Mikor kezdődött a 21. század? 2001. január 01-n, mert nem volt 0. év?

Na ez pont olyan, mint a forma1-en a körszámolás.

El is zászlózda pár éve 1 körrel hamarabb valami díszpicsa az amerikai nagydíjat. Volt is nagy pitylogás a rendezőség részéről, merthát a nagykönyvükbe azt írták, hogy addig tart amíg le nem zászlózzák... Azóta a díszpicsák csak díszpicsák és a rendezőség mondja meg mikor van vége.

Hosszúnak tűnik, de azért egyszerű és amúgy már írtátok...

- A 0. évet és az évszázadokat is előfordul, hogy rosszul magyarázzák, és nyilván úgy nem lesz belőle jó megértés (sajnos), pedig nem bonyolult.

A végén talán említhető, hogy a rómaiak nem ismerték és használták a nullát, de nem ettől még lehet megérteni. Másik amitől szintén nem lehet megéretni az az, hogy a naptár az 1. évtől indul, ami bár igaz, olyan értelemben, hogy nem kezdődik a naptár 0,5 évvel (1/2 évvel) például, se 0. évvel, hanem egész 1-es számmal kezdődik. Viszont még ettől sem lehet megérteni.

Szokásosan használunk "évtized"-t, "évszázad"-ot és "évezredet" (bár ez ismert). A lényegük nyilván ugyanaz és egyre nagyobb léptékeket jelentenek.

Na és itt van az amivel az emberek tévesen keverik össze, mert ezeket szoktuk meg a hétköznapi életben:

- Órák számolása az órákon.

- Életkor számítása.

- Hétköznapi dátumok írása ahol pontos napokat jelzünk.

Mi keveredik össze?

- Az órák meghatározásánál többnyire óra-percet használunk, ami matematikailag lényegében egy pillanat. Egy fix időpont. Például legyen 10 óra 23 perc és az egy pillanat, az egy fix időpont. Az eltelt órák és percek végösszegét mondjuk ki vele, egy számsor végét és egy pillanatról van szó matematikai értelemben.

- Életkornál meg (az óra-perchez hasonlóan) az eltelt éveket nézzük és abból számoljuk az életkort. Az életkor számítása hasonló az időpont kiszámolásához, csak az életkornál az évekre kerekítjük (míg az időnél használunk percet is). Mindkettő egy számsor végét mutatja meg. De csak a számsor végével foglalkozik!

- A hétköznapi dátumok is más, mivel ott, bár egy egész napot veszünk a pontos dátumnak, de mégis egy fix napot jelölünk dátumként a napok sorában és nem nézzük a naptárszámításunk módját. A dátumoknál is néha csak az évekre kerekítünk, míg máskor a hónapot és napot is kiírjuk, de nem szoktuk a naptári módszerünket is nézni, hanem csak az adott napot!

Vagyis amik az életben megszokottak azokkal keveredik az évszázadok számítása ami más, mint amiket a hétköznapokban használunk (amik alapján nyilván nem lehet érteni, mert nem illik bele a megszokott értelmezési sémába). Főként az órák időmegadásával és az életkorral keverik és a naptár módszerünket nem szoktuk figyelembe venni.

Évszázad

Az évszázadok (most maradva csak ennél) azok egy száz évnyi időszakot jelentenek, egy teljes időszakot kezdettel és véggel - és ez a fontos benne. És ez szokatlan, hogy az elejétől a végéig bezáróan eltelt időtartamot jelölnek (méghozzá nagy időtávon ami szintén szokatlanabb a hétköznapokhoz képest). Példák... bár ismerjük...

- idő: 10 óra 23 perc (óra és perc összeadása)

- életkor: 34 éves (eltelt évek összeadása)

- dátum: 2024. január. 15. (többnyire egy napot nézünk benne)

- 5. század:

401. január 1. - 500. december 31., ami teljes száz teljes év és nem csak a számsor vége.

A századok nem egy számsor végét jelentik, mint a karóránkon és mint az életkorunknál. Hanem jelentik az eltelt összes száz évet egyben. Egy korszakot.

Egyszerűsítve az 5. század az 400 és 500 között volt végig és nem 500-tól kezdődött, vagy nem 500-ban keletkezett! Az évszázad nem a szám nevéből, az "5. század"-ból következően kezdődött, hanem akkor ért véget, akkor telt le. Itt jön képbe a 0. év a naptárban, ami valóban nincs. Jó csak miért nincs? Hiszen a számsorban az 1-et megelőzi a 0.

