Ez logikus? Ha egy botot egy adott pont menten akarunk eltorni, akkor ennek miert 0 a valoszinusege?

Azt nem te döntöd el, kinek van igaza, legfeljebb azt, hogy kinek hiszel. :)

Ha meg az amiket itt olvastál, nem győz meg eléggé, akkor még gondold át párszor azt a matematikai egyetemet. Nem bántásból mondom.

"Ha meg az amiket itt olvastál, nem győz meg eléggé, akkor még gondold át párszor azt a matematikai egyetemet. Nem bántásból mondom."

Ez azért picit erős. Miért kéne ennyiből megérteni a dolgot, ha mondjuk még életében nem találkozott olyan valószínűségszámítás feladattal, ahol végtelen sok eset jöhet ki? Középiskolában ilyet nem tanítanak, ott dobókocka van, és az ottani szemléletben ha valaminek 0 a valószínűsége, az valóban nem is jöhet ki. Az általad adott 18:07as válasz is csak azt mutatja meg, hogy a pontokhoz nem rendelhetünk pozitív valószínűséget, de a "filozófiát", hogy miért rendelünk egyáltalán a pontokhoz 0 valószínűséget, és miért nem lehet úgy tekinteni a pontok valószínűségére, mint egy határérték, ahogyan azt a kérdező kérdezte, vagy ahogy az első 2 válaszadó írta (és ahogy talán megfelelő alapok nélkül logikusabbnak is tűnne, mint ez a '0 valószínűségű, de mégis lehetséges' meggondolás), azt nem válaszolja meg, arra nem ad választ - aki tanult már igazi valszámot meg mértékelméletet, annak ez világos, de ezek azért nem alapműveltség.

Azért azt vegyük már bele, ha teljesen korrekten akarjuk érteni a dolog hátterét, akkor az ELTE matek szakán is második év végére jutnak el oda, hogy teljesen korrektül megérthessék, mi is zajlik itt. Addig van benne egy higgyétek el érzet, hogy a sok 0 valószínűségű (kiterjedésű) dolgot egymás mellé rakva miért kapunk egy 1 valószínűségű dolgot (tehát bár minden pont valószínűsége 0, de az egésznek botnak, ami ezekből a pontokból áll, mégis 1)

Kérdezőnek: a 3. válasz után már kb. mindenki jót írt, aki válaszolt. A bot minden pontjában 0 annak a valószínűsége, hogy ott törik el a bot, de ez nem azt jelenti, hogy nem törhetne el pont abban a pontban (a gyök kettes példa jól mutatja az elgondolást).

A belinkelt kérdésre adott válaszok közül a 2. oldalon lévőket továbbra is javaslom elolvasni, segíthetnek valamit.

Kedves előző!

18:07-s hozzászólásomban ezt írom:

"...

Komoly galibát okozna, ha a pontokhoz pozitív valószínűségeket rendelnénk. Akkor gondoljunk bele, mennyi lenne a valószínűsége annak, hogy egy tizedmilliméteren fog eltörni a bot. Végtelen, ugye. Hisz a tizedmilliméteres szakasznak is végtelen sok pozitív valószínűséggel rendelkező pontja van.

..."

Ez megmagyarázza, hogy miért nem rendelhetünk kontinuum sok ponthoz pozitív valószínűséget, tehát miért kell 0-t rendelni. Ezt mértékelmélet vagy mélyebb val. szám. nélkül is el lehet fogadni, ha a dolog teljes háttere még homályos is marad.

Ez nem a "higgyétek el" kategória. Amit írtam egy "kvázibizonyítás" arra, hogy miért van így.

"Addig van benne egy higgyétek el érzet, hogy a sok 0 valószínűségű (kiterjedésű) dolgot egymás mellé rakva miért kapunk egy 1 valószínűségű dolgot (tehát bár minden pont valószínűsége 0, de az egésznek botnak, ami ezekből a pontokból áll, mégis 1)"

Ez már a rossz szemlélet miatt van. Mert szó sincs arról, hogy egy szakasz úgy épülne föl, hogy valaki egymásmellé rak pontokat. Egy szakasz megadásával kijelölünk kontinuum sok pontot. (erre ott a bemásolt link)

"miért nem lehet úgy tekinteni a pontok valószínűségére, mint egy határérték, ahogyan azt a kérdező kérdezte"

Ha úgy tetszik, tekintse úgy, mint egy határérték. Ez az a valószínűség, amit a kérdező 1/00-nak írt. És az 1/00=limes (1/x) x->00 határérték, ami pedig 0 határozottan (nem pedig egy nullához tartó valami, hiszen a határérték, ha létezik, akkor egy szám), csak a kérdezőnek nem volt világos pontosan az 1/00 jelentése.

