Mikor lehet nagyobb az FN zárlat, mint a 3F zárlat villamos energia hálózaton?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Na, az első kérdéssel visszajutottunk a csillagpont földelésének témájához. Mert ugye "Miért kell a 0.4, 132, 220, 400 kV-os hálózatokat mereven földelni a csillagpontban és miért kell a 22 kV-osat tekercsen keresztül, a 10 kV-osat hosszúföldön át földelni?" - nem "kell", hanem különböző szempontok érvényesülhetnek, és aszerint dönthet az üzembentartó (illetve annak hatósága), hogy mi a fontosabb. Például, a Csepel Művekben, ami hadiüzem volt a szocializmusban, pont a 10 kV-os kábelhálózat volt ívoltó tekercsen át földelve alapállapotban.
A válaszhoz (mindkét kérdésre) kéne a szimmetrikus összetevők ismerete.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Ha elegendő transzformátor csillagpontot földelünk, akkor a zérussorrendű reaktancia kisebb lesz, mint a pozitív sorrendű, így lesz nagyobb az FN zárlat árama.
Megelőzésképpen az üzemállapot beállító számára különböző konfigurációkat építenek ki egy pár transzformátorhoz, melyeknél szakaszolókkal lehet beállítani, hogy milyen legyen a földeltség. Sehogy, vagy mereven, vagy impedancián át. Itt van
például a gödi egyik 400/120-as tr, a jobb oldalon az a henger egy fojtó. Itt, ha jól sejtem, csak azt lehet választani, hogy vagy lemegy a csillagpont a földbe, vagy ezen át. A csillagponti kivezetés a trafónál a fázis kivezetésektől jobbra az a kisebbik szigetelő, az rámegy egy szakaszolóra, onnan meg a fojtóra, és a szakaszoló másik oldalán van a merev földeléshez vezető áramút. Így, ha a szakaszoló nyitott, a fojtón át megy a földeléshez, ha zárt, akkor a fojtó rövidzárban van.
Attól, mert az impedancia pár ohmos fojtó, nyilván nem lesz ez ívoltó tekercs. :)
Ezt a témát kevesen akarják fontosnak tekinteni, tapasztalatom szerint. :)
Áh szuper, köszi, ez egy hasznos válasz volt és a kép is sokat segített.
Mondjuk azt nem értem, akkor mi a különbség pontosan egy pár ohmos fojtó szükségessége és az ívoltó tekercs között.
Illetve egyvonalas rajzon láttam már olyat, hogy egy 400/132/18 kV-os trafónak a kivezetése az gyakorlatilag úgy volt megoldva, hogy volt egy fojtó és egy kondenzátor párhuzamosan, meg egy túlfesz. korlátozó és egy földelő szakaszoló, ami kiszakaszolta a többi készüléket, és így mereven földelte bent állapontban a trafót. Viszont nem értem, miért kell a kondenzátor. Azt hittem, hogy kapacitív zárlatok miatt kell a fojtó, így csak induktivitás kell a csillagpontba. Kapacitás miért?
További kérdésem, hogy az eredeti kérdésből, hogy szinkron generátor esetében, ha a kapcsoknál van a zárlat, akkor azt hiszem 104%-a a 2F zárlat a 3F-nek, tehát kicsivel nagyobb. Ennek mi az oka?
Köszönöm.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nem tudom, mire való a kondenzátor.
A fojtó valamennyire megnöveli a csillagpontra kötött ellenállás értékét, de ettől még mereven földelt marad, nagy (föld)zárlati árammal (induktív reaktanciákon és ellenállásokon át) és kis feszültségemelkedéssel. A szigetelt csillagpontú hálózat földzárlatánál tiszta kapacitív áram folyna ideális esetben, ami persze manapság, kábelekkel televágva hálózattól függően akár 100-200 A környéki is lehet (na de hol van az a 132 kV-os hálózat kiloampereihez képest) melyet a Petersen ideális esetben nullázna.
Gépek lelkivilágában nem vagyok otthon.
Kondenzátort illetően gondoltam esetleg valami felharmonikus tartalom szűrésre egy esetleges párhuzamos rezgőkör miatt. Nem tudom ennek van-e így értelme.
Szigetelt csillagpontú hálózat esetén folyik a 100-200 A? Egyáltalán szigetelt csillagpontú hálózaton hogy záródik a kör, tehát hol folyhat áram, ha a föld és a csillagpont el van egymástól szigetelve (végtelen ellenállás)? Ilyenkor nem, hogy csak feszültségesés tapasztalható ott?
Továbbá hol alkalmaznak szigetelt csillagpontot?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nem nagyon figyelsz. Odaírtam, kapacitív áramok
Valamint, nem nagyon használnak szigetelt csillagpontút, de a kompenzált hálózat az úgy születik, hogy vesznek egy szigetelt csillagpontút, és hozzákötnek egy Petersent.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!