Miért erőltetik görcsösen a kukorica termesztést Magyarországon? Hiszen egy trópusi növény.

A nemesítés miatt már nem trópusi növény. Vannak olyan kukoricák, amik 90 napon belül beérnek, így olyan helyeken is lehet termeszteni, ahol egyébként nem megfelelő a hőmérséklet. Nagyon sok növény vízigényes, a legtöbb zöldség és gyümölcs ilyen. A szántóföldi növények között is van jónéhány, ami igényli az öntözést, legalábbis meghálálja. Az, hogy valójában öntözik-e főleg azon múlik, hogy gazdaságos-e az öntözés. A kukoricák közül szokták öntözni a vetőmag kukoricát, a csemege kukoricát és a silókukoricát, ha másodvetésben termesztik. Ezt azért teszik, mert itt a többlettermés értéke meghaladja az öntözés költségét. A sima takarmánykukoricánál ez ritkán teljesül, bár az elmúlt években volt rá példa, hogy megérte.

Valójában a magyar mezőgazdaságban nem csak az a probléma, hogy nagy területeken szántóföldi tömegnövényeket termesztünk, hanem az, hogy ezekhez a növényekhez nem kell nagy szaktudás, így a világ összes pontján elég sokan foglalkoznak a termelésükkel, emiatt a piacuk nagyon volatilis. Azaz sokszor fordul elő, hogy kicsi vagy semmilyen haszonnal kell értékesíteni. Ilyen szempontból nagyon jó lenne, ha a magyar mezőgazdaság adottságait jobban kihasználva nagyobb hozzáadott értékű növényeket termesztenénk, mert akkor nem függenénk annyira a világpiactól. Ehhez képzésre és sok pénzre lenne szükség, ami egyébként rendelkezésre is állna, de ahogy nézem a versenyképesség jelenleg nem téma, mert minden a legnagyobb rendben az országban, már csak egy-két kisebb problémát kell legyőznie a kormánynak. Szóval rövidtávon nem várható, hogy lelkes szakemberek vesznek részt olyan oktatáson, ne adj isten fejlesztenek ki olyan technológiákat, amellyel az ország olyan termékeket tudna előállítani, ami sokkal nagyobb profitot hoz, mint a jelenlegi tömegáruk.

Nem erőltetik, erre van igény, illetve ezzel jön ki a legjobban pénzügyileg. Termeszthet ő cirokot, ha a takarmánygyártók kukoricát vásárolnak fel és nem cirokot, akkor nem tudja jó áron eladni, hiába terem mondjuk többet egy aszályos évben.

Ez az egyik, a másik, hogy a gazdák segge ki van nyalva, ha aszály van, akkor azért kapnak állami kártérítést/segélyt, ha belvíz, akkor azért, ha jó a termés és alacsony az ár... nem tudom, de lehet azért is. Szóval nincsenek erősebben rászorítva, hogy felelősen gondolkodjanak.

Egyiptomban a sivatag közepén szinte gond nélkül termelnek. [link]

Nekik ebben több 1000 éves tapasztalatuk van. Vízgazdálkodás, ennyi a titka.