---------------------------------------------------------

Kedves kérdező!

A mai fiatalság ennyire nem tűr egy kis kritikát?:) A bemásolt linken is valaki leírja: ez matematika, tudomány. Ezért írtam, hogy nem te fogod eldönteni kinek van igaza, legfeljebb azt, hogy kinek hiszel. Ám mivel ez tudomány, igazából arról van szó, hogy el tudod-e fogadni, meg tudod-e érteni az ész érveket vagy sem.

Lehet, hogy durván fogalmaztam. Sok középiskolás tévedésben van a matematika szakkal. 'Mert ott majd biztos szakkör szerűen elbeszélgetünk érdekes kérdésekről, stb...' Vagy hogy egy gimiben végig 5-s matek bizonyítvány már elég, ahhoz hogy ott megállja valaki a helyét.

Hát nem így van. Sok ismerősöm járt/jár matekszakra és a legtehetségesebbek is panaszkodnak, hogy kevés az idő, sok a tananyag, követelmény. És ha jól tudom a hallgatók kb. fele évcsúszással kezd, és 20% sosem végzi el. Talán ELTE-s hozzászóló megerősíti cáfolja ezt.

Azért ez a gyök kettős kijelentés kicsit sántít szerintem. Végezzünk el egy gondolatkísérletet. Mondjuk meg ezer embernek hogy gondoljon egy valós számra. Vagy legyen egymillió ember. És lám, én teljesen biztos vagyok benne hogy lesz, aki a gyök kettőre gondol. Már a válasz is sugallja ezt: " ... hogy pont a "gyök kettő" tetszett meg nekem a kontinuum sok szám közül...". Megtetszett, tehát kivételezel vele! Meg aztán rengeteg helyen felmerül az érték, mondhatni az egyik "kedvenc" szám

Én azt mondom, hogy, ha van egy random generátor ami valóban az(!) és azzal generáltatunk egy számot, az nem lesz gyök kettő. (És most azért tekintsünk el attól, hogy messze nem képes egyenlő valószínűséggel bármely valós számot legenerálni, azaz lehet hogy istentelen nagy, de mégis VÉGES a halmaz amiből választ ez a rendszer). Mindazonáltal a felvetés jó, és pontos, azaz ha VÉGTELEN mennyiségből kell is választani egyenlő valószínűséggel, az egyedi eset valószínűsége valóban nulla, mindazok ellenére, hogy egyet biztosan választunk, és bekövetkezik az esemény a nulla valószínűség ellenére is

maci

Kedves Gábormaci!

A legelső hozzászólásomban úgy kezdtem, hogy feltesszük, hogy a valószínűségi változónk egyenletes. Bár nem írtam oda a gyök kettes kommentemhez, de ott is egyenletes választásra gondoltam. Persze, hogy az ember választása korántsem egyenletes, de a valóságban a bottörés sem az, mint ahogy semmi sem, hisz ez egy absztrakt eloszlás.

Kedves kérdező!

Ha szarkazmusról beszélünk:

"De jo, megtisztelt az MIT egy prof-ja egy szep kis kommentel"

Ez a mondatod mindennemű meta szimbólumtól mentes és gúnyos. Ebből a reakciódból gondoltam, hogy talán megsértettelek, pedig nem volt célom.

(Teljesen off:

Nem foglalkozom közvetlenül semmilyen tudománnyal (lelkes amatőr vagyok csupán), de a tudomány szemüvegén keresztül figyelem a mindennapok folyását. Ma milliók gazdagodnak meg áltudományos tevékenységgel, vagy azzal, hogy egyes tudományos tényeket kiforgatnak, megtagadnak és erről írnak tudományosnak tűnő fiktív dolgokat. Egy mai ember pedig inkább ezeknek fogyasztója, mint az igazi tudománynak. És elég elkeserítő, ha valakit nem lehet észérvekkel meggyőzni. A válaszod "...most döntsem el kinek van igaza" azt sugallta, hogy a kapott észérvek sem tudtak meggyőzni az igazságról. (Ilyet akkor szokott mondani valaki, ha két olyan érvelést hall, amelyek ugyanolyan meggyőzőek számára pl. politika, vallás téren.) Ezért is írtam, ha nem tudod kiszűrni a tudományos információt, akkor nem biztos, hogy tudományokkal kell foglalkoznod.)

ui: Inkább olvass a tv-showk helyett :), igaz ennyi idősen én sem tettem, bánom is.