Mennyire erős nukleáris fegyvert lehet alkotni jelenleg
(megatonnában), anélkül, hogy az spontán belerobbanna a
legyártó személyzet arcába (kb mint úgy tengerjáró
hajót építeni fából, hogy az egy idő után ne
roppanjon össze a saját súlyától)?
Van típusonként elméleti határa a létrehozható legnagyobb nukleáris bombának, de nem a kérdésben szereplő ok miatt áll fenn a korlát.
2022. jan. 9. 13:39
Hasznos számodra ez a válasz?
Szinte bármekkorát, csak a kritikus tömegnél kisebb, egymástól elkülönített részekben kell lennie a hasadóanyagnak. Pl a Hirosimai bombánál két részben volt, és az egyik részt lőtték bele a másikba robbantáskor. Lehet ezt tovább fokozni több különálló maggal, gyakorlatilag egybeépíteni több bombát. Utóbbi megoldás hidrogén bombánál is megoldható.
Sokkal inkább a hordozóeszköz(repülőgép vagy rakéta) által szállítható maximális teher és térfogat az, ami gátat szab egy bizonyos méretnél nagyobb bomba létrehozásának.
Persze a legfontosabb indok ilyen fegyverek létrehozása ellen az, hogy nincs értelmük. Már a legnagyobb mai bombáknak sincs igazán értelmük hadászati szempontból. Max elrettentésre jók, de katonailag sokkal hasznosabb, ha egy rakéta több kisebb különálló robbanófejet hordoz.
2022. jan. 9. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
#2 Hiába próbálsz több darabból az adott hasadóanyagból egyre nagyobb össztömeget létrehozni, az eredmény az lesz, hogy egyre nagyobb rész nem fog részt venni a láncreakcióban, mert hamarabb szétrobban, mint hogy beindulhatna ott is a reakció. Szóval van elméleti felső határ, de anyagtól, elrendezéstől, stb, stb függ.
2022. jan. 9. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
Fissziós, vagyis sima egyfázisú atombomba esetén, ahol csak maghasadás történik, ott kb 300 kT hatóerő a maximum ami elérhető. Elsősorban nem a hasadóanyag mennyiségének növelésével érték el hirosimai bombánál kb hússzor nagyobb hatóerőt, hanem a hasadóanyag tisztaságát növelték, jobb geometriákat dolgoztak ki hogy minél tovább együtt maradjon a hasadóanyag, ezáltal több atommag tudjon széthasadni, neutrontükrök alkalmazása, stb. Ezeknél a bombáknál számít a kritikus tömeg, ezért a hasadóanyagot a kritikus tömeg alatt kel tárolni a robbanás pillanatáig, különben spontán beindulhatna a bomba egy kósza neutron hatására. Többfázisú fúziós fegyvernél a hatóerő nagy részét a fúzió adja, de ennek beindításához egy hagyományos fissziós bombát kell begyújtani. A fúziós töltetnek nincs kritikus tömege, bármennyit össze lehet rakni belőle, nem fog történni semmi sem, addig míg egy atombombát nem robbantunk fel mellette. Elméletileg nincs felső határa a hatóerőnek a többfázisú atomfegyvernél, de úgy kb 100Mt az a maximum amivel még bevethető fegyver készülhet. Az e fölötti hatóerőnél nem lenne célba juttató eszköz ami elbírná a bomba súlyát. A cár-bomba tudta a 100 Megatonnát, de lefojtották 50-re, különben a robbanás erejének egy része kiment volna az űrbe.
2022. jan. 9. 20:34
Hasznos számodra ez a válasz?
#4 Én még kiegészítésként hozzátenném, hogy a Cár-bomba valószínűsíthetően azért készült "csak" 50Mt-ra, mert ha a tervezett 100-ra készül uránköpennyel, akkor elviselhetetlenül súlyos környezetszennyezést okoztak volna vele, amivel nem tudtak volna elszámolni nemzetközi szinten.
2022. jan. 11. 01:59
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések: