Hidrogénnel lehet-e biztonságosan működtetni egy gáztűzhelyet?

A hidrogén sokkal robbanékonyabb. Ha elalszik a láng, akkor a gáz egy darabig szökik, amíg a bimetál el nem zárja. PB esetén ez nem gond, de hidrogén esetén ha megpróbálnád újra gyújtani, akkor felrobbanhatnál.

Ezen kívül a hidrogénhez sokkal komolyabb nyomás szabályozók kellenek.

A hidrogén robbanékonysága alatt azt értjük, hogy amikor a hidrogénmolekula egyesül az oxigénmolekulával, akkor a keletkező végtermék helyigénye nagyobb lesz mint a reakcióban részt vevő elemeknek eredetileg szükségük volt. Ez egyrészt nagyobb nyomással jár, valamint meggyorsítja az egyesülési reakciót ( miután a fellépő helyigény egyesülésre ideálisabb [oxigéndúsabb] közekbe tol még reakcióra váró molekulákat.

Ha a tároló edényedben nem található oxigén, akkor az egyesülés ( égés ) csak olyan környezetben következhet be ( elvileg ), ahol adottak a feltételek, ez pedig a tűzhely rózsája. Elég csak a hidrogénpalackos heggesztőpisztolyokra gondolni. Egészen addig, amíg a rendszer zárt, nincs baj.

"Miért robbanékonyabb a hirdogén?"

A hidrogén-oxigén 2:1 arányú elegyét nem véletlenül hívják durranógáznak. A hidrogén azért robbanékonyabb, mert csak. A kémia leíró tudomány, fogják a hidrogént, megnézik hogy mennyire robban. Azt tapasztalják, hogy nagyon. Lehet agyalni rajta, hogy miért, megmérni az aktivációs energiát, a reakviókinetikát, de a lényeg az, hogy a hidrogén valamiért robbanékonyabb, ilyen a természete.

"És ha robbanékonyabb, ez azt is jelenti, hogy nagyobb hőt ad le?"

Nem feltétlenül jelenti ezt. A leadott hő amúgy is függ az elégetett mennyiségtől, azaz hogy adott nyomásnál adott lyukon mennyi gáz jut ki a szabadba. A hidrogén égéshője kb tizede a PB gáznak, de maga a reakció sokkal hevesebben zajlik, és szerintem az sem elképzelhetetlen, hogy egyszerűen visszaég a rendszerben és felrobban az egész.

"Egy hidrogénpalackhoz miért kell komolyabb nyomásszabályzó, mint egy ugyanolyan nyomású PB palackhoz?"

Amit előttem leírtak, hogy a hidrogén sokkal kisebb réseken is átmegy, egyszerűen egy sokkal pontosabb technológiát kell alkalmazni. A gáztűzhelyben levő nyomásszabályozó, meg csap meg mittudomén ami benne van, egy bizonyos technológiával készül, ami PB gázra van méretezve, azaz kipróbálják hogy ereszti-e a gázt, és olyat használnak, ami nem ereszti. Ennek ellenére hosszabb utazások előtt a gázcsapot érdemes elzárni, mert minimális eresztések lehetnek.

Ugyanezen a rendszeren a hidrogén röhögve fog kitódulni.

"Az viszont biztos, hogy hidrogén üzemanyagú motorok vannak, így a hidrogén égetése (zárt térben) megoldott."

Igen, platina katilizátorfelszínen egyesítik nagyon finoman az oxigénnel, még csak véletlenül sem nyílt lánggal.

"Annakidején kémiaórán mikor vizet "bontottunk" egyenárammal, a szerkezet két üveg "szarvában" elkülönült a hidrogén és az oxigén. Miután a tanár lekapcsolta az áramot, kinyitotta a hidrogén csapját, és elégette a hidrogént, ami nem égett vissza (ez persze nem jelenti, hogy egy csőben nem égne vissza a palackig)."

Igen, itt nagyon kis mennyiségű, légköri nyomású hidrogénről beszélünk. A fing is éghető (már bocsánat), mégse lobban be az ember segge. A körülmények nagyon sokat számítanak.

"Legrosszabb esetben (ha lenne fölös hidrogénem egy palackban) bevezetném egy belső égésű motorba, és elektromos áramot állítanék elő."

A belső égésű motorok arra az üzemanyagra vannak optimalizálva, amivel működniük kell. Egy 98-as benzint igénylő motor még 95-ös benzinnel sem működik jól, ami pedig eléggé hasonlít rá, dízellel meg abszolút nem működik. Pedig a dízel még mindig sokkal jobban hasonlít a benzinre, mint a hidrogén.

Egy belső égésű motorba csak úgy "bevezetni" a hidrogént az biztos nem fog menni. Hogyan adagolod? Nem fog-e a kompressziótól öngyuladni? Milyen üzemanyag-levegő arányt kell biztosítani? Nem fog-e az esetlegesen elégetetlen hidrogén utánégni a kipufogó rendszerben?

A világ nem olyan egyszerű, mint képzeled.

Ki mit gondol?

Igazad van bizonyos dolgokban, de a kérdésedre egyértelmű választ kaptál: ha a PB palack helyett a gáztűzhelyre egy hidrogénnel teli palackot kapcsolsz, nagy valószínűség szerint a levegőbe repül az egész.

Bizonyára láttál már gázszerelőt dolgozni. Ha igen, akkor tudod, mennyire csúcstechnológiát alkalmaznak. Jön az ürge, elzárja a gázt, leszabja a csöveket, menetet vág rájuk, majd tömítőgyűrűt tesz közéjük, és összecsavarja. Elvan vele negyedórát, majd nyomás alá helyezi, és csendben teszteli szappanosvízzel vagy éppen öngyújtóval. Aztán káromkodik egy kicsit, elzárja megint a gázt, szétkapja a csöveket, kutat a szerelődobozában egy másik tömítés után, mert az előzőt becsavaráskor becsípte a menet és elszakadt, talál egyet, ismét szerel, és ez így folytatódik, amíg hosszú percek alatt sem észlel szivárgást. Akkor megiszik egy kávét, számlát ír, elköszön és elmegy. A tömítés, amit sikerült összehoznia csak éppen annyira jó, hogy a metán gázt bentartsa. Ha hidrogénnel tesztelte volna, lehet, hogy még 2 hónap múlva is cserélgetné a pakolásokat, mert valahol mindig kijön egy pici.:)

Ha egy rendszert eleve erre terveznek és építenek, az már más kérdés. Valószínűleg kivitelezhető volna, de nem praktikus. Gondolj bele, a gázvezetékek az egyik legjobban ellenőrzött rendszer, a legtöbb és legszigorúbb szabályoknak kell megfelelnie. Ennek ellenére is évente többször baleset történik, felelőtlen használat vagy egyéb meghibásodás következtében. Most akkor képzeld el, ha hidrogénüzemű rendszerek volnának. Egyrészt sokkal költségesebb szerelést igényelne, jóval nagyobb lenne a szivárgás kockázata, és a bekövetkezett balesetek is pusztítóbbak volnának.

Vagyis a metán praktikusabb.:)