Miért 467 nm hullámhosszú az UHDTV sztenderd kék alapszíne?
Az UHDTV színskálájának alapszínei monokromatikusak, 630 nm piros, 532 nm zöld, 467 nm kék, ezt a Rec2020 nevű sztenderd rögzíti. Ez nagyobb színskálát ad, mint a mozi enyhén kevert alapszínű skálája (DCI-P3) vagy a még szűkebb, erősen kevert sRGB és hasonlók.
Az 532 nm-es zöld érthető, a 630 nm-es vörös egy kompromisszum a szükséges sugárzási teljesítmény és a zöld színérzékelő sejtekbe való átszűrődés között. De a 467 nm-es kék teljesen érthetetlen számomra. 420-430 nm-en egyrészt érzékenyebbek a kék színérzékelő csapok, másrészt a zöld/vörös csapokba is kevesebb szűrődik át:
Technikai oka van hogy mégis a 467 nm-t választották alapszínnek? Mittudomén könnyebben lehet ilyen lézert vagy diódát csinálni?
Most tényleg! Ez miben járul hozzá az életedhez? :D
Nem hogy az okát nehéz elképzelni, de magát a kérdést is kemény dolog felfogni. :D
válasza: válasza:
válasza:Rossz oldalról közelíted meg a dolgot. Valóban fontos az emberi látás, de még fontosabbak a megjelenítő eszközök fizikai lehetőségei, hiszen a szabvány azokra vonatkozik.
A BT.2020-al az volt a cél, hogy jövőt álló színteret definiáljanak, az emberi látás lehető legnagyobb lefedésével.
És itt jönnek képbe a megjelenítő eszközök: Nem árt, hogyha valami újat definiálnak, akkor az kompatibilis legyen a régebbi rendszerekkel is, magyarul magában kell foglalnia a korábban használt színtere(ke)t is, hogy azok a tartalmak is színhelyesen megjeleníthetőek legyenek a kijelzőn.
Nézd meg ezt a diagramot:
A zöld színt jobbrább már nem lehet rakni, mert az már kívül esik a látható tartományon, ebben gondolom egyetértünk. Ha balrább raknák, akkor viszont kakukk a DCI-P3 tartalmaknak, hiszen abban az esetben már nem fedi le teljesen a háromszög.
Mondhatnád, hogy jó, jó, de ez BT szabvány, az meg DCI. Mi a frászért kéne figyelembe venniük a DCI-t?
A magyarázat az, hogy jelenleg egyetlen projektor sem képes megjeleníteni a BT.2020 színteret, azok mind DCI szabvány szerint vannak kalibrálva.
Azt hiszem itt meg is állhatunk, mert ez a válasz arra, hogy miért ott van a zöld szín, ahol van. Lehetséges, hogy más okai is vannak, de azokról nem tudok nyilatkozni, mert matematikailag hosszadalmas levezetést igényelne az ellenőrzésük, hogy tényleg úgy van-e, ahogy gondolom...
válasza:+1 fun fact: A BT.2020-ban masterelt filmekben nincsen kihasználva a teljes színtér tartomány. Valójában csak a DCI színteret fedik le a színek. A DCI színtér azon alapul, hogy azokat a színeket látja az emberi szem visszaverődés által, tehát mondhatjuk azt, hogy gyakorlatilag a valóságot a DCI szabvány fedi le a legjobban.
+1 bónusz fun fact: A filmekben a teljes színtér sosincs kihasználva, hiszen senki nem annyira őrült, hogy 100%-os szaturáltságú színeket használjon gradelés során. Rajzfilmekben talán nagyon ritkán 1-2 helyen van ilyen, de nem ez a jellemző. Ez pedig arra a kérdésre lenne válasz, hogy miért engedi meg a szabvány, hogy a színtérnek csak adott százalékát legyen képes lefedni a kijelző, ha amúgy nem tudja a teljeset megjeleníteni. Ezzel szépen vissza is élnek a gyártók. Reklámozzák, hogy DCI-képes így, DCI-képes úgy, aztán kiderül, hogy valójában csak 90%-át tudja vagy még annyit sem. :)
válasza:Előre is bocsánat az off kommentért.
1-es. Miért probléma az, hogy a kedves kérdező feltette ezt az igazán érdekes kérdést? Ez egy teljesen érdekes, sőt bizonyos helyzetelben fontos ismeret lehet. Így is minden második kérdés a kategóriában valamilyen elmélkedő kérdés(nincs velük se baj, de általában nem hordoznak semmilyen gyakorlati, mindennapi életben hasznos ismeretet) vagy trollok/fotelfizikusok hülyeségei.
#4: Várj, én a kék alapszín hullámhosszát furcsállom, nem a zöldét. A kéket még simán húzhatnád lejjebb anélkül, hogy a kék-zöld oldal keresztezné a DCI háromszögét. És mivel a kék csapok érzékenysége 467-től lefelé még egy ideig nő, ezért hatékonyság szempontjából is előnynek gondolnám.
Talán az u'v' színtérben jobban látszik hogy mire gondolok: [link] Ezen a DCI gamut pont nincs jelölve, de a DCI kékje úgyis azonos az sRGB/Adobe sRGB kékjével.
Az, hogy a projektorok így se, úgy se tudják megjeleníteni, természetesen igaz, de más tészta. Én azt hittem, hogy a Rec2020 lényege, hogy kitűzze az elméleti célt, amit a jövőben monokromatikus fényforrásokkal, lézerekkel vagy nagyon szűk spektrumú LED-ekkel gyakorlatban is elérhetünk.
Ha az lenne, hogy vannak szuper, olcsó, megbízható 467 nm-es LED-jeink, amiket a gyakorlatban is elterjedten használunk, akkor érteném, hogy gamut specifikációt alapozunk rájuk. De nem erről van szó, így továbbra sem értem a dolgot.
válasza:Észrevettem, de nem akartam már javítani. :) A kék színt én pont nem értem, hogy miért gondolod abnormálisnak, mert 450-485 nm között van a kék szín hullámhossza. A 467 az pont benne van ebben a tartományban. Ugye az alapvetés az volt a BT.2020-nál, hogy az alapszínek legyenek tiszta színek. Az általad javasolt 420-430 nm az az ibolya színnek a hullámhossza.
Szerintem ami itt kérdés lehet az az, hogy a 450-485 nm-es tartományból miért pont a 467 nm lett kiválasztva. Erre nekem az a tippem, hogy talán mert ez van a skála közepén, mint "arany középút" vagy mert ez adja a legjobb kalibrációs lehetőségeket technikailag, nem derül ki pontosan az oka az elérhető publikációkból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!