Hogy lehetséges hogy a felső paleolit az őskorszakban a várható élettartam magasabb volt mint a középkorban, ókorban vagy az újkorban?

Például a járványok miatt, amivel az orvosok semmit nem tudtak tenni, de a városokban, nagyobb közösségekben el tudtak terjedni, míg a jóval kisebb népsűrűségű kőkori, törzsi társadalmakban nem.

Ami az ételt illeti, a mezőgazdaság biztosabb, de átlagosan rosszabb minőségű ételt biztosított, pl kevesebb fehérjét. Bár a vadászó-gyűjtögető népeket jobban veszélyeztette az rövidtávú ételhiány, de az éhenhalás a földműveseket is fenyegette, akiknek a termését egy jégeső, árvíz, aszály, stb. egyes években elvitte.

Nyilván a nagy népsürüség miatti fertőzések okán.

Érdekes ahogy vátoznak az életkilátások a népesség számától.

Egy embernek alacsony a tulélési esélye, csoportosan, törzsben nagyobb, de aztám városi méretben megint csökken.

A csecsemő és gyermekhalálozás volt valamivel kisebb az őskorban, nem voltak annyira elterjedve a halálos gyermekbetegségek.

Az ókortól már sajnos az élve született csecsemők fele meghalt egyéves koráig és a megmaradtaknak is a fele a felnőtt korig, vagyis négy gyermekből csak egyet sikerült felnevelni.

Természetesen átlagban.

Ezek a számok kitalációk. Az a példa nagyon jó, hogy a háború utáni népszámlálásnál egyszerűen nem jönnek ki az emberveszteségek, amiről a történelem szól. Ez azt jelenti, hogy hamisítják az adatokat, pedig pont az lenne a lényeg, hogy legyen valós info, igaz, hogy az adathamisításnál is van valós info, csak az nem publikus, csak a vezető ismeri.

Szóval az őskorban nem volt népszámlálás, semmilyen statisztikai adat nem volt sem a népesség összetételéről, a betegségekről, a halálozásról stb.

Az ókorban sem létezett sokféle összehasonlítás. Népszámlálás létezett, de ez messze nem olyan színvonalú volt, mint manapság. Nem létezett anyakönyvvezetés. Rómában létezett az a törvény, hogy a nemkívánatos gyermekeket ki lehetett dobni a szemétdombra és így tovább.

Szerintem is fontos kiemelni, hogy a várható élettartam, vagy teljesebb kifejezéssel a születéskor várható élettartam az egy átlagot jelent, amiben kokrétan minden és bármi benne is van. Akár egy háború is, egy járvány is, egy tartósabb aszály vagy tartósabb hideg is és minden más is.

Ha jól jön a születéskor várható élettartam röviden azt jelenti, hogyha valakinek születik 2 gyermeke és az egyik az első életévének betöltése előtt meghal, míg a másik 70 éves koráig él, akkor az átlagos várható élettartam 35 év. Szóval ha közbejön valami csökken a várható élettartam, holott az embereknek közben genetikailag többre lenne lehetősége. Ezt fontosnak tartom megemlíteni a szokásos félreértések elkeülsée végett.

A paleolitikumban az emberek magasabbak voltak és tovább éltek, mint a neolitikumban. És az ókorban ez megint tovább csökkent. Mostanában növekszik újra. Itt meg azt emelném ki a közkeletű félreértések elkerülése végett, hogy általában a testmagasságot is a középkortól vagy későbbtől mutatják és hogy lám növekszik az emberek magassága. Holott a paleolit emberek olyan magasak voltak mint a maiak, a nők is, és a neolitban már csökkent a testmagasság is, ami az ókorban tovább csökkent és mostanára megint növekszik.

Az ókori görög és római korszak vizsgálata azt mutatja, hogy akkoriban az emberek negyede (vagyis a férfiak fele) csatában halt meg (és valahányan más erőszakos halálban). Az ie. 100 előtti ókorban az emberek átlagosan 70 évet éltek, ami később lecsökkent átlagos 60 évre.

Az átlagos várható élettartam csökkenésének okai sokfélék és időszakosan voltak közötte amik főbb okként voltak jelen. Gyakran a járványokat említik, de ennek tényleg sokféle okai voltak.

Az ókori rómában például elterjedt az ólom vízvezetékek használata és és az ólom sokféle egyéb használata is, amit ma a munkavédelem konkrétan tilt. És amúgy meg nem csak a rómaiak használták az ólmot hanem az ókorban általánosan is használatban volt Mezopotámián keresztül egészen Kínáig. Viszont a rómaiak többféle módon is és általánosabban használták az ólmot az említett vízvezeték mellett is. Étkészleteket, ivó edényeket és serpenyőket is készítettek belőle, borhoz is adagolták és még sminkekben és más kozmetikumokban is használták, és pénzt is készítettek belőle. Az ólom edényben tárolt bor reakcióba lépett a borral és cukrot termelve édesbbé vált a bor (vegyészek pontosítsák ha szükséges), csak nem törődtek a következményeivel és a bor literenként akár 1 gramm ólmot is tartalmazhatott. Az nagyon sok. Előkészületként még főzték is a mustot ólom fazékban. Amúgy meg a rómaiak tudták, hogy az ólom mérgező, amit Vitruvius és Plinius írásaiból is tudunk. Ez valami olyan, mint ahogy ma is tudjuk mennyi minden egészségtelen és mégis az emberek napi szinten fogyasztják.

