Az első emberes Holdra szállásoknál a holdkomp hogyan talált vissza az anyaűrhajóhoz az űrben?

Az űrhajó Hold körüli pályán keringve maradt.

A leszállóegységnek ( légkör hiányában ) szinte végig fékeznie kellett hogy egyre közelebb kerüljön a Holdhoz.

De ez ugyanazon a pálya irányon történt mint ahol az űrhajó keringett.

Oldalirányba nem nagyon tértek ki úgy volt az egész megtervezve hogy ne is nagyon kelljen.

Ugye a sas leszállásakor is amikor kiderült hogy a kijelölt hely nem alkalmas akkor a pályairányba tovább repültek kicsit és a rakétákat emiatt tovább is kellett használniuk majdnem 0 üzemanyagig le is mentek emiatt, de csak letették még a vészmegszakítás előtt.

A találkozáshoz meg majdnemhogy csak annyit kellett tenniük hogy begyújtják a rakétákat ugyanabba a pályairányba indulnak el és gyorsítanak mint amin az anyaűrhajó kering. ( Na itt kellett azért navigációs berendezés. ) Az nem volt mindegy mikor indulnak. Ha az anyaűrhajó közeledett a Hold körüli pályán és a megfelelő időben indítottak akkor létrejött a találkozó. Csak el kellett érniük ugyanazt a pályamagasságot mint az anyaürhajó és ugyanabba az irányba hladni akkor találkoztak is.

Technikai berendezés oldaláról ehhez 3 dolog szükségeltetett.

A navigációs berendezéseik a csillagképeket ( kijelölt fényesebb csillagokat) ismertek fel. Tehát egyféle csillagászati navigációt használtak.

( Ez egyébként elég sokáig használatban volt, az ISS -en ma is van még szerintem tartalékban. Modernebb űrhajókon már másképp csinálják. )

A másik egy navigációs computer volt egy nagyon pontos órával összekötve - ez a harmadik berendezés. Ez számolta ki nekik mikor kell indítaniuk. És ez navigálta a csillagászati navi berendezés adatai alapján hogy jófelé menjenek.

Tehát ha jókor indítottak jó irányba és a kellő magasságig jutottak akkor az anyaűrhajó elég közel volt. És szemmel be tudtak dokkolni. ( Autódokkolás akkoriban még nem létezett! )

Ha valamiért mégis túl messze lettek volna akkor volt radar a beméréséhez és közelebb tudtak volna navigálni a holdkomppal. Pályáik közötti szögelhajlás viszont csak nagyon minimális lehetett. Abból sokat nem tudtak volna ugyanis korrigálni a holdkomp felszállóegységgel.

Az anyaűrhajóval egy kicsit többet tudtak volna hozzáigazodni a Holdkomp pályájához. De azért azzal sem végtelen mértékben.

// Őszintén nem tudom mennyi fok lehetett a maximum ami helyrehozható. Szerintem 20 foknál többet nemigen. De ez csak tipp. //

Tehát ha pl nagyon elvétik a pályairányt egyszer is valamiért akkor máig ott keringene a felszállóegységben 2 hulla.

Túlzottan keresztezett pályáról nem lehetett volna dokkolási lehetőségük túl nagy sebesség és szög különbségek miatt.

Szóval a dokkolás és átpakolás pl a Holdkőzetminták átpakolása után. A felszállóegységet lezárták és megszabadultak tőle. Csak az anyaűrhajó tért haza. Ha minden igaz máig ott keringenek ezek.

Itt a navigációs computer "restaurálós videón" és a lejátszási listáján sok más is:

https://www.youtube.com/watch?v=2KSahAoOLdU&list=PL-_93BVApb..

A Hold körül 113-312 km magasságú pályán keringett a parancsnoki egység, 30 fordulatot téve meg.

Armstrongék gondolom el voltak foglalva, nem az lesegették, de ahogy mi is jól látjuk a jóval magasabb pályáikon a műholdakat, ők is láthatták volna a gyorsan mozgó 'csillagot'. Ilyen távolságból viszont a kitejedését nem láthatták.

Kicsit OFF, de:

Én mostanában sok olyan barlangász/búvár videót nézek, ahol egyetlen apró mozdulat vagy rossz döntés emberéletekbe kerül.

Hihetetlen, hogy ezt képesek voltak akkor, abban az időben olyan felszereléssel megtenni, először az emberiség történelmében.

Le a kalappal, hogy egy hibát sem ejtettek, a kabinban úszó kuladarabon kívül.

Egy apró különbség. A búvár a hibát önmaga kövei el. A holdon (és a világűrben) emberi kormányzás nincs. Minden előre írt (és milliószor kipróbált) program szerint zajlik.

Az űrhajók általában orbitális pályán haladnak. Vagyis olyanon, ahol apró korrekciókon kívül nem kell üzemanyag. A fizika törvényei alapján a gravitáció és a kezdeti pályasebesség alapján kiszámítható, hogy milyen magasságban és milyen pályán kell keringeni.

Has érdekel..

A Föld körül rengeteg műhold kering, ipőnként ránézek..

Köztük az ISS, nemzetközi űrállomás.

[link]

Itt megnézheted mikor, honnan jön és ha látható milyen fényességű, -1 -2,5 magnitudó már jól látható, a -2,5 az már igen fénylik.

Úgy 1 óra múlva itt lesz megint, de felhő van.

A megfigyelési hely Bp.. Be lehet állítani.

#6 #7 igen. Nem is apró különbség van a kettő között.

A Holdnál azért nem hibáztak mert alaposan és tényleg masszívan begyakoroltak mindent!

Előre feltérképezett és ismert terepen ismert útvonalon satöbbi mentek.

Az utóbbi időben én is megnéztem ezeket a szörnyű búvár és barlangász baleseteket, nekem is feldobta a Youtube.

Tényleg tanulságosak.

Viszont mindegyik balesetnél ismeretlen tényező vagy ismeretlen tényezők játszottak szerepet és a tapasztalatlanság meg a gyakorlatlanság.

Tehát hogy rossz fele fordult, vagy olyan helyre mászott be ahonnan már kijönni nem tudott.

Ilyen a Holdutazásoknál elő nem fordulhatott.

Bár még emellett is kész csoda hogy mindenki élve hazajött,

és nem történt halálos incidens.

Még az apolló 13 balesetéből is.

Bár ugye töröltek ha jól emlékszem 3 missziót, szóval a lehetőség még ott lett volna.

Lehet nem akartak már többet kockáztatni.

És akkor itt kell hozzátenni hogy a legnagyobb "tömeggyilkos" az űrsikló volt.

És nem csak a két megtörtént 14 halálos áldozatot követelő balesetei miatt.

Több kisebb és részben eltitkolt "majdnem" balesete is volt.

És a repülési statisztikái még az apolló meg a többi hagyományos programhoz képest is a béka feneke alatt voltak.

A legénységnek szinten me is volt reális esélye a túlélésre.

Katasztrofálisan rossz tervezés

- akármilyen szép és akármilyen stílusos is volt -

Itt lehet megnézni egy elég részletes erről szóló videót:

https://www.youtube.com/watch?v=a-fnqICB7_g&ab_channel=Elfne..