Pontosan hogyan működik a karikás-ostor jellegzetesen csattanó hangjának a képzése?
Persze - tudjuk - a standard magyarázat, hogy az ostor vége "átlépi a hangsebességet és hangrobbanás" meg hasonló felszínes púder, melyet a sok "szakértő" egymás után nagy meggyőződéssel ismételget - mint a teológusok a szentháromság oszthatatlan egységét...
Először is az a problémám, hogy elképzelni sem tudom, hogy a nyél mozgatásával hogyan lehet az ostor bármely részét is a hangsebesség meghaladására kényszeríteni.
A második alapprobléma az, hogyha valami az ostoron - például az a híres karika - felgyorsul 340 m/s feletti sebességre, az hogyan képes utána biztonságosan lelassulni. Bizony ez már egy olyan sebesség, amivel leginkább csak a nagyobb kaliberű lőfegyverek lövedéke esetében lehet találkozni. (Összehasonlításképpen a vasat oxidációval kiégető köszörülési sebesség ennek kb. az egytizedénél kezdődik.) Nem hallottam még olyat, hogy egy ilyen ostorral szétporítottak egy téglát, vagy esetleg valakinek szétrobbantották volna a fejét apró szilánkokra - márpedig ilyen sebességeknél ez már egy vékony szíj ütközése esetén is reálisnak tűnik!
Nekem gyerekkoromban egy olyan teóriám volt, hogy az ostor szíja csak egyszerűen megrántódik a nagy tehetetlenségű karikán, és ettől - egyfajta húrként - több hullámmódban egyszerre berezegve, egy atonikus csattanást produkál. De aztán - megismerkedve ezekkel a "hangsebesség feletti" teóriákkal - már elképzelésem se volt, hogy valójában mégis hogyan csattan az ostor!
Képes nekem itt valaki hitelesen elmagyarázni ezt a témát?
Előre is köszi a sok igyekezetet!
válasza:Youtube sok esetet tud mutatni, ahol az ostor pár grammos, lágy végével tárgyakat, gyümölcsöket (akár görögdinnyét) törnek darabokra.
Az ostor sudara pedig átlépi a hangsebességet.
válasza:Régen a pásztorok ezzel szakították ki a farkas dobhártyáját.
Amúgy a kulcs az energiamegmaradás. Az ostor nyelét, ami egy ormótlan nagy jószág - megrántod, elindítasz egy hullámot rajta.
Ahogy ez a hullám végigfut, egyre vékonyabb alatta az ostor, tehát a hullám maga egyre nagyobb lesz. Mármint a merőleges sebessége. Az ostor végére meglesz a hangsebesség.
Ott pedig a levegőnek adja át az energiáját.
válasza:#3 (09:57) - bár szép számban használnak hideg-köszörülési technikákat - de például a vas flexelésénél igen nagy szerepe van az oxidációs úton felszabaduló hőnek, tehát a vas egy jelentős része elég!
Itt nincs forgácsképződés, mert a leválasztott anyag olvadékcseppek formájában távozik, mely cseppeket nemcsak a motor teljesítménye olvasztja, hanem a reakcióhő is elengedhetetlen ehhez a folyamathoz. Alacsony sebességnél és kis átmérőnél érezhetően megugrik a sarokcsiszoló korongjának a kopása, miközben látványosan legyengül a szikrázás.
Az állványos kéziköszörű (mely korundköves és szárazon dolgozik) is ezt csinálja a nagyobb sebességfokozatokban, melynél hatékonyan koptathatjuk a vasat.
A köszörülést csak azért említettem, hogy érzékeltessem a fizikai folyamatok arányait!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!