Ha visszautaznál az időben és egy töltött pisztolyon meghúzod a ravaszt, ami egyenesen anyád fejére mutat, mi történne?

De miért nem értitek meg, hogy nincs paradoxon, amíg nem jutunk ellentmondásra, márpedig amíg valaki nem mondja meg, pontosan hogyan is akar visszautazni, addig nem is tudunk ellentmondást találni, mivel a levegőbe beszélünk.

Én azt mondom, hogy ha az univerzumot egy 4 (vagy több) dimenziós testként képzeljük el, egyszerűsítve képzeljük el egy szalagot, az időutazást ebből kilógó szálként is el tudjuk képzelni, ami a szalaghoz kötődik, és meghajlítja azt. Tehát a szalag folyamatosan vibrál, nincs egy konkrét időfolyam, hanem folyton változik.

Idióta kérdés.Először is nem mindegy hogy mennyire mennénk vissza az időben.Aztán hogy mi történne?Szerinted???Meghalna te balfas* -_-

Különben is vissza utazás a múltba az LEHETETLEN!

nekem lenne egy otletem az idogepre, ami kapcsolodik az elozo kommentemhez.

egy olyan gepet kellene epiteni, amely kiszakit valamennyi anyagot az univerzumbol, azt eltarolja akarmeddig. a jovoben ugyanugy letezik ez a gep. aki vissza akar menni az idoben, annyi anyagot cserel ki, amennyi a sajat anyaga. igy nem serul az anyagmegmaradas torvenye. ebben az esetben ugyan csak a gep uzembe helyezesenek idopontjaig lehetne visszamenni, de az is valami...

mar csak ki kellene talalni, hogy a gep mikepp tartson kapcsolatot a jovovel, illetve a multtal. talan egy miniatur fekete lyukon keresztul, ha kepes az idovonalban hurkot kepezni. de ez mind fikcio.

ha szokott barki is olvasni, annak ajanlom Wolfgang Jeschke A Cusanus jatszma c. konyvet. erdekes felvetese van az idoutazas lehetosegevel kapcsolatban.

16:35-ös vagyok. De nem a múltba megyek vissza, hanem, egy olyan dimenzióba amiben az én dimenziómban élőknek az alteregója és az egész dimenzió úgy néz ki mintha pl 20 évvel fiatalabb lenne az én dimenziómhoz képest.

Vagyis igen ott is meghalhatok, de ha megölök szüleim alteregóit, akkor nem a szüleimet öltem meg. Csak látszat lenne, hogy az időben utazol, mert egy másik dimenzióban vagy.

Szerintem úgy lehet ezt elképzelni mint 2 párhuzamos egyenest, melyeket egy mindkettőre merőleges szakasszal összekötötted. Ha ezen a szakaszon átmész, e egyenesről f egyenesre és f egyenesből kiradírozol egy darabot, és nem újra összekötöd a két félegyenest, hanem a radírózás helyétől egy hullámos(vagy akármilyen) vonalat húzol úgy, hogy e és f egyenestől is távolodjon(bár ez nem valami jó geometriai megfogalmazása:D). Vagyis: Belenyúltál f egyenesbe úgy, hogy e egyenes ebből semmit nem érzékelt.

Bár a te elméletedet támasztja alá előző válaszoló, az, ha azt a vonalat nem e, és f-től távolodva, hanem e felé huzzuk hogy átmenjen rajta. Akkor viszont találkoznak

De ennyire nem hiszem, hogy akár még elméletileg is lehet változtatnia valóságon, szerintem bármit csinálsz e és f egyenesnek muszáj párhuzamosnak maradnia...