Esztergálásnál hogy kell kiszámolni az előtolást? A fordulatszámot?

A kés adatlapján szerepel általában a javasolt forgácsolási sebesség tartomány (az adott anyagra). A munkadarab átmérőjének (az az átmérő amin dolgozni akarsz) ismeretében a kerületi sebességből a fordulatszám számítható. Pl. ha a forgácsolási sebesség v=m/perc-ben van megadva (általában abban adják meg), a munkadarabod átmérője D. A kerületi sebesség (forgó mozgás esetén) vk=2*pi*f*r a D=2*r így a vk=pi*f*D átrendezve f=vk/pi/D figyelni kell, hogy a vk m/perc az átmérő mm-ezért a vk-t 1000-el szorozni kell, így a f=1000*v/pi/D a v mint fent a kés adattáblából.

Szintén a kés adattáblában meg szokták adni (egy külön táblázatban), hogy milyen fogasvételnél milyen előtolást javasolnak. Ha olyan érték kell neked ami nincs a táblázatban akkor interpolálsz. Azt meg ismert, hogy a nagyolásnál nagyobb fogásvétel, gyorsabb előtolás; majd a végén a simitásnál kisebb fogásvétel, kisebb előtolás. Itt már a tapasztalati dolgok is kellhetnek.

Ezt évekig tanítják szakiskolában, erről szólnak az anyagismeret, a szakismeret tantárgyak, egy csomó minden befolyásolja azokat, amiket kérdeztél, így még általánosságban is csak vázolni lehet a választ, valójában erről könyveket lehet olvasni.

A munkadarab anyaga fontos tényező, mennyire forgácsolható, a különféle anyagok forgácsolási paraméterei mások, de fontos a geometriája, a végzendő művelet fajtája, például tengely, vagy furat esztergálás, vagy menetvágás és egy hosszú vékony tengelynél nyilván mások a paraméterek, mint egy rövidebb, vastagabb tengely esetén, vagy a falvastagság a furatban, hogy ne történjenek deformációk, a megfogás fajtája, erőssége, illetve stabilitása is közrejátszik, vagy hogy milyen erős szerszámot tudsz használni, vagy a furatkésed mennyire lóg ki, vagyis milyen hosszú, milyen vastag, na és van e rendes hűtésed, kenésed, milyen erős a gép maga és a simítás esetén ott van a felületi minőség követelménye, szóval nem könnyű választ adni.

A CNC technológiák igyekeznek a legjobb hatásfokkal dolgozni, technológusok kiszámolják, vagy táblázatokból kikeresik az optimális értékeket, de én nyertem időt úgy sorozatgyártásban, hogy bizonyos szerszámokat lassítottam, mert gyorsabban koptak és többször kellett cserélnem alapkájukat, ám én belőttem úgy, hogy egyszerre cserélhessek ki minden lapkát, így nem kellett gyakrabban megszakítani a folyamatot és ezzel több darabszámot tudtam prezentálni.

Szakmunkásként meg a rajz megtekintése után meghatározod a műveleteket, befogod hozzá a legjobb szerszámokat, amelyek elérhetők és a paramétereket az anyagminőség, meg a feladat jellege szerint állítod be és az ember az első darabnál látja, vagy érzi, hogy sok e, vagy kevés, így ha kell, módosít.

Ha esetleg van valamilyen konkrét kérdésed egy bizonyos munkadarabra, akkor szívesen segítek, vagy adok hozzá tanácsot.

Kiegészítés: és nagyban függ a géptől is. Ahol voltam gyakorlaton volt egy 50-es években gyártott szovjet nagyméretű eszterga, ilyen "tank" jelleggel és méretekkel, és egy félörült öreg esztergályossal. Na ő nagyolta a 200mm átmérőjű szerkezeti acél tengelyt 12mm fogásmélységgel, előtolás ami a csövön kifér, közben meg kannából borította rá a hűtő-kenő folyadékot (közben meg folyamatosan szidott mindenkit és mondta, elviszi ez a gép, jó ez így). Igaz a kés is kb. akkora volt mint a combom.

Most vettem nem rég egy egyszerű kicci occó kinai hobby műszeresztergát, 40mm átmérőjű tengelynél 1,5mm fogásmélységnél a főtengely úgy megállt mint a szög.

Ez meg a forgácsoló erő-fordulatszám-teljesítmény-nyomaték történet. Itt az egészen pontos élgeometria is számít (forgácsméret), az anyag, a kés anyaga, a hűtő-kenő anyag. Léteznek erre számítások meg modellezések, volt főnököm mondta az ilyenekre, hogy azért szereti ezeket a képleteket mert van bennük egy k (ebben a képetben kb. 4 db.) tapasztalati állandó amivel általában szorozni kell. Ő bevezette ezekhez a k(h) állandót (szerinte minden ilyen tapasztalati képletben benne van) ez egy olyan állandó amelynek az értéke a hold pillanatnyi állásszögétől függ (h-val itt erre céloz). Egy ideig csak röhögtünk rajta aztán rájöttünk, hogy tényleg kb. ennyit érnek ezek a tapasztalati képletek.

Összefoglalva az én véleményem:

Amiből ki lehet indulni elsőként amit az 1-es írt, hogy a gyártó mit gondol a szerszámáról /általában szépítenek, hogy jobbnak tűnjön a szerszáma mint a konkurencia ugyanolyan szerszáma/, utána jön amit a 2-es írt, hogy sok-sok év tapasztalattal ezeket a számokat korrigálni kell. És akkor kapsz valamit amivel csinálsz egy próbát és vagy bejön vagy nem. Pl. szintén nagyon jó gondolat amit a 2-es írt, hogy figyelembe kell venni a szerszámkopást és a szerszám csere idejét is. Illetve amit írtam meg kell nézni mit bír a gép (nyomaték, teljesítmény, fordulatszám, forgácsoló erő /pl. a szánrendszer, meg a késtartó egyáltalán elbírja-e az ébredő forgácsoló erőt/, gépváz merevség /pl. kialakulhat-e rezonancia/).