Mennyi egy akkumulátor vesztesége?
Nézhetünk akár telefon akkumulátort, autók klasszikus indító akkumulátort ( ebből azért a moderneket amik kibírják a teljes elmerülést ) vagy akár a villanyautók akkumulátor telepeit.
Mennyi ezeknek a vesztesége? Mármint ha X energia belekerül, ahhoz mennyit kellett hálózatból felvenni, illetve utána mennyit képesek leadni?
Veszteség az biztos, hogy van, már csak egyszerű paraszti ésszel gondolva abból, hogy töltéskor - meg néha használatkor is - melegednek az akkumulátorok, tehát hőként már biztosan veszik el energia.
De számszerűsítve, vagy arányokat nézve, mekkorák a veszteségek?
Ugy kb 5-10 % nagyságrendről van szó. De az ujabb akkumlátoroknál amiket mostanság negyed-félóra alatt lehet feltölteni, kizárásos alapon akár nagyságrendileg kisebb lehet a veszteség.
Van olyan telefon amít 200 Wattal lehet tölteni, ezeknél biztos, hogy nem lehet 1-2 %-nál nagyobb a veszteség. Mert 200 Wattnál 5 %-nál, 10 wattal melegítené, amitől forró lenne az egész telefon, tehát biztosan jobb a hatásfok.
Még az se mindegy, hogy mekkora kapacitásra töltöd. Ugyanis az akku, kb mint az üres terem, az elején könnyen mindenki talál helyet, de aztán ahogy nő a tömeg, többet kell igazodni és keresgélni a helyet, így gondolom elején jobb a hatásfok és a vége fele rosszabb..
Valószínű a töltőáramkörtől is függ, de hogy mennyi a nyers hatásfok és mennyi hozható ki ilyen optimalizálásokkal stb. nem tudom.
Ez típusfüggő.
A NiMH celláknak viszonylag nagy volt veszteségük, mivel azok képesek voltak nem destruktív emelkedett önkisülésre a tele állapotuk közelében. Ezeknek a celláknak az energetikai hatásfoka 60-70% körül mozgott, cserébe nem kellett semmilyen elektronikus töltésfelügyelet gyengébb töltőáramok esetén.
A mai modern lítiumakkumulátorok hatásfoka 90% környékén mozog, cserébe kényesek, mert a túltöltés és a mélykisütés is ezeknél visszafordíthatatlan károsodást okoz.
Az akkumulátorok hatásfoka nagyban függ a terheléstől is. Minél kisebb áramokkal vannak töltve meg kisütve, annál jobb az energetikai hatásfok.
A gyakorlatban még megkülönböztetik a bevitt elektromos töltés és a bevitt energiamennyiség visszanyerésének a hatásfokát. Az előbbi érték értelemszerűen mindig magasabb az utóbbinál, és kevésbé van rá befolyással a terhelés mértéke.
Itt található egy táblázat a témához:
1
Félreértelmezed a hatásfokot. Az akkumulátor hatásfoka egyenlő a bevezetett energia osztva a kivett energiával.
3-as válasza tökéletes.
Az NiMh akkumulátorok töltési ideje, a kapacitásuk egytizedének megfelelő árammal töltve 14-16 óra. Ebből adódik, hogy a hatásfokuk 60-70% környékén van. Számszerűsítve, például egy Varta NiMH akkumulátor kapacitása 2100 mAh. A felirata szerint 210 mA-rel 15 óráig kell tölteni.
A töltéskor felvett energia: 210·15=3150 mAh
A leadott energia: 2100 mAh
A hatásfok: 2100/3150=0,67
Egy csak az akkumulátor hatásfoka, töltéskor még figyelembe kell venni a töltő hatásfokát is. Például, ha a töltő hatásfoka 90%, akkor a teljes hatásfok 0,67·0,9=0,6.
Az akkumulátorból kivehető energia: 2,1·1,2=2,52 Wh
A hálózatból felvett energia: 2,52/(0,67·0,9)=4,2 Wh
Mint, ahogy 3-as is írta és a táblázatból is látható a lítiumakkumulátorok hatásfoka lényegesen jobb.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!