Egy dinamóban lehet a mágneses tér forrása elektromágnes is?

Szasz tesám, előkerültél pincéből?

Ha pólust váltana a dinamó, akkor kiszívná az elektromosságot a lámpatestből.

A hőskorban kizárólag elektromágnest használtak a dinamókhoz. Előnye, hogy kényelmesen szabályozhatóvá teszi a gépet a gerjesztésen keresztül.

Ma is rendkívül elterjedtek a szinkrongenerátorok, melyeknél elektromágnest használnak. Ilyenek vannak az autókban és az erőművekben is - szinte kivétel nélkül!

Igen lehet. Nagy teljesítményű dinamóknál csak ezt használják. Külső gerjesztésű egyenáramú dinamó néven megtalálod (rengeteg leírás van róla).

Nem szokás pólusváltást használni. Totálisan értelmetlen lenne, még tovább bonyolítani az amúgy sem egyszerű felépítését a dinamónak.

De pl. visszacsatolásban és szabályzásban is használták és ezzel lehetett a dinamó feszültségét függetleníteni a fordulatszámtól. Illetve másik előnye, hogy nagyon jól szabályozható széles tartományban a feszültség (teljesítmény).

Ilyet használja pl. az ún Ward-Leonard hajtás is, amit villanymozdonyoknál használtak. Ott az áramszedőről származó energiával egy egyenáramú dinamót hajtottak, és ennek a gerjesztését (a benne lévő elektromágnest) lehetett változtatni és ezzel tudták a főhajtómotor fordulatszámát (és ezzel a mozdony sebességét) befolyásolni.

Hát U. Xorter idefigyelj - mi lenne, ha fognál az érdeklődési körödnek megfelelő monográfiákat, és azokból elsajátítanád az alapokat? Ha így tennél, nem kérdeznél ilyen szánalmasan az alapvető dolgokra!

Válasz:

1. Lehetséges amit írsz, de ha váltóáramot akarunk gyártani, akkor egész egyszerűen elhagyjuk a dinamóról az egyenirányító kommutátort - és láss csodát - egy szinkrongenerátort, más szóval alternátort kapunk! A gerjesztés modulációjára nem elég a "mikroelektronika", ezért teljesítményelektronika kellene a kérdéses célra.

2. Minden alternátort egy meghatározott frekvenciatartományra méreteznek. Régebben építettek igen nagy frekvenciákat előállító forgógépeket is (ferritkerámiák hiányában még légmagos tekercseléssel), melyekkel nagyteljesítményű hosszú és középhullámú adókat tápoltak be, és az ilyen gépek lehetővé tették az indukciós vasedzés elterjedését is a gépgyártásban.

Amit 8 írt teljesen OK. Sőt tovább megyek, egészen hasonlót használnak is.

Úgy hívják, hogy szinkron generátor. (mint amit 8-as írt). Tehát van egy tekercsrendszer az álló részen és ebben forgatnak egy mágnest. (az is lehet, hogy több mágnest pl. 3 darabot szerelnek egy tengelyre, úgy hogy mindegyik É-D polusa kifelé áll tehát ilyen "csillagot" képzelj el) és ezt forgatják az álló részben az állórész a tekercs. Erről veszik le a villanyt. Ez az egyszerű ún. állandó mágneses szinkron generátor.

Ennek frekvenciája csak és kizárólag attól függ milyen fordulatszámmal forgatjuk a mágnest a tekercsben. Egy kis mértékben a feszültség is változik ezzel. Ez tök jó és szép és minden, de nagyon nehéz szabályozni, meg úgy alapvetően nem az igazi egy bizonyos méret fölött.

