A megújuló energiaforrások (szél, nap, víz stb) által termelt áram tárolásához nem lehetne opció a hidrogénné alakítás?

A probléma mindig az, hogy előbb érdemes kiszámolni, a feltételek megteremtésének ára hogyan viszonylik a feltételek hasznához. Minden perpetuum mobile kísérlet ebbe fullad bele.

Egyébként létezik az időszakos energiatermelés és időszakos fogyasztás eltéréseit kezelő rendszer, csak egyelőre drágább és macerásabb.

Megoldható, nem te találtad fel a spanyol viaszt. Ezt nevezik "zöld hidrogénnek". De még gyerekcipőben jár, mert azért elég beruházásigényes dolog ez is, és csak nagyon hosszú idő alatt térül meg. Az sem biztos, hogy ez lesz a befutó megoldás az energiatárolásra.

A megtermelt hidrogént pedig sokkal macerásabb szállítani, mint az áramot, szóval személygépjárműveknél nem valószínű, hogy a hidrogén valaha el fog terjedni. A repülőgépeknél vagy a teherautóknál már nem teljesen kizárt, de leginkább áramellőállítására vagy olyan energiaigényes gyárakban, mint egy cementgyár fűtésre alkalmazható leginkább.

Én nem értek egyet a 2-es válaszolóval, szerintem sokkal inkább elfognak terjedni az üzemanyagcellás autók, mint az elektromos autók.

Oké, hogy áramot könnyebb szállítani, de tárolni akkumulátorokban csak véges kapacitásban lehet, a töltésük pedig hosszú idő.

Ezzel szemben a hidrogénmeghajtású autókat percek alatt fel lehet tölteni, hatótávuk sokkal nagyobb és felteszem tárolásuk megoldott, hiszen ott a Toyota Mirai, ráadásul egyre több autómárka fektet pénzt a hidrogénes autók fejlesztésébe.

Japán eltökélt célja, hogy belátható időn belül megvalósítja a hidrogén alapú társadalmat. Olyan nagy cégek, mint a Panasonic, Mitsubishi, Toyota, meg még sokkal több amiről még nem is halottunk, iszonyatos pénzeket nyomnak a kutatásba, technológiai fejlesztésekbe. Két éve voltam egy előadássorozaton, ami pont ezeket az új technológiákat taglalta, és lehidaltam, annyi újat hallottam a témában. A japok úgy gondolják, hogy idővel a lítium technológia kifullad, vagy ami marad belőle, az nagyon korlátozott lesz. Egyszerűen el fog fogyni a könnyen hozzáférhető lítium, ellenben a hidrogénnel, ami viszont korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, és ha felhasználtuk, akkor is max annyi történik vele, hogy újra oxigénkötésbe kerül,ami sima víz, és azt újra hidrogénné alakíthatjuk, végtelen ciklusban. Energiatárolásban egyedül a hidrogén ciklus az, ami korlátlan ideig fenntartható, nulla károsanyag kibocsájtással, és korlátlan kapacitással. Már olyan mintaprojekteken dolgoznak, ami egy lakóegység (családi ház, társasház)

független decentralizált energiaellátását megoldja. Komplett energiaellátásban gondolkodnak, fűtés, hűtés, villamos energia, gépkocsik üzemanyaga, stb. Pl olyan problémákat kell megoldani, pl, hogy a hidrogént nehéz veszteségmentesen tárolni, mert átdiffundál a tárolótartályok falán, mert a hidrogénatom olyan kicsi, hogy átfér az edzett acél kristályrácsán. Ez elég gáz, mert kb az történik, mint amikor egy aksi az állásban önkisüléssel lemerül, pedig az ember nem ezt várná. A másik feladat, hogy jelentősen, több százszorosára megnöveljék az üzemanyagcellák üzemidejét, amit csak a hidegkatódos technológia kidolgozásával tudnak megoldani.

