Mekkora kihívás lenne a mai építészeknek, mérnököknek modern gépekkkel felépíteni a ghízai nagy piramist?

Olyannyira nem nagy kihívás, hogy a modern építészek is rendszeresen terveznek piramis alakú épületeket, Las Vegas legnagyobb kaszinója is az, még a Szfinxet is odatették elé: [link]

De Észak-Korea legnagyobb épülete is egy piramis, pedig hát ott valószínűleg nem állnak olyan magas fokán az épületfizikának és kivitelezésnek, mint a nyugati világban: [link]

A nem-fotelmérnöknek nicns fogalma a legalapvetöbb statikai témákról - egy piramisra egész más erök hatnak földrengés esetén, mint egy hasáb alakú épületre.

Egy piramisnak nincs függöleges fala, a hasábnak igen, ezért ez utóbbinál észlelhetö esetleg (de csak esetleg!) a függölegestöl való eltérés, a piramisnál az összes ilyen.

Az antropológusok nem foglalkoznak a kövek korával, a közetek korát meg természetesen nem szénizotópokkal határozzák meg, erre más módszerek vannak.

Ki az a kretén, aki a #23-at lepontozta (3 névről)?

Azért, mert ő még életében nem hallott erről, az egyiptomi vallás igenis erről szól.

Ja.

Belépett 3 teljesen különböző ember 10 percen belül, aki senki mást nem pontozott le, csak ezt az egyetlen választ. Pedig vannak itt bőven lepontozott válaszok - de azokat tényleg 1-1 ember pontozta le, és mind más.

Ezt meg nem.

Életszerű, nem?

Ez egy ember volt, aki nem értette az írást.

Márpedig amit nem értünk, az hülyeség! Nem?

Hát, kreténéknél igen.

Az egyiptomiaknál azért csináltak mindent ennyire pontosan, mert ez volt a feltétele annak, hogy a fáraó a mennyekbe kerüljön.

Ha valami nem stimmelt volna - akár a balzsamozásnál, akár a tájolásnál - ha például a csillag abban a perceben éppen nem süt be a szarkofágra, mert valaki félremérte a szellőzőnyílást - akkor a fáraó nem megy a mennyekbe, és kész. Akkor meg az alvilágba megy.

Az egész nemzet ezen dolgozott 20 évet, hogy minden stimmeljen.

#16

Két pletykalap hivatkozik két ukránra, akik felélesztettek egy rég megcáfolt tézist.

Gizában a Mena House Hotelben -ma már Marriott Mena House Hotel- beszélgettem egyiptológussal -többek között- a Szfinxről.

Jó régen volt. De szép rálátás volt pirmisokra.

Ráadásul a márványtábla szerint 1943-ban a Kairói Konferencia idején Churchill is megfordult benne, valamint ausztrál katonák állomásoztak ott.

Amire emlékszem: megdőltek a vízzel kapcsolatos tézisek.

A pontos magyarázatot nem tudom -több geológiai kifejezés hangzot el, de a lényeg:

A mészkő gyengébb rétegeit a homokviharok az évezredek alatt kikoptatták.

Már a 13 ezer év is erős túlzás, de 800 ezer év már nagyon dúrva... Ennyi idő alatt egy 20 méter magas kőtömb rég sehol sem lenne, erodeálódott volna.

#10

Ezzel a papír lapot sem lehet közzé tenni dumával úgy odáig van mindenki mintha olyan nagyon bonyolult lenne.

Oké a kövek nehezek, de azért még erős túlzás megismételhetetlen mérnőki csodának tekinteni

#23

Ezek a "lélek kijáratok", "szellőző járatok" egyike sem éri el a külvilágot, azaz nem "süthet be" semmikor a Nap.

A "királynő kamrájából" eleve nem épült meg végig.

A királyi kamra járatai kőtörmelékkel vannak eltömve.

A királynő kamrájába nem került sír, valószínű ezért nem építették ki a szellőzőt, 30 méter után véget érnek, valamint a bejáratát is csak kopogtatással találták meg, majd bontoták ki.

A királyi kamrából induló szellőzőbe beküldtek egy drónt, de az csak a törmelékig jutott, ill, az egyik járatban valami -talán fém- kapuszerűségbe ütközött a drón.