Egy mérnök mitől mérnök?

Bocsánat, a jogász közbeszól: az mérnök, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint mérnök munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosító oklevelet szerzett. Ha megvan az oklevél, akkor mérnök. Az már egy további kérdés, hogy szakmai szempontból jó vagy rossz mérnök lesz.

Ugyanúgy, mint ahogy orvosi tevékenységet is csak az folytathat, aki elvégezte az orvosi egyetemet, megkapta az egyetemi oklevelét (vagy a külföldön szerzett orvosi oklevelét honosíttatta) és eleget tett az adott orvosi tevékenység folytatásához esetlegesen szükséges további feltételeknek. Ha nincs orvosi diplomája és úgy végez orvosi tevékenységet, akkor lehet akármilyen tehetséges és nagy tudású ember, ő bizony kuruzslónak minősül, amit a törvény büntet.

#11 (20:21) - az a "mérnök" jogi szempontból, ami természetesen semmit se jelent a gyakorlatban, mert egy kapitalista akárkivel káderezhet önkényesen, és mérhetetlenül sok idióta vásárol féltudással papírt magának.

Ez a rendszer csakis arra alkalmas, hogy a tehetségeket kizárják az érvényesülési folyamatból, mert papírt csak az szerezhet, akit felvesznek a hivatalos képzésre!

Az egyik ilyen híres protekciós balfax malőr a szomszéd Szlovákiában esett meg, ugyanis a tótok ugyanolyan műholdat akartak fellőni, mint amilyen kvázi a magyar MASAT volt. Ez lett volna az "első szlovák műhold", az "skCUBE"!

Mivel a témának kellett volna valami apropót is adni, ezért raktak bele egy primitíven kidolgozott VLF vevőkészüléket, melynek az irányított antennája nem volt képes megállapítani a vett elektromágneses hullámok irányát, és ezért erősen irányított vételi karakterisztikája miatt semmilyen tudományos mérést nem lehetett vele elvégezni. Mindez ellenére mégis "tudományos kísérletnek" nevezték a projektet!

Az áltudományos készülék csakis indikálhatta volna a természetes "füttyöket" - ha egyáltalán működött volna. De nem működhetett, mert a vörösdiploma-gyanús "elektronika-szakmérnök" palánták belebaxták a VLF antennát a műhold elektromágnesesen árnyékolt belsejébe - osz jóvanazúgy!

Amikor rájuk írtam e-mailben, hogy a kockájukkal első ránézésre valami kvrvára nincs rendben, akkor egy ovis szintű hazudozással tagadni kezdték a dolgot, igazolva azoknak az internetes mémeknek az igazságtartalmát, melyek így hangzanak:

"Bízz bennem, én mérnök vagyok!"

(Szemléletes példa, melyhez tényleg láttam egy megszólalásig hasonlót egy gyártósoron: [link] )

A végső beégést úgy úszták meg, hogy az SKcube semmilyen magasabb rendű informatikai rendszere ne működött, csak (állítólag) életjelet és elemi rendszeradatokat küldött magáról (hőmérséklet, tápfesz, stb.), melyet a kommunikációs alrendszer mikrokontrollere még elláthatott.

Már egy hete fenn volt a cucc és nyilvánvalóvá vált a végzetes rendszerhiba, de ennek ellenére az államelnök Andrej Kiska úr személyesen nyilatkozott a szlovák műszaki egyetem malomvölgyi épülete előtt, hogy "fenn van az első szlovák műhold - és működik!"

Mi a tanulság?

A választ rábízom a gyakorikérdések mérnökeire - én bízom az ítélőkészségükben - mert én nem vagyok, és már soha nem is leszek "mérnök"!

(Eme szöveg írója nem végzett el semmilyen mérnöki irányú egyetemi szakképzést hivatalosan, de több mérnöki szakterület egyetemi szintű ismerője és gyakorlati művelője.)

@12: Nézd, én készséggel egyetértek azzal, hogy mérnöki oklevél nélkül is lehet valaki kiváló szakember. Ez a dolog szakmai része. Ugyanakkor nem lehet eltekinteni a "mérnök" fogalom jogi relevanciájától. Ha a jogszabály határozza meg azt, hogy ki viselheti a mérnök címet, ki tölthet be mérnöki végzettséghez kötött munkakört és ki végezhet ilyen tevékenységet, akkor ezeket a szabályokat kell alapul venni. Ezzel szemben senki nem mondhatja azt, hogy "bár nincs mérnöki oklevelem, de nem is az oklevél teszi a mérnököt, hanem a szakmai tudása". Sajnálom, tényleg nem akarlak megbántani, de ez a helyzet.

Szerintem abban is van valami, amit írtál, hogy a felsőoktatásban nem feltétlenül a tehetségesek érvényesülnek. Ez a dolog messzire visz, de én is látom, hogy milyen nehéz helyzetben vannak manapság azok, akiknek a szülei nem tudnak besegíteni az egyetemi tanulmányok finanszírozásába. Anno, amikor én a rendszerváltás előtt bekerültem a felsőoktatásba (akkor a bejutás sokkal nehezebb volt), nem tandíj, többszázezres albérleti költség és diákhitel volt, hanem olyan havi ösztöndíjat kaptunk, amiből fizetni lehetett a koleszt, a nyomott árú menzát és az olcsón hozzáférhető jegyzeteket, és nem számított, hogy szegény, vagy gazdag családból jött valaki. Ha hét végén vállaltunk némi diákmelót, akkor abból és az ösztöndíjból ki lehetett jönni.

