Mennyire valószínű, hogy emiatt nem fejlődik ki egy maihoz hasonló civilizáció?

Egy csomó mindent egymástól függetlenül többen is feltaláltak, például a rádiót, a dinamót, de kétségtelenül a zsenik sokat gyorsíthattak a fejlődésen.

Nekem inkább az az érdekes, hogy voltak korok, amikor mintha nagyobb lett volna az ösztönzés, talán az oktatás volt valamiben más, vagy a gazdaság igényelte jobban az újat, azzal, hogy adaptálni tudta az újításokat, vagy a jutalmazó rendszer volt erőteljesebb, nagyobb elismerést kaphattak a feltalálók, vagy pénzt, gazdagságot.

Más korokban meg mintha megállt volna az idő, konzerválódott a technológia, nem volt társadalmi fejlődés, nem volt ösztönző erő az előrelépéshez.

Azt így utólag csak nagyon alapos elemzéssel lehetne megközelíteni, miért is volt ez így, de szerintem rendszerszinten volt akadályozva, vagy ösztönözve az újdonság megjelenése.

De lehet, akkor meg érvényesülne egy olyan ember, aki teljesen más irányba indítja el a fejlődést. Pl Pistikét mindenki kinevette a hülye ötleteivel, pedig Pistike nem is volt hülye - ám most, hogy eltűntek a színről azok, akik akadályozták, fél talál valamit, és lám, működik. Ezen a vonalon aztán újabb emberek indulnak el, és egy teljesen más civilizáció alakul ki. Más eszközök, de lehet, hasonlóak, vagy épp jobbak.

Pl ha az egyiptomiakra gondolunk: ki tudja, milyen technikával építették a piramisokat. Valószínűleg elég fejlett lehetett, mi mégsem ismerjük, de ettől tudunk nagy épületeket építeni.

"Abban biztos vagyok, hogy nem lehet annyival lerendezni a kérdést, hogyha Arisztotelész nem élt volna, akkor biztos jött volna más helyette."

De miért vagy biztos benne?

A valóság épp rácáfol erre.

Mert hogy nem úgy működik a feltalálás/felfedezés, hogy a semmiből jön egyetlen ember, aki kitalálja frankót.

Ez legfeljebb az tudománytörténetben járatlan embereknek tűnhet így, mert valami okból utólag a kommersz történelem csak egyetlen nevet jegyez meg.

"Ha ez nem lett volna így, mai szemmel nézve kezdetleges lenne az emberi faj, ha létezne?"

Tehát lényegében azt kérdezed, hogy ha nem lett volna ez a sok találmány akkor nem lenne? Mert az nyilvánvaló, hogyha nem találják ezeket ki akkor nincsenek és ma sem lennének. Kitalálták - ezért vannak. Ha nem találják ki - akkor nincsenek.

"Abban biztos vagyok, hogy nem lehet annyival lerendezni a kérdést, hogyha Arisztotelész nem élt volna, akkor biztos jött volna más helyette."

Lehet, hogy nem tetszik egy válasz, csak azért az ettől még helytálló tud lenni. Bizony a kitalálások a társadalom össz szerkezetéből és abban jöttek létre, bár töriből szeretik egy-egy emberre fogni, ami konkrétan téves képet mutat a legtöbb esetben, vagy szinte mindig. Einstein semmire sem ment volna a társadalmi össz keret és lehetőségek nélkül, konkrétan semmire sem. Ha Eisntein szülei egy tanyán élnek és burgonyát termesztenek és Einstein marad is ott birgonyát termeszteni, akkor mondjuk jobb kapákat csinált volna (például). Ennyire összefügg a társadalommal a társadalom alakulása és a kérdés mögött ezen történelmi ismeret hiány rejlik csupán.

Vagy az említett példa, Arisztotelész sem önmagában való ember volt, hanem számos elődje és kortársa is akadt neki is mint mindenki másnak. Nézzük mi marad ki a töriből :) nem gúny hiszen másoknak is kimarad. :)

- Thalész i. 624-546

(Thalész tanítványa Püthagorasz.)

- Püthagorasz ie. 570-495

(Püthagorasz hatással volt Platónra és Arisztotelészre.)

- Szókratész ie. 469-399

(Szókratész volt Platón és Eukleidész tanítója.)

- Hérakleitosz (Epheszoszi) ie. 535-475

(Hérakleitosz tanította Platónt.)

- Platón ie. 427-347

(Platón tanította Arisztotelészt)

- Arisztotelész ie. 384-322

- Eukleidész ie. 435-365

(Platón három évet volt vendégségben Eukleidésznél.)

A helyzet az, hogy egy adott dolog a természetben nem véletlenül, hanem meghatározott törvények alapján valósul meg. Az ember azóta és most is mást se csinál, mint ezt vizsgálja, és időnként egy egy megfigyeléstől felvillanyozva az addigitól teljesen eltérő , új gondolatra jut (ez sem véletlen, így működik az ember).

A "véletlen" fogalmilag nem egyéb, mint egy jelenség bekövetkezésének törvényszerűségeiről a nem kellő ismeret. A "véletlen" egy további esete, mikor magát a jelenséget jól ismerjük, de nem vagyunk képesek mi magunk megvalósítani. Van további eset is, például mikor egy jelenségennyi minden egyidejű bekövetkezésétől függ, hogy annyi dolgot egyszerre megfigyelni és számolni nem vagyunk képesek. Tipikuspéldája ennek a időjárás megjósolása. Nagy vonalakban bejön, de ha nem ismerünk egy befolyásoló összetevőt, például egy tájegység felmelegedési szabályait (mert tegnap kivágták a fél erdőt), akkor kicsit mégse.

Itt most az emberiség korábbi fejlődését akarjuk modellezni, miközben millió befolyásoló tényezőt nem ismerünk, mert nem jegyezte fel senki, például mert eszébe se jutott, hogy fontos lehet, vagy például semmit se jegyeztek fel. Mégis az az igényünk, hogy pontosan megrajzoljuk, mi mikor miért és miért pont úgy jött létre. Semmi esély erre!!!

Az emberiség kialakult a földön, mert adottak voltak hozzá a feltételek. Hogy ezek pontosabban mik, azt ma is vizsgálja az ember, a természettudományok elég jól megválaszolják, mi kellett az élet kialakulásához, az etológia és az evolúció pedig azt, miként fejlődik az élőlény, így az ember is. És a természet törvényei szerint teszi ezt nagyjából egymillió éve, intenzívebben úgy tízezer éve. Az emberi agy kapacitása véges, tehát nyilván lesz valamiféle változás a fejlődésben, tippelni lehet, megjósolni nem. De az emberiség fejlődésében olyan véletlen, hogy "ha valaki, valakik nem születtek volna" vagy "ha ezt másképpen csinálják" nem létezik, Ha az előbbiek bekövetkeznek, akkor ma másfajta emberiség lenne, de lenne. Mert ha nem, akkor "Mezopotámia államai" se lettek volna, márpedig azok voltak.

Nagyon érdekes az ember történelme minden vonatkozásában (hogy a fenébe ne lenne érdekes saját magunk helyzete), kutatni lehet, fantáziálni viszont nem érdemes róla, mert az bárhonnan bárhová visz és semmi köze valósághoz. A véletlen szerepe azonban az emberiségre nem érvényes, csak egyes emberekre vagy eseményekre.