Vannak a fizikának axiómái?

A fizikának törvényei vannak. Amelyeket a természet alkotott, az ember pedig igyekszik megismerni. Esetleg rendszerezni is.

Ezen túl, a fizikának vannak határterületei, azok a természeti jelenségek, amelyekről még nem tud annyit az emberiség, hogy valaki meg is fogalmazza róla a szabályt. Azonban néhányan ilyenkor is próbálkoznak, ezt hipotézisnek hívjuk. Itt jön szóba valami hasonló, mint az axióma. Ez pedig az illető filozófiai szemlélete, ez meghatározza az adott, még nem kellően ismert jelenségről alkotott nézetei jellegét.

Egyébiránt axiómák a matematika területén fordulnak elő, viszont a megismerés függvényében egy ugyanazon dologról lehet több axióma is, ekkor abból kétféle matematikát (vagy annak részterületét) lehet levezetni, és mindegyik igaz lesz a valóság valamely szeletében.

Az axiómák egy elméleti rendszernek olyan elemei, amik nem igényelnek további magyarázatot, hanem maguktól értetődőnek tekinthetők.

Pl. "A betegség rossz, mert szenvedést okoz, és a szenvedés rossz". Ebben az esetben az hogy a szenvedés rossz, egy axióma. Ettől még simán lehet érvelni egy másik kontextusban amellett, hogy a szenvedés nem feltétlenül rossz.

Az axiómák nem mágia, hanem egyszerűen annak az elismerése, hogy nincs végtelen sok időnk, így nincs időnk arra, hogy mindent végtelen sok lépésen keresztül visszavezessünk valami egyetemes igazságra. Ehelyett csak annyira vezetjük vissza az érvelésünket, amennyire szükséges. Olyan állításokig, amiket mindenki el tud fogadni az adott kontextusban.

Axiómák egy elméleti rendszerben vannak, pl. matematikában, filozófiában. A fizika ilyen szempontból a tudományfilozófia axiómáin alapul. Nincsenek saját axiómái, hanem a tudomány axiómái vonatkoznak rá.

Ezek pedig az alábbiak (sokféleképp vannak leírva, ez egy verzió a sok közül):

1) Létezik egy objektív valóság, ami közös minden racionális megfigyelő számára

2) Az objektív valóságot természeti törvényszerűségek irányítják

3) A törvénye megismerhetőek kísérletek alapján

4) A törvények egyetemesek térben és időben

5) A kísérletek nem tartalmaznak a kiszámíthatónál nagyobb hibát, megfelelő módszertannal vannak elvégezve, a hibalehetőségek kizárásával

6) A kísérletekre nincs hatással a kísérletet végző személyes véleménye, elfogultsága

7) A statisztikai alapon kiválasztott szignifikáns minták reprezentatívak az egész populációra nézve

Forrás:

[link]

A gond nem az, hogy ezek az axiómák nem feltétlenül igazak. A gond az, hogy sok ember nem érti az axiomatikus rendszerek lényegét. Az a lényegük, hogy egyszerűsítsék az életünket. Hogy úgy tudjuk beszélni valamiről, hogy annak legyen haszna, és ne kelljen belemennünk minden kísérletnél egy 100000000 éven át tartó vitába a világ, a matematika, a filozófia, a statisztika, és ezer más terület alapjait illetően. Ennyi az egész.

"Pl. "A betegség rossz, mert szenvedést okoz, és a szenvedés rossz". Ebben az esetben az hogy a szenvedés rossz, egy axióma."

Viszont egy mazochistának nem feltétlen rossz a szenvedés, így az axióma már fel is borult.