(11. vagyok)

A mérnöki szakokat támogatja az állam, nem? Nem kell tandíjat fizetni, csak ha rosszul teljesítesz, szociális támogatás is van koleszra, stb. Félállás mellett is elvégezhező. Szóval a tehetségeseknek pont előnye van, nem hogy be se kerülhetnek.

A 12-es a másik véglet szerontem, aki a diplomás mérnököket lenézi. Mint aki a diploma hiányát nézi le, cdak a másik oldal. Egy példa pedig nem jó bizonyíték az érveléshez (anekdota)

#14 (01:45) - a leírt anekdota egy 2016-ban megtörtént eset, mely igazságtartalmának bárki utánanézhet!

Persze sok ilyen "extrém" eset megtörténik a hétköznapokban is, csak azok tényleg egy nyilvánosan leellenőrizhetetlen "anekdota" szintjén maradnak, ezért van kiemelt jelentősége ennek a kirakatsztorinak. Nem szimplán a diplomások lenézésről van itt szó, hanem a szakmai oklevelek hihetetlen inflációjáról.

Mivel a kulcsfontosságú személyzeti döntési pozíciókat foglaló cégvezetők az esetek többségében félhülye, de politikailag beiktatott újgazdagok kategóriájába tartoznak, így szinte képtelenség egy tehetséges embernek érvényesülnie a diplomájával, ha 9 protekciós kamupapír-mérnök van a helyére.

Egy szemétláda menedzser lesározza a szakmai alapokon folyton aggályoskodó és "problémákról brífelő" akármilyen diplomás szakembert, és az gyakorlatilag már menekülhet külföldre (vagy segélyre) hisz a szakmaiságot sehol nem veszik figyelembe, csak a sajtpapírt - meg a titkosszolgálati kádervéleményt - de azt aztán rendesen!

P.S.

Az előbb felhozott skCUBE projekt csak banális félmillió eurónyi kútba dobott pénz volt - de vegyünk csak háromszáz-valahány ezret, mert annyi volt a közvetlen állami támogatás.

Persze vannak még közismert sztorik a mérnöki hozzáállásról, hisz a csernobili malőr egy igazán világhírű eset, nem egy jelentéktelen diákprojekt. Igen, ott is mindenkinek volt megfelelő papírja, de az igazgató karrieri biztonsága érdekében még gyorsan el kellett intézni egy biztonsági tesztet - hogy arról is legyen egy elengedhetetlenül fontos papír. A többi már történelem...

Idevág egy régi, de jó vicc:

Mi a különbség a matematikus, a fizikus és a mérnök között, ha egy kis piros billiárd-golyó térfogatát kell megállapítani?

Válasz:

- A matematikus fog egy tolómércét, leméri a kis piros billiárd-golyó átmérőjét és kiszámolja térfogatát egy alkalmas matematikai absztrakciós modell segítségével.

- A fizikus fog egy mérőhengert, vizet tölt bele, utána belemeríti a kis piros billiárd-golyót és leolvassa a térfogati egységekben skálázott szintkülönbséget.

- A mérnök fogja az iskolája szponzorától kapott billiárdgolyó katalógust, és kikeresi benne a kis piros billiárd-golyó névleges térfogati értékét!

Aki szerint ez a vicc "nem túl jó", az azt is vegye figyelembe, hogy "de nem is tragikus!"

😆😂🤣

Bocs, akkor nem diploma utáló, hanem mérnök utáló vagy. A mérnökök többsége újgazdag, aki protekcióval kerül be? Te Magyarországon élsz? A legtöbb ember csóró, honnan lenne pénzük ilyesmire?

Lehet utálni a mérnököket a negatív példák esetén, de hány olyan pozitív példa lenne, ami nem hírértékű, ezért nem is hallassz róla? Eleve, ha ezek a failek lennének a megszokottak, akkor nem lenne ekkora szenzáció körülötte. Tipikus torzítás, a normális eset, amikor valaki rendben teszi a dolgát nem feltűnő, mert minden ok. A kiemelkedő eset azaz, amikor nem minden ok. Erről hallani, mert kell a klikk az újságoknak. És van min nevetni ugye

A csernobil kb 40 éve volt, mikor kezdett inflálódni a mérnök diploma?

A cégvezetők mekkora része mérnök?

A volt főiskolák nem tudnak megszabadulni a gyökereiktől, azok lelkileg főiskolák maradnak a világ végéig (a BME meg nem tud jó BSC-t kiállítani, mert ők sem tudnak szabadulni 100 évtől -de nem ez most a téma). A Pollack meg a régebb óta fennálló főiskolák között sem volt sok mindenre jó. Szóval azt nem szakad alapul venni semmire, és a semmi ellenkezőjére se. Természetesen ott is volt olyan előadó, aki országosan elismert szakember volt valamiben (hát, én háromról tudok), de a fecskék és a nyarak relációja a műszaki felsőoktatásban is érvényes.

Szerintem legfeljebb mutatóba van egy kis országban szakterületenként egy olyan fazon, aki nem járt egyetemre, vagy főiskolára, de mindent tud a szakmai tárgyakból. De inkább egy sincs. A többi az az amerikai serdülőknek szóló kalandfilmekben van.

...

"Eme szöveg írója nem végzett el semmilyen mérnöki irányú egyetemi szakképzést hivatalosan, de több mérnöki szakterület egyetemi szintű ismerője és gyakorlati művelője."

Szóval ez a röhej. :D