Oké, hogy tudunk már kis időegységeket nagyon pontosan mérni, de nagyon nagy időegységeket is? Pl. mennyire tudnánk pontosan lemérni egy millió évet?

Ha valaki venné a fáradtságot és definiálná pontosan az év fogalmát, kiszámolná, hány szökőév, szökőnap. stb. van egymillió évben, akkor elvileg lehetséges, akár századmásodperc pontosan is.

Valószínűleg több (sok) óraszerkezetre lenne szükség, meg jó pár generáció elhivatott tagjaira.

De azt azért megjegyzem, hogy több, mint háromszor annyi időt kellene lemérni, mint amióta a Homo sapiens faj egyáltalán létezik.

Önmagában a kérdés nem akkora hülyeség, mint amilyennek elsőre látszik.

Másodpercet tudunk mérni, viszont hibával (tökéletes mérés nem létezik), legyen ez a hiba (-1) százezredmásodperc, tehát ha 1 másodpercet jelez az eszköz, akkor valójában 1 százezredmásodperccel kevesebb idő telt el. Ez a hiba 1/100000 nagyságú, és ugyanez a végeredményben is látszódik, vagyis ha 100 millió évet mér az eszközünk, akkor abban 100/100000 = 0,001 millió évnyi eltérés lesz, ami 1 ezer év. Százalékosan ugyan nagyon minimális az eltérés, számtanilag viszont jelentős.

Szóval látható a példából, hogy nem is annyira egyszerű ez az eset.

Az atomórának nézz utána, abból tudsz hasonló számítást levezetni, vagyis hogy azzal milyen pontosan lehet kimérni ilyen időtávot.

#2 és #3 pontosan kifejtették hogy miért nem lehetséges ekkora időtávot pontosan lemérni.

"Ha valaki venné a fáradtságot és definiálná pontosan az év fogalmát,"

Mert hogy már ez bukta. Néhány tízezred másodpercet egy földrengés is változtat pl azon mennyi idő egy nap. De lassul is a Föld forgása.

Sőt ennyi idő alatt a nap körüli pályában is jelentős változások lehetnek a bolygók egymásra hatásai miatt is de meteor becsapódások is változtathatnak rajta.

A tömegek és tömegarányok is változnak. Ez is változtat a Földpálya hosszán és sebességén is. A lehulló kozmikus por évente sok tonnával növeli a Föld tömegét ( az elszökő gázok ellenére is ). A Nap tömege nagyon kicsit de csökken a Fúziótól ( másodpercenként 4 millió tonnát veszít csak a fúzióval a napszélről nem is beszélve )

Ennél fogva nem definiálható pontosan az év hiszen az első éve az egymillió évnek teljesen más hosszúságú lesz mint az utolsó.

#3 megközelítése is jól megadja hogy statisztikai hibahatár is hiába kicsi ennyi idő alatt ráül simán +-1000 évnyi elcsúszás pusztán amiatt ahogy és amivel méred.

Mindezek okán nem lehetséges ezt pontosan lemérni - vica versa a mérési kísérletbe belefektetett időnek és energiának semmi értelme sem haszna nem lenne.

+1 ok

Ha a mérés alatt valaki csak egy kicsit is hibázik, jön egy áramkimaradás, ingadozás, egy nem várt esemény, egy nem vár meghibásodás, egy erős napvihar, vagy szinte bármi ami befolyással bír a mérésre és a mérő eszközökre akkor lehet kezdeni az egészet előről stb...se elásni se levédeni nem lehetne annyira és nem is lehetne mindentől függetleníteni.

Ezt így esélytelen kivitelezni is és végigvinni is.

Ráadásul itt még nem is volt relativisztikus eltérés.

De ha jönne valami nagyobb gravitációs tér, netán mozogna a mérőeszköz vagy a Föld, akkor ez is bejön.

> Oké, hogy tudunk már kis időegységeket nagyon pontosan mérni

Meglehetősen pontosan.

Már az első atomóra is 300 000 év alatt szedett össze 1 másodperc késést vagy sietést.

