Hogy lehetett egy ilyen rendszer kiépíteni,aminek ilyen nagy a teljesítménye?

Nemsokára sok ország fogja ezt követni.

Számítástechnikai szempontból sok országnak megvan ehhez az infrastruktúrája, de ehhez politikai végrehajtó erő is kell.

Ez pedig a világ nyugati részén nem azt tükrözi, hogy ezt a megfigyelési és kontroll módszert befogják gyorsan bevezetni.

néha néha eltudok képzelni szigorításokat, mikor egy egy folyamat átépül a gyakorlatba, de akkor is sok idő lenne, míg a jelenlegi kínai szintet is elérné a nyugati országok valamelyike.

Itt az első alapvető probléma az érzékelés. Ez azt jelenti, olyan sűrűn kell elhelyezni, hogy a felvett képkockák egyenként elemezve mind az egyes embereket, mind pedig a mozgásukat követni tudja.

A második alapvető probléma, hogy előzetesen kellő számú adat álljon rendelkezésre, mégpedig rendszerezetten. Ezek lesznek az azonosításhoz a normák, azaz az azonosítás úgy történik, hogy érzékelt adatot és a meglévő adatot összevetve keresnek egyezést. Van egy másik lehetőség, az öntanuló módszertan, de ez még gyerekcipőben jár. Nincs elég ismeret az asszociációra, vagyis annak működési mechanizmusára (ezért - is - tanulmányozzák gőzerővel az agy működését).

Ezután több dolog történik. Először is szűrési fokozatok vannak, amelyek önálló műveletek, tehát egy megfelelő számítógépbe bemegy valami, és egy feldolgozás után az eredmény lesz egy másik számítógép bemeneti adata. Erre sokféle algoritmus létezik. Többnyire a konkrét kivitelezés a gyártó titka, az elveket tudományos folyóiratokban lehet elolvasni.

A szűrési fokozatok az adathalmazt kategóriákra bontják, és egy-egy kategória már független a másiktól, tehát önállóan feldolgozható.

A szükséges infrastruktúra is többféle lehet, függően a rendelkezésre álló pénztől, tudástól és az akarattól. Itt elsődleges a cél meghatározása. Teljesen fölösleges minden ember minden mozgását elemezni, mert a kapott eredmény semmire se használható. Ezért döntő fontosságú annak meghatározása, mire akarjuk használni a dolgot (a tanulási folyamat egy más eset, akkor mindegy a cél, akkor az algoritmusokat akarjuk kidolgozni, ahhoz minél több variáció megfigyelése jó). A cél meghatározza az infrastruktúrát (az adatgyűjtéstől a feldolgozáson át a felhasználásig), a módszertant és a kapacitásszükségletet is (mind technikai, mind humán erőforrás vonatkozásban).

A cél kiválasztásában technikai, szükségleti és morális szempontok egyaránt fontosak, ezért egy nagyon bonyolult döntési mechanizmuson megy át az egész. Minden azon múlik, a főhatalom (diktátor vagy parlament, meg ami közte van) milyen szemlélettel rendelkezik.

Amikor százezer számjegyű számok analizálása történik meg kutatási céllal, akkor ott technikai - gépi - korlátok már nincsenek, kizárólag megtérülési és morális szempontok számítanak.