Mars terraformálás és utána a kolonizáció hogyan fog zajlani a gyakorlatban?

Egy terraformálás nem pár év, inkább pár ezer.

Elég logikus, hogy a technikai feltételek egy kolonizálás számára előbb adottak, mint bolygóformálásra.

Hol nevezhetünk kolonizálásnak egy idegen bolygóra küldött emberes missziót? Hány főtől, milyen népesség-növekedéstől?

Én azt tippelném, a Marson élők száma az elkövetkező évtizedtől tíz évente duplázódhat is, ahogy egyre több infrastruktúra-építő lesz ott (mert szerintem 2030-tól esélyes az állandó emberi jelenlét).

Szóval ebben az évszázadban a Mars szerintem lehet már kolonizáltnak nevezhető, de terraformáltnak az évezreden belül sem nagyon.

" valami olyan erőforrást, ásványkincset, energiahordozót találnunk a Marson, amit anyagilag jobban megéri onnan a Földre szállítani"

Nem feltétlenül a Földre.

Csupán emberi célra akárhova. Helyben, űrállomásokon, bárhol.

Pl. űrbeli építkezéshez sokkal jobb nyersanyagforrás a Földnél, lévén sokkal olcsóbban lehet mindent űrbe juttatni.

"Antarktiszt se tudtud benépesíteni!"

Tudnánk. Csak minek meg ezer nemzetközi egyezmény tiltja is.

#8:

Azért itt elég jelentős különbség van a Mars és az Antarktisz közt.

Mint fentebb írtam is, bármi űrbeli építkezéshez sokkal gazdaságosabb 1/3 G-ből felhordani a nyersanyagot, századakkora légellenálláson át, mint innen a Földről.

És ha a Földet telibe veri egy aszteroida, akkor az Antarktisz nem elég a túléléshez, egy plusz lakott bolygó viszont igen.

"" valami olyan erőforrást, ásványkincset, energiahordozót találnunk a Marson, amit anyagilag jobban megéri onnan a Földre szállítani"

Nem feltétlenül a Földre.

Csupán emberi célra akárhova. Helyben, űrállomásokon, bárhol."

De, a Földre. Ha a Marson helyben használjuk fel az ottani városok (ha egyáltalán nevezhetjük így) építéséhez, vagy onnan indított távolabbi űrutazásokhoz, az megint nem kolonizálás, mert a kolónia célja definíció szerint az anyaország (vagy jelen esetben anyabolygó) kiszolgálása, ellátása.