Energiatárolás gravitációs helyzeti energiával: Tényleg ilyen rossz a hatékonysága?
A napelemes rendszerek akkus tárolásának alternativáján gondolkodom:
W=mgh (Joule=kg x 9.81m/s2 x meter)
1MJ (1 millió Joule)=0,2778kWh
Ha egy 1m3-es, 1.7tonnás betontömböt 1 méter magasra emelünk, akkor mindössze 0,0046 kWh energiát tárolunk?!
Saját háztartásunk villamos energia igénye napi átlagban 12kWh:
Jól számolom, hogy a fentiek alapján ennyi energiát eszetlen mennyiségekkel lehet tárolni? Durván 300(!) m3 betontömböt kellene 9(!) méter magasra emelni?!
válasza:@EagleHUN (9-10)
Igazabol amit irsz azt lenyegeben feltalaltak mar kicsit mashogy (hot tarolo visszanyero berendezes), megpedig egy holland startup. Igaz, ok az eltarolt hot nem uvegtoronnyal hanem Stirling geppel nyerik vissza:
válasza: válasza:Részben igaz amit mondasz Eagle, csak hát ilyen távolságokra (a sivatagból európába) olyan vastagságú, annyi kábel kell, hogy a miatt nem éri meg.
Bár ennek utána kell számolnom pontosan mekkora,
válasza:"ilyen távolságokra (a sivatagból európába) olyan vastagságú, annyi kábel kell, hogy a miatt nem éri meg."
Ha már van energia akkor bontható a víz. A keletkezett H2 szintén energiával sűríthető.
A sűrített vagy folyékony hidrogén minimális veszteséggel továbbítható csövön vagy tartályhajókon.
A vissza alakítás pedig lehet nagy méretű hidrogén cellás erőműben is.
Vagy H2 cellás járművekben.
Feltételezem ha kellő nagy távolsággal és hatalmas mennyiségekkel számolunk akkor a vezetékek veszteségei és kiépítési költségük (jó drága a réz) nagyobb lesz mint ami veszteség a vízbontáson és az átalakításokkal a fenti rendszeren fellép és a tengeralatti acélvezeték vagy tartályhajóköltségéin fellép.
válasza:"ilyen távolságokra (a sivatagból európába)"
Kínában van 2000 km-es 67,4 GW átvitelére képes vezeték 7 % veszteséggel.
válasza:#16 köszi az infót.
A földközi tenger messze nincs 2000km széles.
Minél nagyobb a feszültség annál kisebb az áram és ezzel is csökkenthető a veszteség. Fél és 1 millió volt között már egész jó.
Sőt tudtommal már építettek ultra nagy EGYEN feszültségű távvezetéket is. Elvileg annyival csökken az impedancia veszteség így, mert a vezeték kapacitása és induktivitása egyenfesznél ugye nem játszik, hogy még a nehezebb és veszteségesebb vissza alakítás mellett is megéri.
És ha egyenfesz akkor például egy napelemfarm sorbakötve az elemeket közvetlen előállítja ott nincs veszteség sem.
De egy szélturbina / napkémény megoldásnál is ki lehet hagyni az invertert, mivel a legtöbb ilyen turbina sok pólusú és egyenfeszt termel! Csak azt kell megoldani hogy sorba lehessen kötni. Ez nehezebb mint a napelemeknél de nem lehetetlen.
És ezt a megoldást ráadásul kifejezetten tengerek alatt szokták alkalmazni.
Tehát nem probléma áthozni az energiát északafrikából Európába.
A napkémény erőművek pedig éjjel is termelnek és szabályozható módon termelnek nem "rángatásosan".
Már most is simán megérné, befektetők kellenének.
válasza:Hja, hát egyenről beszéltem a #16-ban, 800 kV-osról. Váltóban kétszer akkora lenne a veszteség. Az sem lenne sok amúgy.
Azért a kábeles része az drága beruházás, és a javítása meg további rohadt drága és bonyolult.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!