Trasznformátoron átfolyó áram így működik?

...konkrétan így szól az MSZ 50160:2021 Egyesített Változat 4.2.2.2. pontja:

– a tápfeszültség 10 perces átlagos effektív értékeinek 95%-a bármely egyhetes időszakban az Un ± 10% tartományban legyen, és.

– a tápfeszültség minden 10 perces átlagos effektív értéke Un + 10%/- 15% tartományban legyen.

Az energiahivatal a fenti határokon szűkített, mely szűkítés az Üzletszabályzatokban jelenik meg. Fentebbi első bajuszban +7,5 /-7,5 %, második bajuszban + 10 /-10 %

Természetesen még van egy pár paraméter, például (ezek már az Üzletszabályzatokból véve):

- rövid idejű változás: naponta néhányszor rövid időre (max 3 perc) túllépheti az Uc +15 %-ot, de az Uc +20 %-ot nem haladhatja meg.

- letörés: egy évben max. 300 db; A rövid idejű letörések időtartama 1 sec alatti és a maradék feszültség nagysága általában nagyobb, mint 0,6 Uc. Ritkán előfordulnak nagyobb és hosszabb idejű feszültség letörések, ezek a letörések 0,05…..0,15 Uc tartományba eshetnek.

- 3 percnél rövidebb kimaradás

- tartós kimaradás

- kapcsolási túlfeszültség

- aszimmetria (negatív sorrendű komponens)

- felharmonikus tartalom

- flicker

- jelfeszültség

11# vagyok: a 7,5 és a 10 % is jó érték, csak nem pont ugyanarra vonatkozik.

Bemásolom a szakirodalmat:

"A tápfeszültség nagysága és változásai.

A fogyasztók számára alapvető fontosságú a csatlakozási ponton rendelkezésre álló feszültség nagysága. A fogyasztói áram a tápláló vezetéken átfolyva a vezetéken feszültség esést hoz létre. Az időben változó nagyságú fogyasztói áram miatt a fo-gyasztói feszültség nemcsak a helytől, hanem az időtől is függő érték.

Az áramszolgáltatóknak a kisfeszültségű hálózaton az MSZ 1:1993 szabvány szerint, a mérőhely csatlakozási pontján a feszültséget

Un = 230 V + 7,8% - 7,4% kell tartani. (2008 január 1.-ig megengedett Un + 5,2% - 8,7%)

Az MSZ 447:1998 szabvány a csatlakozóvezeték és a fővezeték együttes feszült-ségesésére legfeljebb 2%-ot enged meg.

Ennek megfelelően, helyesen méretezett csatlakozó- és fővezeték esetében a fo-gyasztók feszültségének, a legrosszabb esetben is az

Un = 230 V + 10% - 10% feszültség tűrésmezőn belül kell lenni.

Amennyiben a feszültség nagyobb a fogyasztóra megengedett Un +10% értéknél, akkor a fogyasztónál gyorsított élettartam csökkenésre (szigetelés elöregedésre), veszteségek növekedésére lehet számítani. A feszültség további növekedése (15% fölé) a berendezések gyors tönkremeneteléhez vezet."(Dr. Tarnik István, Villamos hálózati zavarok)

13: A szakirodalom az itt most nem játszik. Mert feltehetően elég régi. Azt kell figyelembe venni amit 11 írt, illetve az energiahivatal által engedélyezett szolgáltatói üzletszabályzatokat.

EON Észak-dunántúli üzletszabályzat (de ugyanez van a többiben is mert ezt az energiahivatal adta ki) jelenleg ez az érvényes:

"Kisfeszültségen a névleges feszültség 400/230 V.

Az összeférhetőségi szint: a fázisfeszültség effektív értékének egyhetes mérése alatt (bármely

héten) a 10 percre átlagolt értékek 95 %-ának az UN (névleges feszültség) +7,5 / -7,5 %

tartományában kell lennie. Ezen túlmenően az egy hetes mérés valamennyi 10 perces

átlagértékének a névleges érték + 10 / -10 % tartományába kell esnie."

