Miért volt olyan alacsony az átlagéletkor a középkorban mikor rendkívül sokat mozogtak a friss levegőn és egészségesen étkeztek?

Sokan szidják a tartósítószereket és van is benne igazság, de sajnos az élelmiszerek nélkülük hamar megromlanak, megpenészednek pedig tartósítani muszáj, így ennek hiányában sokszor ettek némileg fertőzött ételt, rohadtat vagy penészest vagy ugye a sózás, vagy füstölés, ami régen is volt tartósítás, az állandó étrendben roppant káros hatásokat vált ki. Nem hiába nagyon fűszeresek a mediterrán ételek, hiszen a kissé romlott hús izét valahogy el kellett nyomni, vagy a büdös halét és én ezt egyáltalán nem nevezném egészséges táplálkozásnak.

Ehhez hozzávéve a krónikus betegségeket, amik taroltak, mint a TBC, vagy azokat, amiket Európában már hírből sem ismernek, mint a malária, a lepra, de a himlő, pestis, kolerajárványok szinte állandóan szedték az áldozatokat a nagy járványokon kívül is.

A hiányos öltözködés ősztől tavaszig könnyen hozzájárult a tüdőgyulladáshoz, mert ugye a pórnép sokszor télen is mezítláb járt, vagy csak egy ócska bocskorban és ha átázott a gúnyája, csak keveseknek volt váltóruhája és a túlzsúfolt lakókörnyezet is hozzájárult a fertőző betegségek akadálytalan terjedéséhez, főleg hogy a fertőző voltával sem voltak tisztában.

Ma már az oltások következtében a régi halálos kórok száma nagyon megcsappant, de amik ma is vannak, azok régen is voltak, mert ugyanúgy volt agyvérzés, vagy rák és a kullancs is fertőzhetett, legfeljebb az időskori megbetegedések száma, amik az öregkorban jelentkeznek főleg, azok voltak számszerűen kevesebbek, mivel kevesebben élték meg az öregkort, de még kígyómarás is létezett, továbbá a gyakori sérülések elfertőződése egy szimpla vérmérgezéssel bárkit koporsóba tehetett.

Ezen kívül még azt is el lehet mondani, hogy az életmód sem volt egészséges, amit egyrészt az inaszakadtáig folytatott kemény fizikai munka, másrészt az állandó részegségig vitt alkoholizmus jellemzett, mert az alkoholos italok készítésében már a középkorban nagy jártasságra tettek szert és vedelték is bőségesen, de még a különböző kábítószerek, a bódító gombák, a kender szívása és egyéb kábító módszer is sok kultúrában elterjedt volt, aminek egészségtelen voltáról nem kell külön szót fecsérelni.

Nos igen, még a hiányos táplálkozás, beleértve a vitaminhiányokat is, például a skorbutot, hamar legyengítette a legerősebb immunrendszert is, ráadásul a népi hiedelmek, babonák általi kuruzslás sem tett jót a megbetegedett egyének spontán gyógyulásának.

Ehhez vegyük még hozzá a szinte állandó háborúkat, meg az óriási csecsemő és gyermekhalandóságot, megfejelve az elterjedt gyermekágyi lázzal, csoda, hogy még élünk.

Bizony voltak igen necces időszakok, mint például a XI. században, amikor a keresztesháborúkkal és a pestis behurcolásával Európa kiterjedt térségei lakatlan pusztasággá változtak és egy évszázad leforgása alatt nem hogy szaporodott volna, hanem 80 millióról 60 millióra csökkent a lakosság száma és csak két és fél, három évszázad múlva érte el megint ezt a létszámot.

Az előzőhöz még azt is hozzátenném, hogy az alap élelmiszerek is mások voltak, hiszen a középkorban még nem voltak az amerikai földrészről hozott nagy energiatartalmú növények meghonosodva, például a burgonya, így gyakran alultápláltak voltak az emberek, pedig jól jellemzi, hogy mennyire fontos az, hogy mit eszünk, hogy a dánok voltak Európa legalacsonyabb népe, ám a XVII. századtól olyannyira egységesen elterjedt a növekedésre pozitív tejtermékek fogyasztása, például a sajtoké, hogy a legmagasabbá váltak a statisztika szerint.

Aztán a természethez való közelségnek veszélyei is vannak, a kígyómarásról már írtam, de mackó is volt a vadonban, amelyik könnyen lecsaphatta az ott bóklászó vándort, vagy lerántották a farkasok, nem hiába riogatták a gyerekeket a farkasos mesékkel, na és a zoonózis is gyakoribb volt akkoriban, mert az állatoktól betegséget is lehet kapni, például a kergekórt, meg a veszettséget.

