Radioaktív hulladék tárolása és megsemmisítése?
Egyetemen volt régebben (2012 környékén) egy olyan kurzusunk, hogy atomerőművek és energetikai valamik. (Nyilván nem ez volt a megnevezése, csak már nem emlékszem rá, és nem ezen van a hangsúly.) Akkor az év utolsó 4 előadásán vendégelőadók tartották az előadást. Az egyikük a radioaktív hulladékokról beszélt főleg. Ő és pár kutató társa kidolgoztak egy olyan eljárást, amivel a radioaktivitás nagymértékben csökkenthető. Elvileg akár a környezeti általános szintig is, csak annyira nem éri meg, mert az horribilis pénzbe kerül. De egy 80%-os csökkentés (ha jól emlékszem ennyit mondott) a teljes költséget (amiben benne van az erőmű felépítése, üzemeltetése, szervizeltetése, stb.) 20%-kal növelte volna meg. Ez akkor teljesen jó opciónak tűnt, ő is úgy gondolta (meg mi is hallgatóként), hogy lesz rá kereslet, mivel az embereknek érdeküknek kellene lennie, hogy a keletkezett hulladékot megfelelően tárolják. Ez a tárolás elég nehézkes volt, erre próbáltak megoldás kínálni a kutatással és annak eredményeivel.
Most megpróbáltam utánanézni ennek, hogy vajon azóta hol tart a projekt, hogy mára már olcsóbban kivitelezhető-e a dolog. És meglepetésemre semmit sem találtam, mintha nem is létezne ez az eljárás. (Azt ne kérdezzék tőlem hogy pontosan hogyan érték el a radioaktivitás csökkenését, mert akkor se értettem már. Nem épp nekünk villamosmérnök hallgatóknak volt kitalálva a tárgy eredetileg :)) Tud erről valaki valamit? Mire juthattak vele? Használják már valahol ezt a módszert?
válasza:Több módszerrel is vannak kísérletek, de egy hulladék radioaktivitását jelenleg csak "hígitással" lehet csökkenteni. Vagy "be kell zárni" ahonnan nem tud kijönni a radiokatív részecske, meg annak a sugárzása sem (ez most az elásni jó mélyre eljárás). A higitás azt jelenti, hogy valami olyanba építik be ahol 1. nem "fáj" ha sugárzik/bomlik 2./ kis mennyiségban van jelen a radioaktív anyag. De az 1kg radiokatív anyag elbomlása az bármit csinál vele az ember 1 kg. radioaktív anyagot jelent. Az egyik ilyen módszer ami perspektivikus volt (tényleg kb. 10 éve olvastam róla) hogy eloxidálják az anyagot és fémoxid kerámiába keverik, de úgy, hogy 1kg radioaktív anyaghoz hozzá adnak 2-3 tonna nem radioaktív anyagot így a koncetráció kicsi lesz. Az elképzelés tök jó, de nincs a földön annyi anyag amivel ezt a higitást el lehet érni.
Voltak olyan kísérletek is (szintén kb. 10 éve olvastam), hogy neutron besugárzással átalakítják a magot (magreakció) és abban bíznak, hogy az így létrejött új mag bomlása kevésbé lesz "veszélyes", de ez tényleg drága módszer és nem is biztos, hogy működik nagy méretekben. De tényleg kb. 10 éve ezek a hírek mintha eltűntek volna.
válasza:Azt gondolom, olyan eljárás, amely a radioaktív anyag sugárzását bármilyen mértékben csökkenti, Nobel díjas ötlet. Azt el tudom képzelni, hogy sugárzó anyagból kivonják a lényegesen kisebb tömegű sugárzó izotópot, ettől azonban az intenzitás nem fog csökkenni.
Amennyire emlékszem, annak idején a megszüntetett mecseki uránbányákban képzelték el a depót. Elvégre az 1000 m mélyen van.
válasza:Akkor én megnyertem a nóbel díjat!
Várakozni kell és magátol lecsölken.
Másik megoldás nagyon apró részletekben szétszórni.
válasza:Az ötlet adott, transzmutálásnak hívják. A módszer, hogy neutron besugárzással mesterségesen elhasítják a problémás elemeket, nem várják meg, míg radioaktív bomlással lebomlik az adott anyag.
Csak hát ez az elképzelés mindenképp energiaigényes és problémás. Pl szét kell előtte választani a különböző elemeket(particionálás). Jelenleg maradjunk annyiban, hogy csak elméleti lehetőség, és ott is csak a nagy felezési idejű anyagoknál gondolkodnak benne.
válasza: válasza:Nem konkrétan az uránbánya felhagyott részeiben képzelik el a depót mert annak a víztelenítése és vízkizáró injektálása kvázi lehetetlen.
De nem is tévedtél mert tőle pár km-el nyugat felé mélyülnek a BAF (Bodai Aleurolit Formáció) fúrások. Ugyanúgy a permi zöld homokkő (vagy iszapkő) lenne a tároló kőzet, amiből kibányászták.
Akinek részletesebb infó kell jelezze bátran.
Jó szerencsét!
válasza: válasza:#7 Azok kerülnek Bátaapátiba. Oda kerülnek a kis-és közepes aktivitású, atomerőművi eredetű radioaktív hulladékok. Szerszámok, ruhák, stb. amik valaha is bekerültek a reaktorokhoz. Kizárólag szilárd halmazállapotú hulladékok lehetnek. 6 évig vettem részt a vágathajtásban és a technológiai épület építésében.
A bodai létesítménybe (ha valaha el is készül akkor oda) kerülnek a kiégett fűtőelemek a jelenlegi helyükről a KKÁT-ből. (Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!