Mennyire helyesek ezek az állítások a félvezetőkről és a tranzisztorokról?
Épp jegyzetet állítok össze és nem vagyok 100%-ban biztos, hogy helyesek ezek az állítások.
...A félvezetőkben bizonyos körülmények hatására elektronok szakadnak le, helyükön lyuk keletkezik, melyek a pozitív töltést képviselik. Ha áramra kapcsoljuk, az elektronok a pozitív pólus felé vándorolnak, az abból eredő újabb lyukak keletkezése azt a látszatot kelti, hogy a lyukak is mozgásban vannak, csak a negatív pólus felé...
...Az NPN tranzisztor alapesetben nyitott állású, és akkor kapcsol be ha pozitív feszültséget kap. A PNP tranzisztor alapesetben zárt állású, és akkor kapcsol be, ha pozitív feszültséget kap...










"Ha áramra kapcsoljuk..."
Kiknek készül ez a jegyzet?










"...Az NPN tranzisztor alapesetben nyitott állású, és akkor kapcsol be ha pozitív feszültséget kap. A PNP tranzisztor alapesetben zárt állású, és akkor kapcsol be, ha pozitív feszültséget kap.."
-Júj! Ez fájt!
Még a számadó juhász aki Kutyaköcsörgőn legeltet, is ismer nyolcféle tranzisztort. Pontosabban négyszer kétféle működésű tranzisztort. Nézzük sorban!
1) A "hagyományos", vagy bipoláris tranzisztor. Ha a bázisát szabadon hagyjuk , vagy az emitterrel azonos feszültségre kötjük * , a tranzisztor zárt. Eltekintve néhány nA, vagy mikroamperes szivárgó áramtól.
PNP, és NPN típusúak lehetnek. A PNP típusú bipoláris tranzisztort a bázisára adott emitter feszültséghez képest negatív feszültség hatására folyó ÁRAM nyitja. Az NPN típusú .... pedig a báz... ... pozitív .... ÁRAM nyitja.
2) A jFET (junction FET) működése az elektroncsőre hasonlít . Igen, a térvezérlésű tranzisztorok is tranzisztorok. Ha a vezérlő elektródáját ( gate ) a source ( "szősz") elektródával azonos feszültségre kötjük* a tranzisztor nyitott.
Ezek a tranzisztorok P, és N csatornás kivitelben készülnek. Egy N csatornás jFET-nél a surce elektród feszültségénél negatívabb feszültséggel csökkenthetjük az eszközön átfolyó áram erősségét. A source feszültségnél pozitívabb feszültség növeli a tranzisztor D-S áramát, de ez a z üzemmód csak korlátozottan lehetséges.
P csatornás jFET D-S áramát gate-re adott pozitív feszültség csökkenti, a negatív növeli.
3) Kiürítéses (depletion mode) MOSFET működése közel azonos a jFET működésével. A fő különbség, hogy a gate elektód egy vékony SiO2 réteggel van elválasztva a csatornától. Ezt a típust nevezik önvezetőnek is.
4) Növekményes (enhancement mode) MOSFET működése a bipoláris tranzisztorhoz hasonló, de ez az eszköz FESZÜLTSÉG vezérelt. Ha a gate, és a source azonos feszültségen van, a tranzisztor zárt. Önzáró típusnak is nevezik.
Itt is van P, és N csatornás változat. Sőt a pénzedért egy csipen P, és N csatornás komplementer tranzisztorokat kaphatsz. ( CMOS, pl. 4007UB )
Az N-csatornás növekményes MOSFET pozitív feszültség hatására nyit, a P-csatornás pedig negatívra.
* Ha az alapeseten ezt érted.
Talán erre voltál kíváncsi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!