Ez emberi technológiának tűnik vagy inkább idegen?

Képesek vagyunk kb. az űrből elolvasni a földön heverő újság fejcímét (mielőtt megcáfolna valaki: igen, tudom, a normál műholdak ilyen felbontásra nem képesek - de azok azon műholdak, amik képe a lakosság számára is megtekinthető, tehát képzelhetitek mit tudnak a sokkal fejlettebb katonai műholdak), képesek vagyunk egy távoli naprendszer bolygóját közvetlenül lefotózni, vagy egy jóég tudja hány fényévre lévő fekete lyukat megvizsgálni,

de

egy égben figyegő valami meg beazonosíthatatlan?

Nem, nem az. Vagyis attól függ.

Nem tudom, megfigyeltétek-e, hogy az összes ilyen "fuuu, tuti UFO" felvétel minősége olyan silány, mintha egy 2003-as évjáratú mobiltelefon VGA kamerájával vette volna fel egy hidegben didergő Parkinson kóros személy.

Hol vannak a tűéles felvételek?

Megmondom. Sehol. Mert ami tűéles felvétel, azon egyértelműen látszódik az emberi eredet, ergo nem kerül be a hírekbe, hogy "fuu, tuti UFO" (bocsánat, most már UAP).

A mellékelt felvétel is csak ezért kérdéses. A gyenge minőség miatt egyszerűen "hiányzik a tisztánlátáshoz szükséges információ" a képről.

Márpedig az emberi agy olyan, hogy magyarázatokat keres, és belelát a kétértelmű dolgokba minden hülyeséget, ami amúgy nincs ott (lásd: pareidolia). Részben evolúciós örökségünk, részben az agy működésének sajátossága.

Bizonyos értelemben az, hogy mit látunk bele, rólunk sokkal többet árul el, mint ami valójában a felvételen látszódik.

Psycho írta:

"Képesek vagyunk kb. az űrből elolvasni a földön heverő újság fejcímét (mielőtt megcáfolna valaki: igen, tudom, a normál műholdak ilyen felbontásra nem képesek - de azok azon műholdak, amik képe a lakosság számára is megtekinthető, tehát képzelhetitek mit tudnak a sokkal fejlettebb katonai műholdak), képesek vagyunk egy távoli naprendszer bolygóját közvetlenül lefotózni..."

Válasz:

Ez tételesen megcáfolható baromság! Már az űrből való újságcím-olvasás is erősen problémás feladat lenne, de exobolygóról "közvetlen" hatású fotót még senki se készített.

"az űrből való újságcím-olvasás is erősen problémás feladat lenne"

Gugli jóbarátod. De tessék:

[link]

A legfelsőnek 30cm-es felbontása van, és ez a nagyközönség számára elérhető. Szerinted a katonai akkor milyen lehet? 29,5cm-es felbontású? ...

"exobolygóról "közvetlen" hatású fotót még senki se készített."

[link]

Szívesen.

Psycho - a 30 cm felbontást nem a megbízó cég nemzetbiztonsági besorolása határozza meg, hanem az optika törvényei. A 3 cm felbontáshoz tízszer nagyobb berendezés kell, az "újság fejcíméhez" ötvenszer nagyobb. Ekkora műholdakat pedig nem telepítenek - világos?

A második témát nem kommentelem - hisz világos, hogy ebben az esetben is bukta az állításod!

😎

#2/#5

"Képesek vagyunk kb. az űrből elolvasni a földön heverő újság fejcímét (mielőtt megcáfolna valaki: igen, tudom, a normál műholdak ilyen felbontásra nem képesek - de azok azon műholdak, amik képe a lakosság számára is megtekinthető, tehát képzelhetitek mit tudnak a sokkal fejlettebb katonai műholdak)"

Hát... nem. Nyilván nem ismert a katonai kémműholdak pontos felbontása, de azért többé-kevésbé kilogikázhatók. A műhold felbontása függ az általa hordozott távcső átmérőjétől. Például a Maxar legnagyobb felbontású műholdjai (WorldView-3 és -4, amikről írsz) kb. 1,1 méteres főtükörrel rendelkeznek, így tudnak elérni 30 cm körüli felbontást kb. 600 km magas pályáról.

