CERN.be dolgozó tudosnak feltehetnél kérdéseket mik lennének azok?

1. Mennyit keres?

2. Nem érzi azt, hogy irreálisan sokat kap az adófizetők pénzéből, ahhoz képest hogy nem állít elő reálgazdasági értéket? Nem dolgozik semmit ? Nem használhatóak az alapkutatásai, hipotetikus virtuális részecskéi, amik nem is biztos hogy léteznek semmire?

@1 annyira szánalmas vagy:D

Nem használható semmire-pont annyira nem, mint a relativitáselmélet volt 100 éve...

Ajánlom, hogy nézz magadba egy kicsit! Mintha túl nagy lenne az egód ahhoz képest, hogy mekkora hülyeséget mondtál az előbb.

#1: Így jár az, aki egy tudományos csoportban tudomány-ellenes kijeletéseket tesz. De nem baj, mert kell, hogy legyenek ilyen szkeptikus emberek is.

A kérdések amiket feltennék:

- Tudom, hogy valamit ütköztetnek valamivel a föld alatt és vannak ezek a hadron bigyók. Mit is csinálnak valójában?

- Mit szeretnének elérni?

- Miben lesz ez hasznos a társadalom, a Föld lakossága számára?

- Hol tart most a kutatás?

- Mire várható áttörő eredmény a kutatásban?

Bónusz kérdés: Otthon is szokott-e atomokat ütköztetni? Hazaviszi-e a munkát? :)

Ezek a tudósok azt szeretnék kideríteni, hogy a világunkat felépítő alapvető építőelemek valójában miből vannak, hogyan épülnek fel és hogyan működnek.

Ebből - a tudáson kívül - rengeteg más haszon is lehetne.

Például gondolj arra, hogy amikor már létezett a gőzgép, és persze már régen létezett az állati és emberi erő mindenféle munkához, ugyanezt a kérdést feltehetted volna az elektromos tulajdonságok kutatójának.

Pont ugyanígy meg lehetett volna kérdezni, hogy vajon mire lesz jó az elektromosság?

Miért kell nekünk azért fizetni őt, hogy olyan dolgot találjon fel, aminek AKKOR még nem látszott a közvetlen haszna?

Ráadásul minek ez az egész? Hiszen ott van az állati és az emberi erő, az jó minden munkára. Ott van már a gőzgép is, ami tényleg mindenre jó, amihez az ember ereje kevés. Gyors mozdonyok, erős gépek, minden megvan már!

Ja, hogy se telefon, se számítógép, se űrhajó, hogy csak néhányat mondjak... azok micsodák? Azok akkor még nem léteztek.

A gőzgép pedig nem volt alkalmas repülőgéphez.

DE EZT ELŐRE NEM LEHET TUDNI!

Honnan tudnánk, hogy ezek a kutatások micsoda találmányokat hoznak majd el?

Még egy dolog: miért ilyen drága?

Hiszen Jedlik annak idején egy fészerben dolgozott, a szabad idejében.

Nos: ma már mindent feltaláltunk, ami egyszerű és olcsó. Az utolsó a fullerén meg a grafén volt.

Még viszonylag olcsón, kisebb gyorsítókkal is meg lehet oldani, hogy az atomokat szétszedjük alkotórészeikre.

De egy proton már nem hajlandó szétesni!

Ha veszel egy olyan részecskét, ami 2 kvarkból áll, és belenyomsz irdatlan mennyiségű energiát, olyat, ami el tudja távolítani a két kvarkot egymástól - ezek akkor se fognak szétesni!

Ilyenkor az történik, hogy ebből az energiából újabb kvarkok keletkeznek (tehát igen: energiából tudunk anyagot készíteni) - és ezek aztán szétszakadnak kettes és hármas csoportokra. Ott lesz tehát ismét néhány elemi részecskénk, amelyek megint csak kvarkokból állnak, de közben sehol sem láttunk magányos kvarkot.

Már olyan energiákkal bombáztuk az anyagot, hogy 2 kvarkból 50 új kvark keletkezett - de mindig csak több, sose egy!

Mit lehet itt akkor csinálni?

Nos: van megoldás. Szétszedni nem lehet a kvarkokat, de összenyomni igen. A világunk most úgy néz ki, hogy egy-egy helyen van 2-3 kvark, ezek egy elemi részecskét alkotnak. Aztán közöttük jó nagy szünetek.

Ha összenyomjuk ezeket úgy, hogy összeérnek, mint az ősrobbanásban, akkor - érdekes módon - úgy viselkednek, mint a folyadék, és lehet tanulmányozni.

Csak sajnos az összenyomás úgy néz ki, hogy milliárd fokokra kell felhevíteni az anyagot, különben nem lehet összenyomni.

És sajnos egy ilyen anyag a mi laza világunkban úgy robban fel, mint egy mini ősrobbanás.

Ez alatt a picike idő alatt, míg egyben van, addig lehet tanulmányozni.

Na, ezekhez nem 2000 forintos eszközök kellenek.