Mitől függ, hogy melyik anyagot lehet habbá verni, és melyiket nem?

Általában alacsony felületi feszültségű folyadékok képezhetnek habot, buborékot, stb.

[link]

Az első válaszadó hozzászólására reflektálva:

Ez így egyszerűen nem igaz. Már csak azért sem, mert a hab nem egy, hanem legalább két (de van, hogy több) anyag alkotja.

A kérdésre válaszolva:

A hab egy kolloid rendszer. Ez azt jelenti, hogy van egy közeg és egy a közegben eloszlatott anyag. Hab esetén a közeg egy folyadék és a benne diszpergált anyag egy gáz. Amikor hab készül, mikroszkopikus nagyságú (10^-6 m = köznyelven: egy méter milliomod része) buborékokat tartalmaz a folyadék. Ennyi felvezetés után, akkor miért is ilyen nehéz habot csinálni? A probléma, hogy azok a buborékok nagy felszíni energiával rendelkeznek (erre egy pár oldalas felvezetés kéne, nem térek rá ki), amit nem szeretnek. Szívesebben oldódna be a gáz a folyadékba. Na de, ha olyan folyadék veszi körbe ami csökkenti ezt a felszíni energiát, akkor ideig-óráig úgy marad (úgynevezett metastabil állapotban). Amikor habosítunk levegő buborékokat juttatunk be/oszlatunk el az adott folyadékban. A tojásban található szerves anyagok segítenek pl, csökkentik a felületi feszültséget/felületi energiát. Felmerülhet a kérdés: ha ez így van, akkor ha csak álmodozva, lagymatagan kevergetem a tojást, miért nem habosodik? Itt jön be az, hogy nem elég "finoman" van eloszlatva benne a levegő. Az erősebb felverés viszont elég finomra diszpergálja el a lébuborékokat. Ennek egy másik példája az, hogy ha veszünk egy vödör vizet. A vízbe dobjunk kavicsokat és szórjuk homokot. A kaviocsok vagy az őrölt homok ülepedik le lassabban? A válasz egyértelmű, pont a finomság miatt. A homok ideig-óráig úgy marad. Ebben az esetben szilárd anyagot diszpergáltunk (ez így nem feltétlenül igaz, de most tegyünk úgy). Ezt nevezik szolnak. A halmazállapot más, a leírása ugyan az.

Remélem sikerült érthetően megválaszolni!