És akkor jött a DC gerjesztett generátor. Ebbe betettek egy elektromágnest, amelyet egy csúszógyűrű rendszeren keresztül egy egyenáramú forrás gerjeszt. Amit egy ún. gerjesztő gép táplál energiával (vagy külső forrásból származik a gerjesztő energia). Ilyet már több mint 100 éve használnak az erőművekben (én magam láttam 1908-as gyártmányú ilyen gépcsoportot, ott még egy tengelyen volt egy gerjesztő dinamó és a szinkron generátor). Ez teljesen jól működő cucc, egyetlen baja a csúszógyűrű mert komoly hibaforrás. De kb. az 1960-as évekig nem nagyon volt más megoldás. Szinte az összes régi erőműben ilyen állította elő az energiát. Természetesen olyan fordulatszámmal forgatva, hogy az 50Hz (amerikában a 60Hz) kijöjjön belőle. De pl. ilyenek voltak a motor-generátor egységekben is amikor pl. 50Hz-ből kellett 400Hz-et előállítani (pl. repülőtereken, mert oda kellett a fedélzeti 400Hz miatt a 400Hz-es váltakozó feszültség). De számtalan helyen használták ezt frekvencia módosításra.

Aztán rájöttek, hogy (bizonyos teljesítmény tartományban, kiserőműveknél biztosan, de tartalék áramfejlesztőknél pl. amivel egy kórházban lehet találkozni) a csúszógyűrű elhagyható, és a generátor tengelyre szerelik rá a gerjesztő gépet. Ez egy olyan gép, aminek az álló része egy elektromágnes, és a forgó része is egy tekercs, az állórész van gerjesztve (egyenárammal, ezt egy elektronika állítja elő) és a forgórész egy generátor tekercse, ez közvetlenül rajta van a "nagy generátor" tengelyén, azzal együtt forog. Erről a gerjesztő gépről egy váltakozó feszültség jön le (felépítése ua. mint egy szinkron generátornak) és ezt a váltakozó feszültséget egyenirányítják diódákkal (ezek szintén bele vanak szerelve a gépbe, és ezek együtt forognak a nagy generátor forgórészével) de ott a diódák kimenetén már egy egyenfeszültség van (ezeket forgódiódának is nevezik), és ezek kimenete van rákötve a nagy generátor forgórészére ami így már egy DC-vel gerjesztett elektromágnes. És vissza jutottunk oda ahonna elindultunk, de nem csúszógyűrűvel visszük be a DC energiát a forgórészbe, hanem egy együtt forgó szinkron generátorral aminek a váltakozó feszültségét egyenirányítjuk. Több ezer ilyen gép üzemel az országban (minden kórházban legalább kettő darab, de rengeteg irodaházban is van ilyen ami áramszűnet esetén ellátja energiával az épületet, az összes gázmotoros kiserőmű ilyen /ebből is van jó pár száz az országban/).

A gondolatod másik fele, ha már van teljesítmény elektronikánk, minek azt egy forgógépen még átzavarni, ha tudunk vele tetszőleges frekvenciájú váltakozó feszültséget előállítani? Ld. pl. szünetmentes tápegység. Vagy az ún. frekvencia váltó amelyik képes arra, hogy a bejövő 50Hz-ből kb. tetszőleges frekvenciát előállítson. És ha az ember arra gondol, hogy ez nagy méretben nem létezik pár MW (mega-watt) méretig én magam is láttam ilyet. Vagy például a Solti rádióadó amelyik 540kHz-en sugározza a Kossuth rádió műsorát AM-ben 2x1MW teljesítménnyel. És semmi forgógép nincs benne (csak a tartalék áramforrása).

De pl. nagyobb elektromos autótöltő oszlopnál (nem a konnektorba dugható, hanem amit az utcán látsz) is gyakori felépítés, hogy a bejövő 50Hz-ből csinálnak egy nagyfrekvenciát, azt egy transzformátorral átcsatolják egy elektronikába (azért itt is jó pár 10kW-ról van szó, egy nagyobb töltőnél pl. amivel kamionokat, buszokat töltenek) amelyik ezt egyenirányítja és megcsinálja a töltéshez szükséges nagyfeszt. Itt azért kell bele transzformátor, hogy a kimenet teljesen el legyen választva a hálózati betáplálástól,és ne vágja agyon még hiba esetén sem azt aki tölti az autóját.

Annak ellenére, hogy U.Xorter kérdése még némi értelem van is a kérdésben. Ami erősen meglepő.