Hozzárendelési szabály?

A dolog pont fordítva van. Dolgok egy halmaza és másik dolgok másik halmaza között lehet összefüggés. Ezt az összefüggést a természet alkotta, a természet eszerint működik, az ember pedig felismerheti. A lényeg tehát, hogy egy szabály, és annak jellegétől függően találhatunk két két halmazt, és egy szabály az egyik halmaz minden elemének megfeleltet a másikból egy elemet. Az f(x) = sin(x) egy olyan szabály, ahol az összes számhoz (x) egy bizonyos periodicitás szerint hozzárendelhetünk másszámokat (f(x)). Az első az értelmezési tartomány, a második az értékkészlet halmaza. Időnként viszont nincs szükségünk a teljes halmazra, hanem csak annak egy részére. Ekkor megmondjuk, éppen melyiket használjuk.

Például a természet erőtörvénye azt mondja, ha egy testre erő hat, akkor az a test az erő nagyságától és a test tömegétől függően gyorsul. Azaz a=f/m. Ez a szabály. Megadhatjuk az erők halmazát, és a tömegek halmazát, ez a szabály ebből gyorsulást ad eredményül. Newton azt mondta, ez mindenre érvényes, azaz minden létező erő és minden létező test esetén a dolog így működik. Aztán a tudomány fejlődött, ezáltal új tömegeket és erőket fedeztek fel, mint atomok és atomerők. És kiderült, hogy ezekre nem érvényes a szabály, mert nem az jött ki, amit számoltak. Ennek a szabálynak tehát megváltozott az értelmezési tartománya. Az atomi méretű testekre és az atomokon belüli erőkre (van többféle) nem érvényes a szabály. Így a szabályból (annak értelmezéséből) következett az értelmezési tartomány, és nem fordítva.