Egy nagy hajónál (pl. Titanic) hogy nem folyt be a víz a csavarlapátoknál a hajótestbe?

#5 - én úgy tudtam , hogy a labirint tömítés nem számít hermetikusnak.

Amúgy a legvalószínűbb, hogy gondosan méretezett tömszelencéket használtak, amelyekben zsíros kócot alkalmaztak.

Kiegészítés:

A kóc azért volt nagyon alkalmas anyag, mert a víz beszivárgásától megduzzadt, így mindig megfelelő feszültség ébredt a tömítéshez. A mozgástól erodálódó kóc az olajjal és vízzel sűrű emulziót képzett, ami blokkolta a vastengely korrózióját és a viszonylag alacsony nyomáson képes volt hermetikusan tömíteni.

Rendszeres karbantartás mellett az ilyen tömítés csak viszonylag kis súrlódási veszteséget okozott a magas olajtartalma miatt.

Régen egyszerű eszközökkel is képesek voltak használható gépeket építeni. Ilyen tömítéseket mindmáig alkalmaznak az igénytelenebb vízcsapokon (főleg szakaszoló funkcióval), ahol nagyságrendnyivel nagyobb nyomást is képesek tökéletesen tömíteni, viszonylag kevés tekergetés mellett.

Kívülről bontható/szerelhető tömszelencékben elhelyezett, zsírozott kóckötél, amit labirinttal (ez egy menetemelkedéses felület, ami forgás közben mindig visszahordja a vizet) kombinálva egész jól visszatartotta a vizet, de nem 100%-ban, és a tömítést is folyamatosan karban kellett tartani és szivattyúzgatni is kellett a beszivárgó vizet. Két tömszelence esetén már felváltva lehet karbantartani és nem tör be a víz.

Érdekesség: a mai magyar jégtörökön is kócos tömítéseket használnak. De ne a vízvezetékszerelő kócra gondolj, ezek csuklóvastagságú, fonott szerkezető anyagok, amik a tömítőszelencék bontásával cserélhetőek.

A kép bal sarkában látható egy ilyen tömítés:

[link]

(jobb katt, kép megnyitás új lapon)