Elsőre képzeletben írjuk ki, jelöljük a 0-át matematikailag, de idézőjelben csak így: "0". Csak jelképesen!

A "0" matematikai kezdőponttól eltelt száz év az az 1. század és 100. december 31. a vége. Viszont a matematikai "0" még csak egy pillanat és nem száz év, nem évszázad!

Ez az 1. század:

"0" >>> 100

Ha megnézzük, láthatóan a 100-tól visszafelé számolva volt az telt el az első száz év, vagyis nem egy számsor végét nézzük, (hanem az elejétől a végéig egy időszakot).

Az 1. század nyilván a matematikai "0"-tól kezdődött és 100-ban ért véget és nem kezdődhetett 100-ban.

Ez meg az 5. század:

400 >>> 500

Itt sem az 500-tól kezdődött, hanem odáig telt el az ötödik száz év. Vagyis visszafelé számoljuk a numerikus számtól. Nem 500-ban lett az ötödik évszázad, hanem ott ért véget, addig volt folyamatosan.

Nulladik év

Itt az évszázadokat elég lecserélni évekre és meg is van, hogy miért nincs nulladik év. Lényegében csak azért, mert a korszakolásnál nem az eltelt időszak végét nézzük, hanem az egész évet az elejétől a végéig. Mintha azt mondanánk, hogy "tavalyi év" vagy "múlt év", ami az egész évet jelenti.

A dátumoknál nem szoktuk figyelembe venni, hogy hogyan számoljuk az éveket és hogyan dátumozunk. Legyen példa dátum a "2024. május 15". Itt még, ha megnézzük még nem telt le a 2024-es év, tehát az éven belül számojuk a hónapokat. Az egész 2024-es év valamelyik hónapjában számoljuk a dátumot és nem úgy, mint az óráinkon az időt. A "2024. május 15." dátum az valójában olyan, mintha az óránkon az órán belülre számolnánk a perceket és nem utána.

Például most közeledik a szilveszter és újév és kezdünk egy évet, aminek az első napja a 2025. január 1. lesz. Újév első napján még el sem telt a 2025-ös év, de már azt írjuk, hogy 2025... És ilyen a naptárunk szerkezete, csak ezt nem szoktuk nézni a hétköznapokban. Ugyanígy az első év, az 1. év sem telt el és 1. január 15. dátumot is tudunk írni a nulladik év kihagyásával. Vagyis volt a naptárban a 0. év januártól a végéig, mégis azt írjuk, hogy 1. január... Ahogy a dátumoknál is a 2025-ös év megkezdésével már számoljuk és írjuk, hogy 2025..., ugyanígy a naptárunk első évének elkezdése után már azt írjuk, hogy 1. január... (valahányadika).

A naptárunkban a megkezdett évvel már azt az évet jelöljük és írjuk ki. Viszont más például a babáknál az életkor számolása, ahol az eltelt egész éveket számoljuk és más a dátumozásunk, ami a megkezdett éveket is már jelöli jelenlegi évnek. Bár matematikailag és naptárilag is írhatnánk 0. évet, de a naptárunkban ilyen nincs. Vannak ősi naptárak nulladik évvel, ahol számszerűen is van egy teljes nulladik év a naptárban.

Itt egy idővonal ábrázolás és sok helyen ezt rosszul csinálják meg (majd mutatok olyat). A felső a jelenlegi naptárunk, az alsó pedig az ahogyan a 0. év is benne lenne, de az csak a számsor a nullával. (BC=i.e. - AD=i.sz.)

Az időszámításunk előtti 1. év után egyből az időszámításunk szerinti 1. év következett és nem volt közötte 0. év. És érdemes megnézni az 1. év január hova esik, mivel ott már az 1. évet írjuk ugyanúgy, mint újév után a megkezdett évet.

Vagyis a naptárunk szerint a megkezdett évet már jelöljük a dátumban.

[link]

Az csak másodlagosan számít, hogy a rómaiak nem ismerték a nullát, mivel a mai naptárunkat, a Gergely-naptárat azt sokkal később, 1582-ben vezette be XIII. Gergely pápa. Akkor már ismertük a nullát Európában és akár használhattuk volna az új naptárban is, mint ahogy néhány ősi naptárban van nulladik év is. A Gergely-naptárban viszont nincs.

