Van olyan hogy az evolúció egy - egy lehetőséget nem használ ki, vagy az a lényege, hogy minden lehetőség ami nyílik, az kihasználva lesz?

Szerintem is mondhattál volna egy konkrétabb példát hozzá, de a továbbiakból már érthető azért a kérdés. (Az evolúcióról talán a végére, mert belemagyaráznak és képzelnek aztán még mindent is - ahogy szoktuk mondani.)

Ha a szavanna szélén kiterjedne a szavanna, akkor a szavanna állatai vélhetően oda is átmennének, vagy - és itt jön a vagy - vagy maradnának a megszokott helyükön, mert az megfelel az igényeiknek. Feltéve persze, hogy mindenben azonos lenne a régi és az új szavannás terület. Tudom, hogy ez nem egy fix előrejelzés, de ezt a kettőt lehet vagylagosan biztosra mondani.

Vannak állatok, amelyek szinte bárhol a Földön megélnek és vannak amelyeknek sokkal körülhatároltabb a környezet az igénye. Kérdés nyilván, hogy melyik állat mihez és mennyire tud alkalmazkodni és mennyi idő alatt. Nyilván más, ha az élőhely csökken, leromlik vagy töredezetté válik, mert akkor a jobb helyre vándorolnak az állatok vagy azok egy része.

A kérdésedhez az "ökológiai fülke" ("ecological niche") van a legközelebb (de nem az evolúció "csinálja"). Az ökológiai fülke vagy rés az nem térbeli területre értendő, (bár nyilván térbeli helyen élnek az állatok), hanem az ökológiai fülke az állatnak minden lehetőségét, képességét és igényét egybefoglalja. Magasság, hőmérséklet, csapadék, többi állat, kórokozók, más állatokkal való kapcsolat, ennivaló, stb. A faj ökológiai fülkéje az összes környezeti tényező és a fajok közötti kapcsolat is. Az állat nem csak "belesétál", hanem a többi állattal együtt is él. Például az afrikai szavannán a gazella jól megvan a zebrával legelészés közben, nem fognak tülekedni egymással és nincs is rá szükségük. Van amelyik a fű tetejét szereti és egy másik a fű alsó részét, így nagyon jól kijönnek egymással.

Ismert az is, hogy az állatok közös riasztó társaságot is fenntartanak és még olyan is előfordul, hogy állatok a náluk jobb érzékkel rendelkező állatok társaságához csatlakoznak ahol a kiváló hallású és szemű társaik adnak le riasztást a többieknek. Viccesen talán olyan ez, mint egy kis munka "szünetben" közösen figyelik a kollégák, hogy mikor jön a főnök. 😋

Feltételeznek "üres ökológiai fülkék"-et is, ahol több és más állatok is élhetnének és leginkább további kutatásokat igényel. Általában véve úgy tűnik, hogy a betelepített állatok is megmutatják, hogy vannak ökológiai üres fülkék a természetben, ahova az állatok vagy oda mennek vagy nem. Nehézség azért az is, hogy egy állat megtalálja-e vagy keresi-e nagy távolságokon a további élőhelyeket is. De madaraknak ezzel például nem lenne sok gondja. További eset az üres fülkékre a behurcolt állatok vagy növények, akár invazív fajok is, amik úgy tűnik, hogy gond nélkül nagyon is jól megélnek más vidékeken is.

Újabb kutatások szerint az ökológiai fülkék telítettségének régi álláspontja nem ad teljes képet a természetről, ami szerint a fülkék teljesen telítettek amiben folyamatos a nagy versengés az állatok között. Ez ma nem tűnik tarthatónak és úgy tűnik, hogy vannak üres "betelepülhető" helyek is, de az állatok sem feltétlenül költöznek el máshova. A kutatások inkább azt igazolják, hogy vannak üres ökológiai fülkék és nincs akkora szerepe a versenynek, mint azt korábban gondolták. Jelenleg úgy tűnik, hogy a nagyobb testű állatok esetén van kevesebb üres fülke és több van a kistestűek számára. Bár egy-egy terület nyilván nem alkalmas bármely faj számára, hanem csak a neki esetleg megfelelő helyeken állhat fenn üres ökológiai fülke.

Ha olvasol róla érdemes észreveheted a témában, hogy néhol szemantikai, fogalmazásbeli vitába fut a kérdés a természeti élőhely lehetőségei helyett. Mint ez: "Ha egy rést egy faj tulajdonságaként definiálunk, akkor nem létezik rés, ha nincs jelen faj.". És az rendben is van és fontos, hogy jól meghatározott legyen egy tudományos fogalom, de nyilvánvalóan nem egy felmerült kérdés és kutatások kiiktatására, téves cáfolatára. Az előbbi idézet olyan, mintha az emberi lakóhelyet házakban vagy lakásokban határoznák meg és azzal tagadnák az utcán élő hajléktalanok meglétét. Nyilván csak kikerülné a hajléktalanok kérdését a lakóhely meghatározása. Amúgy az "ökológiai rés", vagy "ökológiai fülke" ("ecological niche") a környezeti tényezők és a faj életvitelének teljeskörű leírását jelenti és nem "azt, hogy ott él" ténylegesen egy faj. Különféle meghatározások vannak, mint "Grinell-i rés", "Eltoni rés", "Hutchinson-rés".

