Létezik képlet vagy számítás abszolút páratartalomhoz?

Az alábbi kalkulátoroldalon le van írva a számítás menete is:

[link]

a relatív páratartalomból, és a hőmérsékletből számítják ki az abszolút páratartalmat.

Ez a kalkulátor oldal nekem kicsit gyanús… Nem írja, hogy a hivatkozott közelítés a Ps-re csak a hármaspont feletti (és kritikuspont alatti) hőmérsékleteken értendő, mégis lazán dobál nekem eredményeket a hármaspont alatti hőmérsékletekre. (Kritikus pont felettiekre ugye nem, mert a gyökvonással ott bajban van, de például –273,15 °C-ra már pirossal írja, hogy ennél hidegebb nem létezik. Pedig biztos vagyok benne, hogy ez nem hidegebb saját magánál… – Oké, tudom, hogy a 0 K sem létezik, csak kicsit pongyolának érzem az alkalmazott formula bonyolultságához képest.)

A másik, hogy a hármaspont és a 1 atm nyomáshoz tartozó forráspont között a Ps-re hivatkozott képlet hibája bőven 0,1% alatt van (inkább 0,01% körül, bár kicsit bénácskák az ábrák – de mit is várunk egy 2002-es papírtól?… [link] xkcd.com/1945). Ha mondjuk csak 0,01 °C és 50 °C közötti közelítést szeretnénk, és néhány százalék relatív hibát is megengedünk, akkor ezek alapján ennél sokkal egyszerűbb közelítő képletet is tudni kell legyártani (8 konstans helyett mondjuk 2-vel, max 3-mal), és szerintem ilyet vár a kérdező. Első évet végzett (megfelelő szakra járó) egyetemistának ezt kiváló házi feladat analitikus megközelítésben legyártani, jobb eszű középiskolásoknak pedig nem reménytelen valamilyen függvényábrázoló programmal előállítani egy ilyen, egyszerűbb képletet…

Ha egyszer lesz rá időm, vagy pont ezzel lesz dolgom, akkor majd megcsinálom, és bemásolom ide is az eredményt, de sajnos nem csigáz fel eléggé a probléma.

"Ez a kalkulátor oldal nekem kicsit gyanús"

Semmi gyanússág nincs benne.

Az általános, meteorológiai célú használatba nem tartozik bele a hármaspont (mert túl alacsony a nyomás) és a kritikuspont (túl magas hőmérséklet, túl magas nyomás). Hogy te ellenére ilyesmiket adsz meg az egyéni döntésed.

Hogy ilyen bonyolult képletet használ az sem csoda: ez egy modern oldal, így a lehető legmodernebb, szakmai szervezet

[link]

által elfogadott megoldást fogja használni. Persze van ennél újabb is:

[link]

Bocs, csak arra próbáltam rámutatni, hogy az, hogy

„az abszolút nulla és az alatti hőmérséklet nem létezik”

az sokkal közismertebb állítás, mint az, hogy

„a hármaspont alatti hőmérsékleteken (~fagyban*) nem szokás (és ha van eszünk, ne is akarjuk) vizsgálni a relatív páratartalmat”,

de az előbbire mégis figyelmeztetést dob az oldal, még az utóbbiról nem szól semmit. (Pedig az ő hivatkozásukról† világosan látszik, hogy a formula, amit bemásoltak, csak a 273,16 K feletti hőmérsékletekre érvényes. Meg amúgy a te második hivatkozásodról is.)

*A hármaspont hőmérséklete és a fagypont tudom, hogy nem ugyanaz, de azért nincs nagy különbség. (És lehet, hogy túl pongyola, de amikor azt mondom, hogy a hármaspont alatti hőmérséklet, akkor olyan hőmérsékletre gondolok, ami a hármaspont hőmérsékleténél – jelen esetben 273,16 K-nél – kisebb, nem pedig egy olyan állapotra, ahol a nyomás és a hőmérséklet is a hármaspont nyomása és hőmérséklete alatt van. Ugye a kalkulátoron nem is bemenő paraméter a nyomás, talán emiatt gondoltam, hogy nem túl félreérthető.)

†Kicsit ugyan gúnyt űztem a hivatkozásukon látható ábrákból, de csak a mérési adatokat bemutató grafikonok külalakjával van egy kis bajom, nincs szakmai kifogásom a cikk ellen.

(((Végül nekem valamiért nem sikerült egyszerűen, rákattintva megnyitni a második linkedet – egyáltalán hogy lett XML a kiterjesztése? –, de ugye erről a cikkről van szó:

Huang, JAMC 57, 1265 (2018); [link] doi:10.1175/JAMC-D-17-0334.1)))

"Végül nekem valamiért nem sikerült egyszerűen, rákattintva megnyitni a második linkedet – egyáltalán hogy lett XML a kiterjesztése? "

Kereső:

[link]

első találata.

A .xml kiterjesztés lényegtelen, text/html MIME-típussal van kiszolgálva, a tartalma pedig HTML5 formátumú. Rendes böngésző megnyitja.