Milyen hatások érhetik az élővilágot és az embert a folyamatosan növekvő termelés végett?

A környezetszennyezés legnagyobb része a növekvő termelés miatt van.

A fajpusztulások közvetett módon, de szintén erre is visszavezethetők. (Bár az élőhelyek csökkenése nem csak a termelés miatt van.)

Hát ez egy nagyon jó kérdés, lehetne írni róla vagy 256.000 oldalt :)

Na megpróbálom valahogy rendszerezni:

I fázis: Nyersanyag kitermelés során:

- külszíni bányászatnál maga az élőhely rombolása, bányasalak elhelyezése (ez olyan föld, amiből már nem éri meg az adott anyagot kitermelni, de azért van benne, azaz nem lehet csak úgy letenni simán a földre, mert beszivárog a talajba a mérgező anyag: kadmium, arzén, nehézfémek, stb.), talajvíz szennyezése, talaj szennyezése

- mélységi bányászat: ugyanígy talajvíz szennyezés, illetve mivel ki kell szivattyúzni belőle a vizet, ez megváltoztathatja az adott terület vízáramlási rendszereit is (volt már erre jópár eset), illetve itt még előfordulhat a felszínen akár több méteres besüppedések is

- fakitermelés: a fakitermeléssel az élőhelyek nagysága csökken, kis élőhelyszigetek alakulhatnak ki, emiatt sok faj kipusztul, ezen felül a fa megfogja a havat, esőt, azaz ahol nagy mennyiségű fakitermelés történik, ott szinte rögtön árvizek lesznek (mert hirtelen folyik le a csapadék). A növényzet eltűnése miatt az eső könnyebben kilúgozza, erodálja (pusztítja) a talajt, gyorsan kimossa belőle a tápanyagokat. Ezek a tápanyagok pedig felhalmozódnak tavakban, ahol a tavak pusztulását, eutrofizációját okozzák (több tápanyag = több élőlény a tóban = több elpusztult szerves anyag = még több tápanyag = még több élőlény és így tovább = tó feltöltődése, pusztulása).

II. fázis: Szállítás során:

- közúti szállítás: egyrészt sok kipufogógáz, másrészt az autópályákat meg kell építeni, ami szintén hozzájárul a kis élőhelyszigetek kialakulásához = fajpusztulás. Harmadrészt olyanok, amire nem is gondolna az ember, pl. alkatrészek, gumi, aszfalt kopása során kadmium, azbeszt, nehézfémek stb. kerülhetnek a légkörbe

- vasúti: még talán ez a legkevésbé problémás, természetesen itt is van valamennyi lég/zajszennyezés

- vízi szállítás során: a víz szennyezése, főleg a hajók tisztítása során rengeteg olaj kerül a vizekbe, illetve fontos hatásai vannak a baleseteknek

- légi szállítás: légszennyezés, illetve a kondenzcsíkok hatása (a WTC 2001. szept. 11-ei megtámadása után tanulmányozták ezt, amikor 3 napig nem nagyon jártak repülők, és a kondenzcsíkoknak számottevő hatásuk van).

III. fázis: Termelés során:

- Mezőgazdasági termelés: a mezőgazdasági műtrágyák (főleg P(foszfor) és N(nitrogén) tartalmúak) belekerülnek a talajba, és lemosódva a tavak pusztulását okozhatják (tavak eutrofizációja, ld. fent), ezen felül a genetikailag módosított növények kereszteződhetnek a vad egyedekkel, és károkat okozhatnak, harmadrészt a mezőgazdaság során bekerülhetnek az adott területre invazív fajok (olyan fajok, amik korábban nem voltak ott, nincs természetes ellenségük az adott területen, így ott korlátlanul elszaporodnak, elnyomják az őshonos fajokat, ilyen például itthon az akác és a parlagfű). Illetve CH4 (metán) kerül a légkörbe, ami üvegházhatást okoz.

- Ipari termelés: CO2, NOx (nitrogén-oxidok) kerülnek a légkörbe, ezek üvegházhatást okoznak. Ezen felül jelentős a nehézfémszennyezés, mind a talajba, mind a levegőbe kerülhetnek pl. ólom, réz, nikkel, vas, platina, illetve egyéb toxikus, karcinogén (rákot okozó) vagy mutagén (mutációkat okozó) anyagok pl. kadmium, cianidok stb., illetve ritkán, de sugárterhelés is fennállhat. Zajszennyezés.

IV. fázis: Hulladéklerakás során:

- Hulladékégetés: a mai hulladékégető erőművek már elég korszerűek, de valamennyi szennyezőanyag természetesen itt is kijut a légkörbe. De a legfontosabb szennyezőforrás az elégett salak (amiben töményen benne van mindenféle nehézfém, toxikus, sugárzó vegyület, stb.) lerakásának vagy további felhasználásának kérdése.