Nyilván több szempontból is tárgyalható az ökológiai fülke és van egy faj betöltött tényleges élőhelye és helyzete [1] valamint van a faj képessége, amihez még nem kell túlzottan változnia [2], és még van a természeti környezet által adott lehetőségek is önmagukban mint az élőhely esetleges lehetőségei [3]. Mindegyik tárgyalható, kutatható, definiálható és nem zárják ki egymást. Vagyis a jelenlegi helyzete és életmódja, a még lehetséges élőhelyei és a természet által adott élőhelyek lehetőségei is. Ez emberek esetén is így van és van ahol jelenleg élnek (lakókörnyezettel és szociális környezettel együtt), van ahol élhetnének egy sima költözéssel (ár és közelség), és van a teljes kínálaton belüli összes lehetőség, ahol némi hozzá igazodással megfelelne és még mindig működőképes marad. A problémát a definiálási vitában az okozza, hogy egy meghatározásba próbálják meg az összes szempontot, nézetet beleilleszteni.

Az evolúció

Idézve emlékeztetőnek a kérdés: "Van olyan hogy az evolúció egy - egy lehetőséget nem használ ki, vagy az a lényege, hogy minden lehetőség ami nyílik, az kihasználva lesz?"

Az evolúció az nem ilyen. Nem egy "valami" és nincs célja vagy iránya. Az evolúció az bármilyen tartós változások összege. Tehát a változások leírása. Nem olyan az evolúció, hogy az állatok "az alapján" "döntenek" vagy megpróbálnak igazodni hozzá, hanem a változások feljegyzése maga. Persze nem "ok nélküli véletlen" az ahogy a természet működik, ahogy alakul, oka mindennek van és csak az a kérdés, hogy mennyit értünk belőle.

Nature

A cikk címe: "Az evolúció a népesség öröklött tulajdonságainak változása az egymást követő generációkon keresztül"

"Az evolúciót úgy határozzák meg, mint az élőlénypopuláció öröklött tulajdonságainak változását az egymást követő generációkon keresztül."

"Mi nem az evolúció"

"Az "evolúció" kifejezéssel gyakran visszaélnek, gyakran véletlenül, de néha szándékosan, ezért azt is tisztázni kell, hogy mi nem az evolúció."

"A legfontosabb, hogy az evolúció nem halad a végső vagy közeli cél felé (Gould 1989). Az evolúció nem „megy valahova”; csak az öröklött tulajdonságok időbeli változásait írja le."

"A másik fontos pont az, hogy az evolúció és a természetes szelekció nem egyenértékű fogalmak. A természetes szelekció olyan erő, amely előmozdíthatja és befolyásolhatja az evolúciós változásokat, de más mechanizmusok is ugyanolyan fontosak lehetnek."

"Következtetés"

"Az evolúció az élőlények öröklött tulajdonságainak generációkon átívelő változásait írja le. Az evolúciós változás nem egy cél felé irányul, és nem is kizárólag a természetes szelekciótól függ az útja."

[link]

#15: Bizony ám!

Hol van például a farkad? Valahol a medencédnél, a bőröd alatt van néhány csigolya. Ezzel nem tudsz a fákon csimpaszkodni.

Vagy: A főemlősök körme karomból egyszerűsödött le.

A barlangi állatok szeme visszafejlődött, ez is evolúció.

Vagy a parazitáknak is sok szerve visszafejlődött.

Ma azért létezhetnek szénbányák, mert hosszú ideig, millió évekig, amikor már léteztek fák - nem létezett olyan élőlény, amelyik meg tudta volna emészteni a cellulózt. Pedig milyen előnyös lett volna neki! Tömve volt az egész Föld halott fákkal, hevertek mindenfelé, csak meg kellett volna enni.

Aztán egyszer csak kialakult, és onnan kezdve megette a kidőlt fákat, tehát nem lett belőlük szén.

Azt kellene megérteni, hogy a világ azért ilyen, mert van egy szabályrendszer benne (röviden természettörvények), és a világ aszerint működik. Ha egy felföldön van egy mélyedés, megtelik vízzel. Ha a mélyedésen támad egy rés, a víz mind lefolyik az alföldre. Ezt semmi nem "akarja", hanem minden engedelmeskedik a gravitációs törvénynek, vagyis a víz lefolyik ha tud. Ha két sejt találkozik, vagy olyan a szerkezetük, hogy a megfelelő biokémiai törvények szerint összeolvadnak, vagy nem olyan a szerkezetük és nem olvadnak össze. Ha véletlenül találkozik egy elemi anyag meg egy másik, ugyanezt teszik.

A világban az erőtörvény szerint történnek a mozgások. Sokféle erő van, mind más feltételek szerint hat. Ha olyan az anyagösszetétel (mint például itt a földön egykor), akkor két elem kötődik, aztán mások is, míg egyszer csak szerves vegyület keletkezik (ezt mi mondjuk most, mert az ilyen tulajdonságúakat így neveztük el). Ha pedig sok és sokféle ilyen jön létre, azok egyszer csak szétesnek, más szóval reprodukálódnak, megint máshogy, utódot hoznak létre. Amikor ez bekövetkezik egy csomó szabály is átalakul, és létrejön egy olyan szabályrendszer, amely meghatározza ezen vegyületek működését. Mi emberek meg elneveztük ezt evolúciónak.

Azóta is új helyzetek állnak elő, mi emberek értelmezzük, és nevet adunk nekik, ezt így felfedezésnek szokás elnevezni. Csak hogy tisztázzuk, ezek a szabályok mindvégig megvoltak, működtek, ha a feltételek alkalmasak voltak, és nem működtek, ha a feltételek nem voltak alkalmasak. Mi emberek pedig szép lassan összegyűjtöttük és a magunk ízlése szerint rendszereztük őket. És használjuk is. Ezt meg fejlődésnek nevezik.