#4

szerintem eljön egy olyan időszak, amikor az utolsó gramm nyersanyagot is megbecsüljük, mert hiszen az a lítium nem veszik el amiből akkumulátorokat csinálnak... olyan drága lesz egy elhasználódott elektromos autó aksi, hogy megéri majd kiszedni belőle a lítiumot

Ausztrália tudtommal megújuló energiából akar hidrogént termelni és hajóval exportálni a környező országokba.

Az a baj a hidrogénnel, hogy nagyon macerás tárolni. Kb. -270°C- on cseppfolyósodik, és még akkor is kicsi a sűrűsége. Ráadásul olyan kicsi molekula, hogy átszivárog az anyagok kristályrácsán, a fémeket akár korrodálhatja is.

A cseppfolyós ammónia pl több hidrogént tartalmaz mint a cseppfolyós hidrogén, és nem is kell hozzá kriogenikus hőmérséklet.

3#

Én a metanol meghajtásra szavazok.

Üzemanyag cellát is lehet belőle csinálni.

A tárolással a gond a hatásfok. Amikor utoljára akku hatásfokot mértem (elég régen), akkor 50% körül volt. A vízbontás hatásfoka is messze áll a 100%-tól. Az üzemanyagcella, gázturbina, dugattyús motor hatásfoka is erősen véges. A szivattyús tárolás is azért nem terjedt el, mert a szivattyú és a turbina hatásfoka is alacsony, plusz természervédelmi területből kell sivatagot (betonteknőt) csinálni.

Én most azt látom járható útnak, ha a villanyautókat alakítanák ki úgy, hogy tárolni lehessen bennül a "felesleges" energiát. Ahogy terjednek lassan jelentős össz tároló kapacitást jelentenek. Az 50% tárolási veszteség bizonyos esetekben nagyon megérheti. Az, hogy a villanyautók tulajdonosai is érdekeltek legyenek, pedig szerződés kérdése.

A zöld hidrogén alapú energia pont annyira reális cél, mint hogy újra léghajók fognak közlekedni az Atlanti-óceán fölött utasszállító repülőgépek helyett. Hidrogént csak földgázból gazdaságos előállítani (kék hidrogén) - vagyis a jelenlegi földgáz árak mellett kereskedelmi forgalomra már abból se nagyon - de alapvetően a kőolajipar használja hidrokrakkolásra nagy mennyiségben - a hidrogénautós meg hidrogénkutas ötletek többnyire tőlük jönnek - Magyarországnak vagy Németországnak pl. az oroszok pedzegetik az ötletet, de azt hiszem a MOL is jelezte, hogy ő vevő lenne hidrogén árusításra és elosztó hálózat kiépítésére

A vízbontásos (elektrolízissel előállított) hidrogén ipari mennyiségben óriási karbantartás igénnyel rendelkezik. Még ha ingyen van vagy fizetnek azért, hogy elhasználd az áramot (negatív spot áron veszed) akkor is sok száz egyéb felhasználása van. Miért kell egyáltalán a megújulót újra energiává alakítanunk - miért nem egyszerűbb rögtön azokat a fogyasztókat szabályozni amik azt az áramot majd elfogyasztanák?

Régen is időjárásfüggő volt egy csomó gazdasági tevékenység - semmi nem indokolja, hogy egy őrlőmű, fűrészmalom vagy más ipari létesítmény az éjszaka közepén vagy rossz időben fogyassza az áramot. Be lehet úgy is programozni, hogy akkor őröljön a cementgyár, mikor a szél fúj, akkor fűrészeljen a fatelep, mikor süt a nap: az ipari tevékenységek nagy része erősen függ az olcsó áramtól, a fogyasztói oldalon sokkal nagyobb "tárolási tartalék" van, felesleges a zöld energia átalakításával vesződni, ha a napon belüli villanyárak magasabbak lesznek akkor a kereslet is rugalmasabbá válik.