Mi az oka és gyakorlati előnye hogy pár éve 230V lett a 220V helyett és 400V lett a 380V helyett a feszültség a konektorba?

"Ezek szerint rendben van a 218 V"

Az messze nem biztos.

De első lépésként:

Cserélj elemet a multiméterben, vagy nézd meg egy másikkal is.

(Esetleg egymás elemeit ellenőrizzék a multiméterek.)

Mert ezek az olcsó multiméterek hajlamosak teljesen mást (fars értékeket) mérni feszültségekre ha merül bennük az elem.

Másodszor nézd meg a villanyórádnál, Fi-relédnél, biztosítékodnál mekkora a bejövő feszültséged!

Ezek után mérhetsz majd konnektorban is és hasonlíthatod össze a bejövő értékekkel.

A rézvezetékkel húzott házban ahol a falban lévő kötéseket meg is forrasztották a bejövőhöz képest alig lehet (és szabad) hogy feszültség essen. Millivoltokkal lehet kisebb.

A régi vezetékezésű épületben ahol alumínium vezetékek vannak és csak simán összecsavargatták úgy ahogy lehet ennél több esés is.

Lehet olyan is hogy a rezet az aluminiummal közvetlen kötötték (más fémből készült "csoki" nélkül) ilyenkor a két fém meg is eszi egymást súlyos hibát okozva.

Érdemes több helyen lemérni pl minden szobában mert a lakásod hálózatának több vezeték "ága" is van.

Érdemes az igazán nagy teljesítményű fogyasztókat is lehúzni a mérés alatt mert azok miatt is eshet a feszültség.

Amennyiben valahol vagy csak az egyik ágon a bejövőhöz képest 2-5V nál nagyobb esést mérsz (nyilván ugyanazon időpontban) akkor nagy gáz van.

Az ilyen esetben azok a fali vezetékek és kötések melegszenek és ott komoly tűzveszély van!!!

Tehát ha pl a bejövő vezetéknél 228V -ot mérsz ami normális.

És a konnektorodban 218V - na ott már lehet aggódni!

Hiába vannak tehát a fent megadott értékhatárok, a bejövő feszültséghez képest nézd meg, ott az adott helyszínen!

„Másodszor nézd meg a villanyórádnál, Fi-relédnél, biztosítékodnál mekkora a bejövő feszültséged!

Ezek után mérhetsz majd konnektorban is és hasonlíthatod össze a bejövő értékekkel.”

Ezzel egy a probléma, mire elmegy megmérni a konnektorban a feszültséget, addigra közel sem biztos, hogy a táppont feszültsége ugyanannyi marad, mint a méréskor volt. Emiatt ez így igencsak pontatlan, megbízhatatlan mérés.

„Amennyiben valahol vagy csak az egyik ágon a bejövőhöz képest 2-5V nál nagyobb esést mérsz (nyilván ugyanazon időpontban) akkor nagy gáz van.”

A megengedett feszültségesés világítási fogyasztókra 1% (2,3 V), motoros fogyasztókra 3% (6,9 V), valóban „nagy gáz van”, vagy mégsem?

„A rézvezetékkel húzott házban ahol a falban lévő kötéseket meg is forrasztották a bejövőhöz képest alig lehet (és szabad) hogy feszültség essen. Millivoltokkal lehet kisebb.”

Na, azért ne túlozzunk, persze millivoltokban is értelmezhető, de akkor már 1000 millivoltokban, ahogy 12-es írja.

„Tehát ha pl a bejövő vezetéknél 228V -ot mérsz ami normális.

És a konnektorodban 218V - na ott már lehet aggódni!”

Például, ha 2,5 mm²-es vezetéken elviszel 10 A-t 100 m-re, akkor a feszültségesés:

e=2·10·0,0175·100/2,5=14 V

Mégsem kell aggódni, mert a 2,5 mm²-es vezeték bőven elbírja a 10 A-t. Ugyanakkor, ha 1,5 mm²-es vezetéken elviszel 20 A-t 3 m-re, akkor a feszültségesés:

e=2·20·0,0175·3/1,5=1,4 V

Itt viszont aggódni kell, mert az 1,5 mm²-es vezeték a 20 A-rel túl van terhelve, hiába csak 1,4 V a feszültségesés.

Önmagában a feszültségesés kevés ennek megítélésére, azt is figyelembe kell venni, hogy az adott keresztmetszetű vezeték maximálisan mekkora árammal terhelhető.