Kitől származik az idézet? "A tudomány a szakértők tudatlanságában való hit."

Már a kérdésben kiírt fordítási megfogalmazás sem az idézet eredeti értelmét mutatja.

Innentől értelmetlen fölötte vitázni.

> Nekem a hit a Tudomany (nem latok kulonbseget)....:-)))

A vallással két dolgot tehetsz. Ha elfogadod a vallás dogmáit / alapvető tanításait, akkor hívő vagy. Ha nem fogadod el, nem hiszel, akkor nem vagy hívő. Ha nem fogadod el, hogy a pápa „ex cathedra” jelent ki valamit, akkor tévedhetetlen, akkor sajnáljuk, de nem vagy katolikus. Ha nem fogadod el, hogy Jézus feltámadt, akkor sajnáljuk, de nem vagy keresztény. Ha nem fogadod el a reinkarnációt, vagy Buddha létezését, akkor sajnáljuk, de nem vagy buddhista. Vagy hiszel, vagy nem. Persze bizonyos részletkérdésekről lehet is, kell is, szoktak is vitázni, nyilván erről szólnak a kereszténységben a teológiai viták, de a vallás sarkalatos kijelentéseiben vagy hiszel és akkor az adott valláshoz tartozol, vagy kételkedsz benne, és akkor nem.

A tudományt csak a módszer teszi azzá, ami, a vizsgálódás tárgya és a következtetések tartalma nem. Nem kell elhinned semmit, nyugodtan ellenőrizheted tudományos módszerekkel, hogy egy adott összefüggés igaz-e vagy sem. Ha igaznak találod, annak örülünk, mert ezzel akkor az eddigi ismerteink újabb megerősítést nyernek. Ha nem, és jó módszertannal dolgoztál, és egy tőled független mérés is megerősíti ezt, akkor is örülünk, mert egy eddig számunkra ismeretlen összefüggést nyomára leltél, megtalálva ennek az összefüggésnek a részletei a világról egy jobb, helyesebb képet kaphatunk.

A tudomány sem független teljesen attól, hogy egy olyan világban élünk, amiben van pénz. De…

Meghatározza-e a pénz, hogy milyen területen milyen jellegű kutatások folynak? Részben igen. Nyilván egy piaci szereplő azért finanszíroz egy tudományos kutatást – amúgy jellemzően nem alapkutatást, hanem alkalmazott tudományhoz tartozó kutatást, ami félig-meddig kívül is esik a nagybetűs tudomány területétől –, mert annak az eredményét fel akarja használni profitszerzés céljából. Így nyilván több forrás jut mondjuk egy nagyobb hatásfokú elektromos motor kifejlesztésére. De ezzel önmagában nincs gond, valahol érthető, hogy azokra a területekre egy picit jobban koncentrálunk, amelyekben egy-egy új eredménynek praktikus haszna van.

De ezt kompenzáló van egy raklap olyan forrás, ami nem piaci szereplőktől származik, hanem az államtól, valamilyen állami intézménytől, pl. egy egyetemtől, alapítványoktól stb… Itt a pályázatok elbírásában – hogy kinek a kutatását finanszírozzák – elsősorban nem az dönt, hogy a remélt eredményből lehet-e profitot termelni, hanem inkább az, hogy mennyire bővítik a világ jelenségeinek összefüggéseiről összegyűjtött ismereteinket. Pont azért van erre külön pénz, mert számos olyan kutatási eredmény volt régen is, aminek a gyakorlati hasznosítását csak később találtuk meg, de akkor nagyon fontos volt, hogy rendelkezünk ezzel a tudással. Így remélhető, hogy egy azonnal nem profitra váltható tudományos eredménynek később lehet igen komoly jelentősége.

Röviden: A pénz maximum egy kicsit aránytalanná teheti azt, hogy milyen területeken mennyire nagy erőkkel folynak kutatások, de ettől még bőven jut forrás profittal nem nagyon kecsegtető területekre is.

~ ~ ~

Meghatározza-e a pénz, hogy egy adott kutatási eredményt a tudományos plénum mennyire fogad el, vagy mennyire nem? Nem határozza meg. Miért nem? Több okból sem. Egyrészt sok neves tudós nem a piaci szektorban dolgozik, hanem mondjuk egy egyetemen oktat, így semmiféle anyagi érdeke nem fűződik semmihez. Másrészt hosszútávon komoly presztízsveszteség lenne, hiszen ha az adott tudományos eredményre alapozva terveznek meg egy terméket, és az adott tudományos eredmény hibás, akkor az adott termék nem, vagy nem úgy fog működni, ahogy tervezték. És ez bizony komoly pénzbeli veszteség, amiből komoly presztízsveszteség származna.

De még ha azokat a tudósokat is vesszük, akik piaci területen dolgoznak, akkor is a legtöbb ilyen tudós ellenérdekelt egy fals kutatási eredmény elfogadásában, mert mondjuk a konkurenciánál dolgozik. Egy fiktív példa, ha X kutató az A cég által finanszírozott kutatási eredményében azt állítja, hogy a vibránium-dioxid nagyon hatékony szúnyogriasztó hatással rendelkezik, a B cégnél – ami szintén rovarriasztókat gyárt – dolgozó Y kutatónak semmi érdeke elfogadni ezen kutatási eredményt, ha az nem igaz.

~ ~ ~

Szóval azt, hogy mik az elfogadott tudományos eredmények, azt semmilyen mértékben nem határozza meg a pénz. Hosszútávon pláne nem. Hogy minek a kutatására mennyit költünk, ott lehet valamekkora torzító szerepe anyagi kérdéseknek, de ezt meg nem a tudomány belső problémája, ez inkább politikai kérdés, hasonlóan ahhoz, hogy nem a csillagászat tudományának a kérdése az, hogy akarsz-e venni távcsövet vagy sem, illetve milyen távcső megvásárlásához van pénzed, és milyenhez nincs.

"Szép lenne, ha Tudosok irányítanák a Földgolyot, és nem, alföldi pénztelen Jánosbá ..."

Mármint egy diktatúra formájában?

Mert demokráciában az tud fenn ülni, aki olyanokat tud mondani, ígérni, ami a szavazóknak tetszik.

A tudósok meg tárgyilagos tényekkel szolgálnának, nem ízlésre szabott válaszokkal és ez nagyon sokaknak nem tetszene.

Sajnos nem működne.

Elvben működhetne egy diktatúra, pozitív, tudományos irányítással.

De mivel a tudós is csak ember, ez is elmehetne rossz irányba.

Kéne egy arany középút, ahol a tudományos világnak több befolyása lehetne az aktuálpolitikára, mint ma van, ez tény.

> Ha máma fizikából Nobel-Díjat lehet kapni "éghajlatváltozásról" akkor megyek imádkozni a templomba (magamért)

Miért? Te melyik díjazott melyik publikációját látod hibásnak? Módszertani hibát vétettek volna? Hol? Valamilyen paramétert nem vettek figyelembe, vagy rosszul vettek figyelembe? A te modelled miben tér el, és miben adott eddig jobb előrejelzést? Vagy hibás adatokból indultak volna ki? Mik a te mérési eredményeid?

„Ha nem vagy tudós és nem értesz egyet a tudósokkal a tudományt illetően, akkor az nem egyet nem értés. Egyszerűen csak nincs igazad.”