A természeti katasztrófák is veszélyesebbek voltak, a tűzvészek tűzoltóság hiányában, vagy az árvizek, amik a folyamszabályozás előtt gyakoriak voltak és még a gyilkosságok is rendes bűnüldöző hatóság hiányában sokkal gyakrabban fordultak elő. A középkori Párizsban minden reggel tucatnyi elvágott nyakú hullára leltek, vagy vízbe fojtottat húztak ki a Szajnából, pedig kétszázezres sem volt a lakosság létszáma.

Na és a csatornázás hiánya sem volt valami roppant egészséges, vagy a parasztházaknál bűzölgő trágyadombok, gyakran a mosakodás teljes hiánya, szóval bőven volt ok a halálozásra, amire egy vakbélgyulladás is okot adhatott.

"tonna számra ették a permetmentes friss zöldséget és gyümölcsöt"

Hány éves vagy? Hat? :D

,,Még is egy laza megfázás simán bedarált egy életerős embert is."

Hát ezért! Hiába vagy egészséges, ha az orvostudomány kőbalta szinten van...

Szerintem a higiénia hiánya és a járványok miatt.

Azért arra kíváncsi lennék, hogy ha a mai, korszerű technológiai eszközökkel visszamennénk és megvizsgálnánk őket, szerintem kvázi nem létezne a 2-es típusú cukorbetegség, a rák, az autoimmun betegségek, a magas koleszterinszint és egyéb ilyenek.

Olyan egészségtelenül élünk, mint soha senki, de nincs torokgyík, a tüdőgyulladásra van gyógyszer, a szülésbe relatív kevesen halnak bele, a krónikus betegségeinket is kezelik, nagyjából szinten tartják.

" kvázi nem létezne a 2-es típusú cukorbetegség, a rák, az autoimmun betegségek, a magas koleszterinszint és egyéb ilyenek."

Hogyne léteztek volna. Lássuk a wikit:

'A diabetes mellitus magyarul „mézédes átfolyás”-t (cukorvizelést) jelent a görög „διαβήτης” = „átmenet, átfolyás” és a latin „mellitus” = „mézédes” szavak összetételéből, a szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése. Az elnevezés a két fő tünetre, a cukor vizelettel való fokozott kiválasztására és a megemelkedett vizeletmennyiségre (polyuria) utal. A középkori orvosok a vizelet megkóstolásával állapították meg a diagnózist, és különítették el a diabetes insipidustól.'

Hm, szóval megkóstolták, lássuk a rákot:

'Hippokratész több rákfajta leírását is elkészítette. A jóindulatú tumorokat onkosznak nevezte, ami duzzanatot jelent görögül, míg a rosszindulatú tumorokat karcinosznak hívta, ami a rák görög elnevezése.'

Ezt ugye Hippokratész nevezte el ráknak az ókorban, akkor a középkorban is biztosan volt.

Magas koleszterinszintje meg annak van, aki koleszterinben dús étrendet fogyaszt, márpedig azt régen is ettek, tojást, zsíros húsokat, vagyis nyilván érelmeszesedés is volt tőle, bár régen inkább bakteriális fertőzéses szívgyulladás volt a gyakoribb, az most hála a gyulladásgátló gyógyszereknek sokkal kevesebb.

Az autoimmun betegségek kialakulásáról keveset tudnak, csak annyi valószínű, hogy genetikai hajlamosító tényezők vannak, de a kialakulásuk nem ismeretes.

Na mondjuk műanyag az valóban nem volt senkiben régen, még nyomokban sem, ez az egy tuti új dolog.

Jó, akkor volt náluk is, csak valószínűleg jóval kevesebb...

Bennem pl már huszonévesen megvan a felsoroltak közül több és tippem szerint a legtöbbekben szintén.

200 éve, ha egy huszonévest nem vitt el valamelyik fertőző betegség, valószínűleg erős volt és majd kicsattan mentálisan, testileg is.

"200 éve, ha egy huszonévest nem vitt el valamelyik fertőző betegség, valószínűleg erős volt és majd kicsattan mentálisan, testileg is."

Csak ennek az volt az előzménye, hogy négy kistestvére volt eltemetve 2 éves kora előtt, további kettő meg 10 éves kora előtt.