[link]

Mekkora egy modern optikai kémműhold főtükre? (Az USA kémműholdjaival fogok foglalkozni, mert valószínűleg ezek a legjobbak.) Nos a jelenlegi sorozat KH-11 néven fut. Vagy KH-12 néven. Esetleg KH-13 néven. Meg néha más nevek is felmerülnek. (Nyilván a kémműholdaknál nem túl soka az információ.) Mindenesetre az alapvető optikai design valószínűleg hasonló, persze (akárhogy nevezzük) voltak változások. A korai KH-11 műholdaknak kb. 2,4 méteres főtükrük lehetett. Ezt onnan lehet tudni, hogy a Hubble építésénél is hivatkoztak erre. Na meg onnan, hogy 2011-ben az NRO (az USA kémműholdakért felelős szervezete) két 2,4 méteres távcsőtükröt ajándékozott a NASA-nak.

Nyilván utóbbiból sejthető, hogy az újabb műholdak főtükre nagyobb. Kb. 3 méteresre becsülik. Persze erről még kevesebbet tudni, de sokkal nagyobb biztosan nem lehet, mert be kell férnie a Delta IV Heavy rakéta orrkúpja alá, amivel ezeket indítani szokták. Ennek a külső átmérője 5,1 méter, úgyhogy 4 méternél lényegesen nem lehet nagyobb a műhold átmérője, amit beraknak alá. (Ok, ha a James Webb űrteleszkóphoz hasonlóan összehajtogatnák a főtükröt, akkor lehetne, de az egyrészt kockázatos, másrészt praktikus okokból nem hiszem, hogy megvalósítható lenne egy kémműhold esetén.)

A másik kérdés, hogy milyen magasan van a műhold a kép készítésekor. A kH-11 műholdak egy része a pályáján bégig nagyjából állandó magasságú pályán halad, de a legtöbb elnyúlt pályán mozog. Így a legizgalmasabb területek felett a felszínhez közelebb mehet a műhold, és mégsem lesz túl jelentős a légkör fékező hatása. Ezeken az ilyen pályák földközelpontja nagyjából 250 km-re van a felszín felett. Ilyen magasságból egy 2,4 méteres főtükrű műholddal kb. 6 cm felbontású, 3 méteres főtükrűvel nagyjából 5 cm felbontású kép készíthető. (Ha összeveted a WolrdView adatokkal, úgy is kijön a matek.)

[link]

Van független megerősítés is erre. Bár sokáig csak elég kevés KH-11 kép szivárgott ki, 2019-ben Trump (szokásos módon megcsillogtatva intelligenciáját), egy félresikerült iráni rakétaindítás alkalmával kiposztolt egy kémműhold képet is az indítóállomásról. A kép felbontása kb. 10 cm, és azt is sikerült belőni, hogy melyik műhold készíthette. Ez a műhold 382 km-re lehetett az indítóállomástól a kép készítésekor, ezt érdemes összevetni a minimális felszín feletti magassággal.

[link]

[link]

[link]

Emellett tudtommal a légkör is korlátozza az optikai műholdakkal elérhető legnagyobb felbontást (ahogy a földi telepítésű távcsövek esetében is). Emiatt tudtommal 5 cm-nél nagyobb felbontás nem nagyon érhető el műholdról (maximum talán nagyon jó légköri viszonyok között).

5 cm felbontás pedig elég kevésnek tűnik egy újság fejcímének az elolvasásához. Nem tudom pontosan, mekkora szokott a betűk vonalainak átmérője a fejcímben, de nem hiszem, hogy 1 cm-nél nagyobb. Márpedig ennél jobb felbontás kellene, hogy olvasható legyen a szöveg.

Az exobolygó közvetlen fotózásánál szerintem az a fő gond, hogy mást értetek rajta. Lehet azt érteni, hogy megjelenik egy halvány pontként maga a bolygó. (Én is így értelmezem a 2. válasz ide vonatkozó részét.) Ez teljesen egyértelműen igaz, már volt rá jónéhány példa, ahogy az 5. válaszban szereplő linkben is látható.

Vagy lehet úgy értelmezni, hogy képet tudunk alkotni a bolygó felszínéről, látszódnak részletek is rajta. Ilyet természetesen egyértelműen nem tudunk jelenleg (és még valószínűleg jó sokáig) megcsinálni.

Oké, túloztam. Köszönöm a linkeket, @sadam87!

Akkor helyesbítek: egy nagyobb hirdetőtáblán lévő reklámfeliratot szinte biztos le tudunk olvasni az űrből (ezzel az állítással remélem nem lőttem mellé).

De szerintem nem ez a lényeg. Aki ezen lovagol, annak nyilván nem ment át a üzenet.

#6!

"A második témát nem kommentelem - hisz világos, hogy ebben az esetben is bukta az állításod!"

Ezt inkább én sem kommentelném... 🤦‍♂️ nem érsz annyit, hogy időt fordítsak rád.