Hogy bírja a csúsztatott zsalus technikával épült beton épület a földrengést?

Ehhez azt kéne tudni, van-e kötéserő különbség a különböző időben szilárduló rétegek közt az egyben öntött panelekhez képest.

Nagyon jelentős nem lehet, ha van is, különben nem használnák magasépítésnél. Ha jól tudom, így épülnek a hűtőtornyok is, amik elég vékony falú, nagy és igencsak ferde vonalú statikai terhelésnek kitett szerkezetek.

A földrengésállóságot nem csak a szerkezet anyagában kell megalkotni, hanem az egy komplexebb tervezést igényel, attól hogy csúsztatott zsalus-e az épület szerkezetének tartó eleme ebből nem tud következni, hogy földrengésálló-e az épület.

Itt nyilván fokozatok vannak, nem mindegy, hogy egy 7-8-as vagy egy 5-ös erősségű rengést kell kibírni.

Az épületek alapjai sem mindegy, hogy hová épültek, pl homokos talajon jellemzően könnyebben összedöl bármilyen anyagból épült épület, mert a homok kifolyik a ház alapja alol rengéskor és az így összedöl.

Az alapozásnál Japánban pl. szoktak rugalmas ágyást csinálni az ilyen jellegű épületeknek, ami rezgés csillapító, de magasabb épületek tetején van, hogy mozgatható ellensúlyokat tesznek be.

Szóval csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ez egy komplexebb kérdés annál, hogy ezt a szerkezet anyaga alapján meg lehessen mondani, hogy milyen szinten földrengésálló egy épület.