Érdekességnek - római ólom vízvezetékek:

[link]

[link]

[link]

[link]

A rómaiak annyira nagy mértékben használták az ólmot, hogy a modern elemzések meglepő mértékben mutatták azt ki. A Mont Blanc gleccsereinek jégmintáiból a rómaiak a mai légszennyezés 10-20%-át bocsájtották ki és pedig 500 éven keresztül. Az bizony soknak mondható.

Egy Nagy-Britanniában végzett kutatás pedig azt mutatta ki, hogy a római korban az emberek fogzománcában az ólom koncentrációja meghaladta a 10 ppm értéket, ami ma már súlyos egészségügyi károsodást jelent. Összehasonlításként a mai emberek fogzománcában csak 3 ppm az ólom koncentráció, míg a neolitikumban meg csak 0,3 ppm.

De az életkorok régen sem voltak nagyon bekorlátozva. Plinius egyik írásában egy egész fejezetet szentelt a legtovább élõ embereknek feljegyzésének és vannak közötte 100 évesek is.

Vagy néhány ókori ismert életkor, de utána is nézhetsz:

Marcus Valerius Corvus konzul 100 év. (ie. 370 – ie. 270)

Gorgias ókori görög filozófus 108 év. (ie. 483 - ie. 375)

Thalész ~78 év (ie.~624 ie. - ie. ~546)

Szolón 79 év (ie. 638 - ie. 559)

---

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Sapiens antropológiai magazin cikkéből az életkor adatok átlagolásának problémája:

Fiatalon haltak meg az ókori emberek?

"Sokan úgy gondoljuk, hogy őseink sokkal rövidebb életet éltek, mint mi. Az élvonalbeli régészet mást mutat."

"Talán láttad a rajzfilmet: két barlanglakó ül a barlangjuk előtt, és kőszerszámokat kopogtat. Az egyik azt mondja a másiknak: „Valami nem stimmel – tiszta a levegőnk, tiszta a vizünk, mindannyian sokat mozogunk, minden, amit eszünk, bio és szabadtartású, és mégsem él 30 év felett.”"

"Ez a rajzfilm az ősi élettartamok igen gyakori nézetét tükrözi, de egy mítoszon alapul. A múltban az emberek nem haltak meg 30 évesen. Az ősi dokumentumok megerősítik ezt. Az ie 24. században Ptahhotep egyiptomi vezír verseket írt az öregség széteséséről. Az ókori görögök az öregséget az isteni átkok közé sorolták, sírköveik pedig a 80 éven túli túlélésről tanúskodnak. Az ókori műalkotások és figurák idős embereket is ábrázolnak: görnyedt, petyhüdt, ráncos."

...

"Tehát mi a forrása annak a mítosznak, hogy a múltban élőknek fiatalon kellett meghalniuk? Az egyiknek köze van ahhoz, amit kiásunk. Amikor ősi emberi maradványokat találnak, régészek és biológiai antropológusok megvizsgálják a csontvázakat, és megpróbálják megbecsülni nemüket, korukat és általános egészségi állapotukat. A növekedés és fejlődés jelzői, mint például a fogkitörés, viszonylag pontos becslést adnak a gyermekek életkoráról. Felnőtteknél azonban a becslések a degeneráción alapulnak."

...

"Maga a „halálozási átlagéletkor” kifejezés is hozzájárul a mítoszhoz. A magas csecsemőhalandóság a korspektrum egyik végén csökkenti az átlagot, míg a nyílt végű kategóriák, mint például a „40+” vagy „50+” év, a másik végén alacsonyan tartják. Tudjuk, hogy 2015-ben a születéskor várható átlagos élettartam a Sierra Leone-i 50 évtől a japán 84 évig terjedt, és ezek a különbségek inkább a korai halálozáshoz kapcsolódnak, nem pedig a teljes élettartam különbségeihez. Az élettartam becslésének jobb módszere, ha a várható élettartamot csak felnőttkorban vizsgáljuk, ami kiveszi az egyenletből a csecsemőhalandóságot; az 50 év feletti életkor megbecsülésének képtelensége azonban még mindig alacsonyabban tartja az átlagot a kelleténél."

"A régészek életkorbecsléseit ezért a korspektrum mindkét végén összeszorították, aminek eredményeként a teljes életüket leélt egyének „láthatatlanná” válnak. Ez azt jelenti, hogy a távoli múltban képtelenek voltunk teljesen megérteni a társadalmakat. Az írástudó múltban a működő idősebb egyéneket többnyire nem kezelték másként, mint az általános felnőtt lakosságot, de a láthatatlan idősek régészeti azonosítása nélkül nem tudjuk megmondani, hogy ez így volt-e az írástudatlan társadalmakban."

...

"Marc Oxenham kollégámmal jobban meg akartuk ismerni a korai társadalmakat, ezért kidolgoztunk egy módszert a láthatatlan idősek napvilágra hozatalára. Ez a módszer csak azokra a temetőpopulációkra alkalmazható, amelyek a temető életében alig változtak, és nincs jelentős egyenlőtlenség a lakosok között."

...

"Megmértük ezeknek az embereknek a fogak kopását, majd elkülönítettük a lakosságot a leggyakrabban kopott fogaktól – a legidősebbektől – a legkevésbé kopottakig."

...

[link]

kis korrekció

A 6-osban a 4. bekezdésben az "átlagosan" helyett jobb a "többnyire". Vagyis így (de gondolom értetted):

Az ie. 100 előtti ókorban az emberek többnyire 70 évet éltek, ami később lecsökkent többnyire 60 évre.