Miért neveznek el minden élőlényt latinul is?

Nem feltétlenül latinul. Bár a történelmi okokból szokás latin elnevezést használni, de a különböző fajok nevei nem feltétlenül a latin nyelvből származnak. Pl. van magyar eredetű tudományos elnevezés is: Pseudatrichia atombomba (ez nem fordítás, németül, angolul, japánul is ezt a megnevezést használják. Lásd: [link] . De neveztek el fajt Attenborough-ról, Harrison Fordról, a Google-ről, fánkról, lett szójáték is fajok nevének eredete.

Hogy miért? Egyrészt a hagyományos állat és növénynevekkel még egy nyelven belül is keverés van. Lásd: ott az eper, szeder, szamóca kérdéskört. Sokszor logikátlan, vagy inkább rendszertelen is, pl. a sündisznó nem disznó, a mosómedve nem medve, a földikutya nem kutya, a gránátalma nem alma, a lándzsás útifű nem fű. Sok nyelven előfordul, hogy két fajt ugyanazon a néven neveznek, vagy más megközelítésben nem a fajt, hanem mondjuk egy nemzetséget, vagy valamilyen más jelleget neveznek el (lásd pl.: kukac), vagy egy fajnak, vagy nagyobb rendszertani egységnek több különböző neve is van (fehérrépa vs. petrezselyem, krumpli vs. burgonya).

De a fő ok az volt, hogy ahogy a természet vizsgálatával egyre több és több növény- és állatfajt fedeztünk fel, kezdett láthatóvá válni, hogy eléggé macerás lesz minden fajnak nevet adni, ebből meg szótárakat készíteni pláne. Ha most egy német tudós elnevezne x-nek egy bogarat, és te összefutsz ezzel a bogárnévvel, akkor nem tudod mi az. Vagy belevették a szótárba ezt az új állatnevet, vagy nem. Kész káosz lenne a tudományos munka nemzetközi szinten. A német tudós által x-nek elnevezett bogarat egy angol tudós y-nak nevezett el angolul és írt róla egy tanulmányt, amire meg egy francia tudós hivatkozott, aki viszont z-nek nevezte el a saját nyelvén a bogarat. Aztán lehet egy másik francia tudós meg a német tudós eredeti munkája alapján nem z-nek, hanem q-nak kereszteli el ugyanazt a bogárfajt. Összegyűjteni az adott bogárfajjal foglalkozó összes tudományos munkát agyrém lenne. Tehát ugyan el lehet nevezni minden nyelven külön-külön a fajokat, de mindenképpen praktikus lenne egy nemzetközileg ismert, közös név is. Az orvostudományban ennek meg még nagyobb tétje van (betegségek, kórokozók elnevezésében, nagyon nem mindegy, hogy egy angol orvos megért-e egy magyar orvos által leírt diagnózist). Carl von Linné pont ezért vezette be a saját nevezéktanát, amiben immár logikus rendszer szerint lehet elnevezni fajokat. Mivel a tudomány nyelve az 1700-as években még mindig a latin volt, ő latin elnevezéseket kezdett használni. A rendszer hasznosnak bizonyult, más tudósok is átvették ezt a nevezéktant, és általánosan elterjedté vált.

Az én kedvenceim a sima latin névduplázással kétnevű állatok.

Mint pl. a Lynx lynx.