Atomokról beszélünk egy kicsit?

Hogy milyen elemről van szó, az alapvetően a protonok számán múlik. Ha az atomban 1 proton van, hidrogénről, ha 6, akkor szénatomról beszélünk. Viszont neutronszám szerint lehetnek elérő variációi, ún. iztópjai az egyes atomoknak.

Egy hidrogénatom pl alapesetben nem tartalmaz neutront, csak efy protont és elektront. De létezik olyan izotópja is, ami egy protont, elektront és egy neutront is tartalmaz, ez a deutérium vagy nehézvíz. Sőt, két neutronos hidrogén is létezik, ez a trícium.

Vagy a korábban említett szénatomnak is ugyan a 12-es tömegszámú (6 proton és 6 neutron) izotópja a legelterjedtebb, de annak is léteznek 13-as (6 proton és 7 neutron) és 14-es tömegszámú (6 proton és 8 neutron) izotópja is.

Dörzsölj meg egy műanyag vonalzót.

Ezzel leszakítasz az atomokról jó pár elektront, máris megvan az eltérés!

Alapvetően úgy tudod a legegyszerűbben elképzelni hogy egyrészt vannak az elemek ezek működnek úgy ahogy azt már leírtad van valamennyi protonjuk ugyannyi elektronjuk és a tömegszám és a rendszám külömbségéből megmondható a neutronok száma.

Vannak az izotópok amiknek a neutronjaik száma tér el az elemekétől (az elemek egy anyag legáltalánosabb formái) ezt már #2 szépen leírta

Illetve vannak az ionok amiknél több vagy kevesebb elektron van az atomban ebből viszont az következik hogy a protonok és az elektronok töltései nem "ütik" ki egymást és az ion + vagy - töltéssel fog rendelkezni pl H^+ ezt jelenti hogy a hidrogénnek pozitív töltése van tehát több benne a proton mint az elektron (mivel a H ban csak egy proton és elektron van így igen a H^+ valójában csak egy proton