A voyager jelét mekkora tartományban lehet fogni? a föld bármelyik pontjáról ha éppen felé néz vagy pedig annak a pontnak egy bizonyos területen belül kell lennie?

"Nem más a mozgása. "

De, más.

Éppen ezért ha a vételi oldalon arra számítanak, hogy több milliárd kilométerre van a műhold, és ennek ellenére tizenpár kilométerről érkezik a légkörből, az könnyen kibukik. Pláne hogy a légkörben levő ballonra hat a szél, így könnyen elmozdulhat.

És akkor ott vannak a vételi körülmények is: egy közeli jelforrásból hamarabb ideér a jel (TOA), kisebb a jelveszteség (lásd a már említett szabadteres veszteséget), háromszögelve más szögből látszik, más a doppler-eltolódása, stb...

Szóval további jó éjszakát.

"Nem bukik ki. "

De, kibukik.

Csak egy fizikából felmentett lúzernek nem. ;D

"Szél nem számít lehet holografikus jel vagy egy megfelelő repülőtestről. "

De számít, mert eltéríti a ballont.

"Mondom jobban értek a fizikához mint te. "

Aha, persze. Télapó által odasugárzott hologram-ballon. Aha.

" Mondjuk radarteknikához épp nem értek"

Pont hogy a rádiótechnikához (is) kellene érteni.

Mondjuk Doppler-effektushoz (a Voyager-1 km/s-es nagyságrendű sebességgel távolódik a Földtöl). Meg a háromszögeléshez. Meg a szabadteres veszteség értelmezéséhez.

"hogy te a kis detektoroddal úgy mérd ahogy neked jó"

Itt nem "kis" detektorokról van szó, hanem böszme nagy rádiótávcsövekről. Kicsit más kategória, oda nem engednek fizikából felmentetteket.

Létezik 500m átmérőjű rádióteleszkóp, egy hegyekkel körülvett völgyben van befüggesztve.

Értelemszerűen nem mozog, de fázisvezérléssel (mint a nem mozgó, de mégis "mozgatható" radarantennával) azért lehet irányba állítani.

Sugárzási "vételi" szöge pár fok mindössze, a keskeny vételi nyaláb egyben igen jó a nem kívánt zajok szűrésében.

Ne vegyünk onnan jelet, amire nincs szükségünk, mert az nekünk csak zajnak minősül.