Majd később:

A feszültség gyors átmeneti, rövid (de néhány periódusnál nem rövidebb) idejű változásai

elsősorban felhasználó villamos berendezéseinek gyors terhelésváltozásával függenek össze.

Összeférhetőségi szint: a feszültség növekedés mértéke naponta néhányszor rövid időre (max

3 perc) túllépheti az Uc +15 %-ot, de az Uc +20 %-ot nem haladhatja meg.

15-ös válaszom alapján (kettőbe tettem, mert csak lazán kapcsolódnak). Tehát arról szól a szabvány és az üzletszabályzat (ellentétben a 13 /2022.10.22. 10:58) válasszal. Hogy a pillanatérték (most csak a magas fesz. oldalt nézzük, az alacsonyt nem vizsgáljuk, mert nem erről szól a fenti diskurzus). Naponta néhány esetben a 264,5 - 276 sávban is lehetséges (max 3 perc egyszerre). De teljesülnie kell annak is, hogy a 10 perces átlagérték nem lehet magasabb mint 253V a vizsgált időszak teljes terjedelmében, és a vizsgált 10 perces átlagok 95%-ban alacsonyabbnak kell lennie, mint 247V.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

A./ egy napon van 144 db. 10 perces időablak, egy héten van 1008 db. Megmérjük az 1008 db. átlagértéket, majd minősítjük. Ha az 1008 db. mérésben nincs egyetlen esetben sem az, hogy az átlagérték nagyobb mint 253V akkor az első feltétel teljesül, és meg számoljuk, hogy hány darab mérés (az 1008 db-ból) esetén van az átlagérték a 247-253V sávban, ha ez kevesebb mint 50 db. akkor a második feltétel is teljesül. Tehát a szolgáltatott feszültség megfelelő.

B./ Folyamatosan rögzítjük a 10 perces időszakokban a maximális feszültség értéket, és azt, hogy ez hány esetben és milyen időtartamban haladja meg a 253V-ot /+10%/ illetve a 264,5V-ot. Ha egyetlen esetben sem mértünk 276V-nál nagyobb értéket, vagy nincs olyan mérési időszak amikor 3 percnél tovább észlelünk 264-276V közti értéket akkor ez megint jó. Ha túl sok (néhányszor rövid időre) akkor elképzelhető hogy probléma vna.

---

Következmények:

Ez az a feszültség amit a szolgáltatónak biztosítania kell a vételezési ponton. Ez vagy megfelelő a fogyasztó számára vagy nem. Ha nem megfelelő akkor a fogyasztó érdekkörébe tartozik azon műszaki megoldások igénybevétele amelyik biztosítja számára a megfelelő feszültséget. Értsd ez alatt, hogy ha érzékeny elektronikus eszközöket használ (vagy a másik oldalon ha az alacsony feszültség, vagy az időszkosan engedélyezett rövid idejű tápfeszültség kimaradás pl. GVA, LVA /amit az üzletszabályzat ki is emel), vagy szükséges számára a "szünetmentes energia" biztosítása, vagy egyéb ok miatt. Vagy a szintén üzletszabályzatban szereplő hálózati visszahatása magas akkor valami olyan eszközt kell telepíteni ami az ilyen jellegű feszültségből ellőállítja (visszahatás mentesen) a számára megfelelő feszültséget. Hogy ez most egy szünetmentes tápegység lesz, valamilyen aktív kompenzátor, zavarszűrű vagy bármi az már egyedi méretezés és tervezés kérdése.