- Hulladéklerakás: az ellenőrzött hulladéklerakókból viszonylag kevés mérgező anyag jut ki, sajnos a hulladéklerakók nagy része nem hivatalos, nem ellenőrzött. Azokból a víz a talajba mindenféle káros anyagot belemos (a már sokat emlegetett nehézfémek, toxikus anyagok, savak, lúgok, stb.). És ezt hosszú-hosszú éveken/évtizedeken/évszázadokon keresztül, amíg az anyag le nem bomlik. Ezen felül veszélyes gázok is képződhetnek, ha nem figyelnek oda a lerakásra.

- Radioaktív hulladékok elhelyezése (kiégett fűtőelemek): problémásak, tökéletes megoldás még nincs az elhelyezésükre. Természetesen azért veszélyesek, mert sugároznak.

- Vegyi hulladék elhelyezése: szintén problémás, ezek toxikus anyagok, savak, lúgok, többnyire nagyon lassan bomlanak le.

- Biológiai hulladék elhelyezése: ezt se lehet ész nélkül nagy tömegben valahová letenni, mert a szerves anyagok mennyiségének növekedése a talaj és lemosódva a tavak eutrofizációjához vezet (ld. fent.)

Tudom, hogy jó hosszú lett, de ez csak egy vázlat, arról, ami most hirtelen eszembe jutott, ha ülnék rajta, eszembe jutna kétszer ennyi is :) Bocsi, ha néha kicsit szájbarágós lett, csak nem tudom, mennyire vagy otthon a témában.

egy szakmabeli

Na eszembe jutott még pár fontos dolog:

- Ipari termelés: a CO2 és a NOx-en felül (üvegházgázok) itt létrejön még SO2 (kén-dioxid) illetve egyéb szulfátrészecskék, ezek okozzák a savas esőt, ami az erdők pusztulásához vezet, illetve a városi szmogok kialakulásában is nagy szerepe van. Létrejön még O3 (ózon). Az ózont nagyon szeretjük HA fenn, a sztratoszférában van, a légkör középső részén, az ózonréteg kiszűri a káros UV-sugárzást. Viszont az ipari termelés nem a sztratoszférába juttatja az ózont, hanem a troposzférába (a légkörnek az a része, ahol mi élünk), itt viszont nem barátunk az ózon, mert mérgező vegyület, illetve üvegházgáz. Az ipari termelés/lakossági felhasználás során még CFC-gázok (freonok) is a levegőbe kerülhetnek, habár ezek mennyisége az utóbbi évtizedekben szerencsére nagyon lecsökkent, a CFC-k a sztratoszferikus ózont bontják (tehát a védő ózonpajzsok), ezért veszélyesek.

- Biológiai hulladék elhelyezése: léteznek még ún. biomassza erőművek (persze nem a magyar típusra gondolok, ahol gyakorlatilag elégetik a fát, tehát hatásai hasonlóak egy szénerőműhöz), hanem az igazi, komposztáló biomassza erőművekre. Ezekben a szerves anyagot gyakorlatilag elrothasztják, és ezzel nyernek áramot. Hátránya: a folyamat során létrejövő hatalmas mennyiségű CH4 (metán), ami üvegházgáz.

A "szakmabeli" kitűnő választ adott. Ha itt vagy még,talán válaszolhatnál az én kérdésemre is.

Nagyanyám egyszerű asszony volt. Amikor egy nagy földrengésről hallottun,mindig azt mondta,hogy ez a bányászat miatt van. Kibányásszák az ércet,az olajat. Ott egy üres tér keletkezik,a helyére pedig víz megy,aminek más a fajsúlya. Megváltozik a rétegek közötti egyensúly. Ez az érvelés logikusnak tűnik.

Igaz lehet-e ez a teória?

Igen, van ilyen (bár inkább volt, azért ma már odafigyelnek ezekre), de ezek azért nem a NAGY földrengések, azok inkább a lemeztektonikához köthetők. De persze emiatt is előfordulhatnak kisebbek. Főleg arra kell itt gondolni, hogy a kibányászott anyag helyére víz áramlik, ami miatt ott benn, az üregekben hatalmas földcsuszamlások történhetnek az elhagyott bányákban, és ezt a felszínen földrengésként érzékelhetik.

De előfordulnak a mélységi bányák fölött ma is kisebb földcsuszamlások, térszintcsökkenések (persze ez a térszintcsökkenés általában nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem lassan, de így is veszélyeztethet lakóépületeket).