Vagyis az időszámításunk kezdetének csak matematikai nulla kezdőpontja van és az első év megkezdésekor már azt az 1. évet jegyezzük és azon belül van a január, február, stb. Ugyanígy számoljuk a hónapokat, ahol meg nincs a hónapoknak nulladik napja, hanem január 31. után egyből a február 1. következik. Nem 0. nappal kezdődnek a hónapok sem, de még a hetek sem. A matematikai nulla ott van az időszámításunkban az időszámításunk előtti és utáni évek között, de csak matematikailag és nem naptári évben.

Ez a két ábrázolás meg nyilván félreértésekhez vezet. Az elsőnél kiír számmal egy 0-t és a másiknál egy pontban ír ki ie. 1-et és isz. 1-et.

[link]

És talán, hogy ne tűnjön bonyolultnak ... röviden:

Minden naptári egységünket a megkezdésétől már jelöljük. Így a szerda 00 óra 01 perctől már szerda van, és mindent a naptárban így jelzünk, a napokat, heteket, hónapokat, éveket, évtizedeket, évszázadokat és évezredeket is.

De az órákat már nem így számoljuk. És el kell felejteni hozzá inkább az életkor számolást, a számegyenest és az órák számolását is. Mert egy baba 3 hónaposan tényleg 0 éves számszerűen, de az nem dátum, hanem matematikai számításból következik. Amikor a baba 1 éves, akkor már eltelt 1 év a születésétől és ez sem dátum, hanem matematikai számítás eredménye.

Talán érdekességnek, hogy amikor eltelt éveket akarunk számolni időszámításunk előttről kezdődően időszámításunk utáni évig, akkor 1-et ki kell vonni a pontos évekhez. Van például két évszám...

ie. 100. január 1.

és

isz. 100. január 1.

Akkor 100 + 100 - 1 = 199 év telt el.

És az

ie. 1. január 1. távol esik a számegyenes nullpontjától,

míg az

isz. 1. január 1. közel esik a számegyenes nullpontjához

de csak 1 év telt el a kettő között.

És még talán, hogy egy idővonalon általában nem lehet láthatóan jelölni az évek hosszát, ezért ne legyen becsapós, ha egy rovátka fölé írnak egy dátumot. Amúgy egy idővonalon a dátumot nem a rovátka fölé kellene írni, hanem két rovátka közé, csak sokszor kirajzolhatatlan, ezért egyszerűsítik.

És kérdező, ha megnézed ugyanazt írtam részletezve, mint a 10-es, csak az értelmezési nehézségek, vagy figyelmetlenség miatt ott sikerült jól pontozni. Amúgy ugyanazt írtam.

A 6-osban meg nem stimmel az, hogy: 1 és 101 közt telik el 100 év, és nem 1 és 100 közt.

21. század - wiki

"A 21. század a 2001. január 1-jétől 2100. december 31-éig tartó éveket foglalja magába."

( [link] )

Az a szokatlan benne, hogy az 1. év az lényegében mégis a nullától kezdődik, mert a január 1-je az a 00:00 perctől kezdődik a naptárban, és a 100. év pedig kiterjed egészen a 100. év végéig a december 31. nap 24:00 percig. Így a teljes első év is benne van és a teljes utolsó év is. Így 1-től 100-ig mégis eltelik a 100 év. :)

Itt a megszokottság miatt keveredik a hétköznapi matematikai számítás és a naptári napok számítása (ami kicsit más). Amúgy megnézhető, mert nem bonyolult, csak a matematikai része a naptárnál máshogyan alakul.

Sima matekkal nyilván más, mert a számoknak nincs kiterjedése, mint a naptári napoknak a hossza.

101 - 1 = 100

Ez nyilván okés így, de ez nem naptári napokra értendően helyes, mert a napoknak kiterjedése is van.

És a kérdésedre: "Mikor kezdődött a 21. század? 2001. január 01-n, ...?"

Igen akkor kezdődött. Az 1. század pedig az 1. évtől, de NEM AZ ÉV VÉGÉTŐL kezdődött!

És sajnos a wiki feltöltők is keverik az évszázadok (stb) kiírásait, hogy nullástól vagy egytől és, hogy meddig.

Csináltam egy ábrát :) így könnyebben érthető - de nem egy design remekmű :)

[link]

A képen javítottam egy kicsit, hogy jobban érthető legyen.

[link]

És nem érdemes a pontozásokat elkapkodni :) Amúgy meg néztem már a témát a neten és eléggé sok magyarázási módot mondanak rá. Az sem ritka, hogy nem is helyes amit írnak róla.