Nem is olyan régen sikerült olyan atomórát építeni, ami elvileg 13,8 milliárd év alatt is csak 4–5 századmásodpercnyi pontatlanságot produkál, bár hozzá kell tenni, hogy maga az eszköz csak kb. 10 másodpercig tud működni.

Egy hosszú évekig is működni tudó cézium-atomóra is csak 1 másodpercet siet vagy késik 300 millió év alatt.

> Pl. mennyire tudnánk pontosan lemérni egy millió évet?

Nem is akarjunk ekkora időtartamot nagyon pontosan mérni. Nincs rá igény. Ha most kezdenénk mérni ennyi időt, a fenét sem érdeki, hogy egymillió év múlva – ha még lesz egyáltalán emberiség – ki, mit fog leolvasni az óráról. Időben visszamenve – pl. kormeghatározás – néhány százalékos hiba pontosítása meg teljesen lényegtelenné válik. Egy szénizotópos kormeghatározásnak a módszer jellegzetessége miatt elég nagy pontatlansága van. Bár itt a pontosság erősen függ a vizsgált minta tömegével. Néhány tízezer év mérésére elég jó így is, hogy aztán most az a dolog, amit vizsgálunk, azt most pontosan 28 573,6 éve készült, vagy 28 631,1 éve az meg tökmindegy.

Ugyanez igaz más radiometrikus kormeghatározási módszerekre is. Teljesen mindegy, sőt amúgy is esetleges, hogy az a kőzet most 357,2834 millió éve szilárdult meg, vagy 356,3323 éve.

#2 > Ha valaki venné a fáradtságot és definiálná pontosan az év fogalmát, kiszámolná, hány szökőév, szökőnap. stb. van egymillió évben, akkor elvileg lehetséges, akár századmásodperc pontosan is.

Ugye ez azért is problémás, mert van vagy 4–5 különböző év fogalmunk. Van a naptári év, ami értelemszerűen egész napokból áll, 365 vagy 366 napos. Van az tropikus év, ami kb. két napéjegyenlőség között eltelt idő. Van az anomalisztikus év, ami két perihélium között eltelt idő. Van a sziderikus év, ami az állócsillagokhoz képesti keringési idő. Ráadásul – ahogy ezt már kifejtették előttem – ezek hossza időben változó, ingadozó (lassuló keringés, precesszió, nutáció, más bolygók gravitációs hatásai stb…).

és akkor még a szerkezetről, vagy egymást követő szerkezetekről, amik képesek átfogni ezt az időtartamot nem is beszéltünk. az egy teljesen külön kihívás önmagában.

létezik egy projekt, ami azt tűzte ki célul, hogy 10000 évig működő szerkezetet hozzon létre. már ez is messze túl van minden normál határon.

[link]

Természetesen #7 -nek is igaza van a szerkezetekkel kapcsoltban.

Ilyen hosszú idő alatt a legtöbb anyagunk szétesne, elbomlana stb...

Még a legstabilabb fémötvözeteink is tarmalmaznak radio izotópokat is pl, azok elbomlása is rácshibákat okoz a minenkor jelenlévő környezeti és kozmikus sugárzásról nem is beszélve. Lassan szétütik a legmasszívabb rozsdamentes saválló ötvözeteket is.

Az üveg "elfolyik".

A műanyagok is szétesnek, elérnek, kikeményednek, lebomlanak...

Égetett agyag, kerámiák stb is idővel azért elporladnak majd.

Ahogy a betonok is.

De ennyi alatt még a természetes kövek is jelentősen erodálódhatnak.

Gyakorlatilag nincs miből megépíteni...

Nem véletlen hogy pl senki nem mert még aláírni a földön "végleges" veszélyes nukleáris hulladék tárolóra működési engedélyt.

Ez a "véglegesség" ebben az esetben 120-240 ezer évre szólna.

A Finnek építenek egyet de jó kérdés megkapják -e a véglegességre az engedélyt. Nincs mérnök aki garantálni tudná hogy tényleg kibírja azt az idő intervallumot.

És ott egy statikus szerkezetről beszélünk nem egy máködő gépről.