a Mitózis (számtartó 46 krom.), ami a testi sejtekre jellemző, valamint van a Meiózis (számfelező 23 krom./csak férfi vagy csak női ugyebár/), ami az ivarsejtekre jellemző.

Hogy melyik fog majd érvényesülni azt az dönti el, h melyik domináns. Amelyik "másod" tulajdonságú lesz az a recesszív.

Magyarul a sejtben lévő DNS adja a "programot/információt" a sejtről, az RNS pedig a hírvivő, aki a sejtek közt szállítja a DNS "információit"

Érdekesség képpen leírom, h legelőször a szív alakul ki, semmi más nincs csak a szív :)

Eukariótáknál (mint pl. az ember) a DNS a sejt MAGJÁBAN található és nem a sejtplazmában:

[link]

Előző, abban igazad van, h a DNS a magban van, de a kromoszóma? :) A kérdés arról szól, h a kromoszómák hol találhatóak, nem arról, h a DNS hol található. A kromoszóma a kromatin állományban található, ami DNS-ből és fehérjéből áll, ami a sejtplazmában található :) A sejtplazmában alakulnak ki a kromoszómák.

Egy egyszerű példaként: te bent vagy egy házban amit egy nagy kert vesz körül. Nem tudod végezni a dolgod csak miután kimész a kertbe, ahol elkezded a műveletet és egy új "beosztás" kapsz.

Mondtam, h ennél kicsit bonyolultabb, egy egyszerű linknél, ami csak 1 fázist tárgyal.

Ajajj, csatlakozom 13:19-hez.

Nézz a kezedre! A bőrszövet, amit látsz sejtekből áll. A körmöd is, de azok a sejtek már nem élnek.

A kromoszómák a sejt magjában vannak. Szinte minden sejtetben vannak kromoszómák (a vörösvérsejteknek, amik a véredet vörösre festik, nincs magjuk).

Kicsit zavaros a hasonlatod.

Van egy ház a nagy kert közepén. A ház valójában egy családi vállalkozás, és a főnök kitalálja, hogy alapítani kéne még egy pont ugyanolyan vállalkozást. Ezért a cég minden papírját lefénymásolja és szépen bedobozolja. Piros dobozba kerülnek az adópapírok, kékbe a személyzeti, zöldbe a megrendelések és így tovább, minden papír típusnak saját szín. Emiatt rengeteg papír lesz a házban (hiszen mindenből kettő adag van), de ezek relatíve kisebb helyet foglalnak, mivel szépen dobozolva vannak. Minden színű dobozból két darab van, azaz két piros, kék kék, két zöld, stb, mivel egy erdeti adag kell és egy másolat az új céghez.

CSakhogy a dobozok nem férnek ki a ház ajtaján, ezért idő közben lebontják a házat. A dobozokat szépen felállítják a kertben, egymás mellé a két pirosat, majd a két kéket és így tovább. Majd a kert két oldala felé húznak egy-egy adagot, így a kert mindkét felében lesz egy piros doboz az összes adópapírral, agy kék doboz az összes munkaügyi papírral, stb. Ekkor a két kert közé gyorsan kerítést építenek, és elkezdenek új házat is felpíteni. Az új házat a dobozok köré építik. Miközben épül a ház, a dobozokból már ki is pakolták a papírokat.

A sejt ugyanezt csinálja. A magban van a DNS, méghozzá a kromatin állományban. A kromatin állomány nem egy tárolóedény, hanem lényegében egy massza, amit a DNS hoz létre fehérjék segítségével. Olyan, mintha azt mondanám, hogy a liszt a süteményben van, de ugye a sütemény nem a liszt tárolóedénye, hanem a liszt alkotja a sütemény anyagát.

Ez a kromatin massza kétszereződik meg osztódás előtt, majd alakul további fehérjék segítségével kromoszómává, vagyis a kromoszóma a kromatinból jön létre. Ez idő alatt a sejtmagot lebontják. Ezek időben együtt zajló folyamatok, tehát a kromoszóma még a sejtmagban kezd kialakulni, aztán valameddig még van sejtmag, de mire a kromoszómán az utolsó simításokat elvégzi a sejt, addigra már sejtmag sincs. Ilyen módon a kromoszóma élete jelentős részét valóban a sejtplazmában tölti, hiszen nincs mag.

A mag a kromoszómák körül alakul ki újra, mikor a kromoszómák szétváltak. Ekkor, egyidőben a mag felépülésével a kromoszómák szétesnek, belőlük jön létre a kromain állomány.

A DNS az maga a céges papírok halmaza. A cég működése közben a papírok az irodábanhevernek mindenfelé, hogy minden ügyintéző hozzáférjen, ugyanez igaz a DNS-re is. Mintahogy a papír nem tud egyszerre az asztalon is heverni meg a dobozban is lenni, ugyanúgy a DNS sem tud egyszerre kromatinként és kromoszómaként is jelen lenni.

Remélem, világos.

Biztos én vagyok a lusta felfogni. Nem akartam nagyon beléd mászni, de az a helyzet, hogy hülyeségetis írsz, meg félrevezető dolgokat is. Ez a zavaros, csak te lusta vagy felfogni...

"A kromoszóma a kromatin állományban található, ami DNS-ből és fehérjéből áll, ami a sejtplazmában található"

Ez a mondat azt sugallja, hogy a kromatin a plazmában található, és ezen belül alakulnak ki a kromoszómák. Ez nem igaz, ugye, csak jobban kéne figyelni bioszon, nem pedig arcoskodni.

A kromatin a sejtmagban található, DNS-ből és fehérjékből áll, és ez alakul át kromoszómává. Nem benne van, hanem átalakul. Érted a különbséget? Amikor kromozsóma van, akkor már nincs kromatin. Amikor kromatin, akkor nincs a sejtplazmában.

"Nem tudod végezni a dolgod csak miután kimész a kertbe, ahol elkezded a műveletet és egy új "beosztás" kapsz."

Nem megyek ki a kertbe. Lebontják körülöttem a házat. Érted a lényegi és súlyos különbséget? Az egyik azt jelenti, hogy van egy ház mellettem, de az a passzióm, hogy kívül vagyok. A másik azt jelenti, hogy nincs ház. A DNS (a kromatin) ugyanis épp azzal van elfoglalva, hogy kromoszómává alakul át, nem azzal, hogy kiprésele magát a sejtmagból. Még van sejtmag, amikor a műveletet elkezdi, és semmilyen ráhatással nincs arra, hogy közben elbomlik a mag.

Egyébként mielőtt lehülyéznél, elárulom: biológus vagyok. Ezek a különbségek (azaz tévedések vagy hibás megfogalmazások) elég lényegesnek számítanak biológiailag. Szóval nem arról van szó, hogy én is ugyanazt mondom csak kicsit másképp. Remélem nem vagy lusta megérteni.