Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » A bizonytalansági elv mitől...

A bizonytalansági elv mitől van a fizikában?

Figyelt kérdés

Mért csak a kvantumfizikában jelentkezik?


A mérésekből miből derül ki, hogy ez az elv létezik?


Lehet nem is létezik, csak nem tudnak olyan pontos, és zavarásmentes műszert csinálni, ami nem befolyásolja a mérést.

Mi garantálja, hogy a mérés tényleg olyan pontos volt? Hogy csak egy fotont lőttek ki?

Az a foton visszaverődhetett a mérőműszer közelebbi oldaláról belül, mielőtt az érzékelőbe érkezett volna vissza.

Vagyis egy fotonból lehetett több visszaverődő foton, ha a műszerfal el nem nyelte a foton teljes energiáját. Márpedig, ha kis hőt is bocsátott ki a becsapódó foton, akkor nem nyelte el teljesen.

Vagyis nincs olyan pontos műszer, ami rendesen mérne, amikor már ilyen kis értékekről van szó.

A foton, amit kilőttek, elkezdett pattogni a műszer belsejében, és egy jellemző oldalon a foton fő energiája becsapódott egy nemvárt helyen, ezért jelentek meg a csíkok. Lehet, másik oldalt is megjelentek a csíkok, csak sokkal halványabban.


2022. máj. 9. 03:28
 1/2 anonim ***** válasza:

Röviden: az összes létező kérdésed megvizsgálták már, és mind hamis.

A mérésekből ÉS a számításokból derült ki ez az elv (először számításból).

Az oka az, hogy a részecskék legtöbbször olyan állapotban vannak, amit közvetlenül nem lehet megmérni, és ha megméred, beugrik egy olyan állapotba, ami már mérhető - DE közben egy másik jellemzője, amit éppen nem mérsz, sokkal bizonytalanabb lesz.

Egy adott mérésben két ilyen (összefüggő) jellemzőt NEM LEHET megmérni.


Az egy foton az egy foton.

Ahol visszaverődik, ott nem lehet érzékelni! Mivel, ha érzékeled valahol, ott leadja az energiáját.

Ha megoldod, hogy ne adja le az egész energiát, akkor is egy teljesen másik foton indul útnak onnan, SOKKAL kisebb energiával!

Ezt pedig egyértelműen lehet azonosítani.

2022. máj. 9. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:
64%

A fentihez egy további adalék. Gondold meg, mit jelent a mérés. Ha egy autó sebességét akarod mérni, megnyomod a stoppert, mikor az áthalad egy ponton. Honnan tudod, hogy mikor halad át? Onnan, hogy egy csomó foton (fény) visszaverődött róla és a szemedbe jutott. Ez a csomó foton nem igazán befolyásolta az autót.


Ám a mikrofizikában olyan objektumok adatait akarod mérni, amelyek alig több energiát hordoznak, mint egy foton. Ha ütközik velük egy, akkor már teljesen más adataik lesznek (arra is van szakkifejezés, de most nem az a lényeg), nem az, amit mérni szeretnél. Olyan, mintha egy autó sebességének méréséhez, egy kicsit kisebb autóval ütköztetnéd.


A mérés mindig egy kölcsönhatás. A makrovilágban egy rendkívül kis objektum hat a másikra, hogy számodra átadja az információt, ezért ott a makroobjektum adatai lényegében nem változnak, tehát a mérés pontos. A mikrovilágban viszont összemérhető dolgok hatnak egymásra, ezért mindegyik tulajdonságai erősen változnak. Külön tudomány, hogy ez a kölcsönhatás úgy történjen, hogy az az adat változzék a legkevésbé, amire éppen kíváncsi vagy.

2022. máj. 9. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!