Lehet összefüggés a koronavírus HIV-re emlkékeztető mutációja és aközött, hogy a koronavírus elpusztítja a T-sejteket?

A koronavírusnak nincs HIV-re emlékeztető „mutációja”. Vagy legalábbis nem jobban, mint bármelyik – akár emberre ártalmatlan vírusnak. Nyilván mindkettő vírus, így vannak nyilvánvaló hasonlóságok a vírusok között. Mint ahogy nyilván a hangya is és a mamut is élőlény, így ezek között is vannak hasonlóságok, pl. mindegyiknek páros számú lába van…

A HIV-vel való összehasonlítás már ott és akkor ökörség volt, amit rögtön helyre is tettek, de egyesek még most sem tudják elengedni…

A koronavírus nem pusztítja el a T-sejteket. Az új tanulmány alapján az ami a T-sejtek számát csökkenti, az az immunrendszerünk válasza – a „citokinvihar” – a fertőzésre. (Amit egyébként más vírusok is kiválthatnak.) A HIV meg közvetlenül a T-sejteket fertőzi meg. A citokinvihar a Covid esetén ritkán alakul ki, míg a HIV fertőzés *mindig* a T-sejteket támadja. Milyen hasonlattal lehetne ezt leírni? Mondjuk Aladár csinál valamit, ami a tömegben riadalmat kelt, mindenki elkezd rohanni, fellöknek és rád taposnak. Ez azért egészen más, mint Béla, aki odamegy hozzád és hasba rúg. Aladár és Béla tetteiben, működésében semmiféle hasonlóság nincs, bár nyilván mindkettő olyan okozattal jár, ami neked fáj.

2*Sü, gondolom erre a tanulmányra utalsz:

[link]

Ugyanakkor van olyan tanulmány is, ami tényleg utal, hogy a SARS-CoV-2 képes megfertőzni T sejteket (azaz bejutni beléjük).

[link]

Ugyanakkor pár dolgot érdemes ezzel kapcsolatban figyelembe venni:

1. A cikkben leírt kutatás alapján a vírus képes bejutni a T sejtekbe, de ott nem képes szaporodni! Szóval ilyen szempontból nagyon nem hasonlít a HIV-hez. (Az - ha jól látom - a cikkből nem derül ki, hogy ez növeli-e a sejtek pusztulási rátáját.)

2. A MERS koronavírusáról is kimutatták, hogy képes T sejteket fertőzni, szóval ez egyáltalán nem csak a HIV-re jellemző a vírusok között. (Ráadásul a MERS vírus sem tud a T sejtekben szaporodni.)

3. A járvány miatt minden kapcsolódó kutatási eredményt igyekeznek minél gyorsabban publikálni, azaz nincs idő a cikk megjelenés előtti ellenőrzésére (ami a legtöbb szaklapnál amúgy meg szokott történni). Ez nyilván a kutatás gyorsítása érdekében fontos, de nagyobb az esély arra, hogy hibás eredmények jelennek meg. Például a fenti cikkben azt írják, hogy a T sejteken nagyon kevés ACE2 receptor van, szóval (ha egyáltalán tényleg bejutnak a T sejtekbe) az új koronavírus valami más, eddig ismeretlen utat használ. Amíg ezt nem tárják fel, addig mindig van kockázata, hogy csak valami hiba történt a kísérlet során.

Például ebben a cikkben is megemlítik, mint lehetőséget, de írják, hogy még más nagyon nem foglalkozott vele.

[link]

"More recently, also abortive infection in T lymphocytes with SARS-CoV2 has been suggested [170], but detailed characterization remains outstanding."

A koronavírusnak HIV szerű mutációjáról én sem tudok. Az indiai kutatók cikkét már elég rég (és sokszorosan) cáfolták. A fentiek alapján is látható, hogy nem csak a HIV fertőzhet T sejteket, így semmi értelme rögtön ahhoz hasonlítani a vírust.

Kérdező!

Olvasd el ezt a hírt:

[link]

Na, EZZEL érdemes foglalkozni, mert ez hatalmas újdonság és nagy jelentősége van.

Míg a te hülye agybajoddal ugye elmész már a búsba, és főleg nem a tudományokba fogod állandóan odarondítani?

#8

Nyilván a Nobel-díjas kutatók elég nagy tekintélyek szoktak lenni a szakterületükön. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy tévedhetetlenek. Sőt, viszonylag sok olyan kutató van, aki a Nobel-díja után elég sok tudományosan nem bizonyítható állítást (néha konkrétan hülyeséget) tett. Még neve is van a jelenségnek: Nobel-betegség.

[link]

[link]

Konkrétan Montagnier-nek már nem ez az első tudományosan megkérdőjelezhető állítása. (Ezt konkrétan francia virológusok sora cáfolta rögtön.)

[link]