A történet másik fele, hogy ugyan az MSZ EN 50160 nem HD-s de a gyártók európában ezt figyelembe veszik, és törekszenek olyan termékek gyártására amelyik képes üzemelni olyan tápellátással ami az EN 50160 előírásainak megfelel. Vagy ha a berendezés jellege olyan akkor ezt vagy szerepeltetik a kézikönyvben, vagy "közismert"-nek tételezik fel. Pl. egy számítógép esetén közismert (a jogszabályok rendszerében általánosan elvárható, hogy a vásárló/ügyfél/fogyasztó tisztában van ezzel), hogy vagy kap egy UPS-t vagy ha nem jó a feszültség akkor le fog állni. És innen kezdve a felhasználó döntése, hogy tesz elé UPS-t vagy sem. Néhány speciális területen (pl. egészségügyi létesítmény) külön szabványsorozat rendelkezik arról, hogy milyen intézkedéseket kell hozni, hogy a megfelelő villamosenergia ellátás biztosított legyen (szintén, szűrők, UPS-ek, dízel áramfejlesztők stb.). De ez már megint a létesítmény vizsgálata alapján határozható meg.

Jelenleg ez a jogszabályi környezet egész Európában. És amit hivatkoztál, szerintem egy nagyon régi könyv lehet, mert ez a 220V->230V átállási időben érvényes határértéket tartalmazza (volt egy közel 20 éves időszak ami alatt Magyarország átállt a 220V-os rendszerről a 230V-os rendszerre).

"ugyan az MSZ EN 50160 nem HD-s"

Az EN után nem lesz HD, mert az EN az egységes, a HD meg még nem az. Mondhatni, hogy az EN az a cél, a HD meg egy lépcső a cél felé.

MSZ Magyar SZabvány

EN európai szabvány a német Europäische Norm-ból

HD harmonizált dokumentum ((ez meg angol, de a megfelelő szavak ezekkel a betűkkel kezdődnek)

17: léteznek EN HD szabványok is.

Az MSZ: Magyar szabvány. Ha önmagában áll akkor ez hazai eredetű (vagy még esetleg megmaradt a szocialista időszakból). Ha MSZ EN akkor azt jelenti, hogy egy európai szabvány átvétele (hogy, ez hogyan történt a jelzettből nem derül ki, mert van ami le sincs fordítva és angolul van meg). Van az MSZ ISO akkor meg a forrás az ISO.

HD: Ez annyit jelent amit 19 is írt, hogy harmonizált. Azaz úgy van megalkotva, hogy a kiadásakor nem ütközik egyetlen más HD jelzettű szabvánnyal sem. A sima szabványok között előfordulhatnak ütközések (pl. az egyik azt írja: lehetőleg fesd kékre, a másik azt: ha nincs akadálya legyen pink színű. Aztán majd eldöntöd, hogy a kettő közül melyiket veszed figyelembe. A HD-k között ilyen ellentmondás nincs).

GVA: Gyors visszakapcsoló automatika. LVA lassú visszakapcsoló automatika. Ezeket főleg szabadvezetékes hálózaton használják. Az ún. múló földzárlatok hatását csökkenteni (pl. egy fa rádől a vezetékre és lesz egy zárlat, de közben a fa tovább dől és a zárlat meg is szűnik és számtalan ilyen előfordulhat), ilyenkor az történik, hogy az automatika észleli, hogy zárlat van, vár egy picit (GVA-nál ez másodperc környéki idő, LVA-nál fél perc - egy perc körüli idő) és megpróbál automatikusan visszakapcsolni. Ha sikerül mindenki örül, ha nem akkor majd a műszak ellenőriz, törli a hibát és akkor már kézzel próbál kapcsolni. Ezt egyébként lehet is látni sok helyen: elmegy az "áram" majd egy nagyon rövid időre ismét visszajön (GVA), majd egy kis idő múlva ismét (LVA) és utána jön egy hosszabb áramszűnet (ez lehet pár perctől akár a több órás áramszűnetig). Elég gyakori, hogy a GVA vagy az LVA sikeres, ilyenkor annyit látsz, hogy egy pillanatra elment az áram, majd visszajött és űgy maradt.

UPS: Uninterruptible Power Supply szünetmentes tápegység ld.: [link]