Az országok miért nem kezdenek el atomerőműveket építeni a fosszilis energia helyett?

Ez egy erősen vitatott terület, senki nem fog itt neked tökéletes, objektív, megtámadhatatlan választ adni. Ez csak az én véleményem:

1) Nagyon drága. Kifejezetten a beruházási költsége hatalmas, ami megkérdőjelezhető döntéssé teszi egy olyan világban, ahol az áram folyamatosan egyre olcsóbb.

2) Nem lehet olyan könnyen szabályozni a teljesítményét, így a megújulók kiegészítő technológiájának se ideális. Pl. a szénerőművet egyszerűen ki lehet kapcsolni amikor fúj a szél, és visszakapcsolni amikor meg nem, így kiegészíti a szél energiát.

3) Veszélyes, meg Csernobil, stb. A politikusoknak mindig számolniuk kell a nép megítélésével is.

"Pl. a szénerőművet egyszerűen ki lehet kapcsolni amikor fúj a szél, és visszakapcsolni amikor meg nem"

Hát...

Ezt már egy másik kérdés alá bemásoltam, de szerintem itt is megállja a helyét. Ha ügyes vagy a választ is megtalálod.

“s azokkal az atomerőművekkel, amelyek még csak a tervezőasztalon (vagy ott sem) léteznek, a felmelegedés folyamatának kritikus időszakát már nem tudjuk befolyásolni. Ezzel szemben egy szél- vagy egy naperőmű felépítése még a csigalassú bürokráciájáról híres Magyarországon sem tartana tovább engedélyezéssel együtt egy évnél. Vagyis aki a klímát akarja megvédeni, az leginkább a megújulókban bízhat.

Az sem igaz, hogy Paks II vagy bármelyik atomerőmű klímabarát lenne. Az újabb szakmai publikációk a nukleáris energia alkalmazásának teljes ciklusát nézik, vagyis az uránérc bányászásától az erőművek leszerelésén át a sugárzó hulladék ártalmatlanításáig számításba veszik a fosszilisenergia-felhasználást. A következtetés az, hogy az atomenergiának ­meglepően nagy a karbonlábnyoma. Az urán­ércet dízelolajjal működő gépekkel bányásszák, törik, osztályozzák, szállítják, mint ahogyan belső égésű motorok által hajtott gépek működnek közre a bontásban, a hulladéktárolók építésében és üzemeltetésében is. Egységnyi elektromos energiára számolva az atomerőművek karbonlábnyoma a gázerőművekét közelíti, vagyis nem igaz az, hogy „klímasemleges” lenne.”

Egy atomerőműhöz, vagy naperőműhöz kapcsolódó járulékos fosszili kibocsájtás, az a fosszilishez tartozik, az a fosszilisből ered.

Ezt úgy kellene tárgyilagosan számolni, hogy egy naperőmű megépítését napenergia felhasználással építenék meg, méghozzá teljes építési folyamatában, mert csak akkor mutatkozik meg a co2 tényleges kibocsájtása.

Az nem az atomerőmű vagy naperőmű hibája, ha fosszilis kamionokon érkezik az építési anyag a megépítésére. A fosszilis az mindig a fosszilishez tartozik, és nem az atomerőműhöz, és nem a napelemparkhoz.

Teljesen más a jelenlegi fosszilis rendszer kiépítettségéből adódó fosszilis beszállítás, és más maga tisztán a naperőmű és atomerőmű szennyezése. Az efféle számításokat ez a jogos kritika szokta érni.

Legegyszerűbb indok a sötérzöld maffia lobbija.

Ez erősebb még a Roszatomnál is.

Hiába a legnagyobb elérhető energiasűrűség és a legtisztább energiaforrás... jelenleg a klímapánikból sokkal jobban meg lehet élni.

Milliárd dolláros állami kényszerberuházások a megújulókra, tenderek, és óriási korrupció a rendszerben. Politikailag pedig könnyen a pártoknak kedvez, hiszen a zöld intézkedés népszerű.

Egyszerű politikai oka volt a németek atomenergiájának leépítésére. Az atomenergia népszerűtlen lett, hiába lett volna logikus.

Így sokmilliárdért építettek ki egy fenntarthatatlan és tárolhatatlan megújuló rendszert, amit azóta be is fagyasztottak fejlesztés szinten. Mindeközben milliárdnyi állami pénz került a (feltehetően haveri) vállalkozókhoz.

Nagy üzlet a zöld lobbi, csak mindeközben a tárolhatatlanság miatt ez sodor minket a klímakatasztrófába. Mert a szénerőművek továbbra is dübörögnek, mert nincs más. Főleg ha a meglévőket is lekapcsolják, mert a sötétzöld lobbi elérte az álmát.

"A következtetés az, hogy az atomenergiának ­meglepően nagy a karbonlábnyoma. Az urán­ércet dízelolajjal működő gépekkel bányásszák, törik, osztályozzák, szállítják"

Mint a fosszilis üzemanyagot. Ezen a ponton nem jobb, de nem rosszabb. Energiatermelése viszont környezetkímélőbb, máris nála az előny.

"mint ahogyan belső égésű motorok által hajtott gépek működnek közre a bontásban, a hulladéktárolók építésében és üzemeltetésében is."

Részben, de egyre kevésbé szükségesen. Minden technikai alapunk megvan a teljes elektromosra váltáshoz.

"Egységnyi elektromos energiára számolva az atomerőművek karbonlábnyoma a gázerőművekét közelíti"

Ami a legkisebb környezetszennyezésű fosszilis energianyerés típus. Közelíti, vagyis kisebb.

"vagyis nem igaz az, hogy „klímasemleges” lenne.”

Semmi sem klímasemleges, ha minden ilyesmit beszámítasz.

Akkor nem klímasemleges az új erdőket telepítő munka sem, mert az embereket oda kell szállítani, munkagépeket üzemeltetni hozzá stb.

Ez egy baromi félrevezető gondolkodásmód.

#7-es ezer köszönet. Teljes mértékben igazad van. Ha lehetne, legalább három zöld pacsit nyomtam volna. :)

A kérdésre: Azért vannak még "normálisék" is a világon. Vagyis vannak épülő atomerőművek. Persze nem kellő számban.

(És igen. A világ élvonalába tartozó nemzet politikusai úgy döntöttek, hogy lemészárolják gazdaságukat, egy sötétzöld hagymázas koncepció érdekében. Ugyan vajon kinek, kiknek a zsebébe vándorolnak az euró százmilliárdok? Igen. Oda. A farkast kiáltók ezáltal ténylegesen le is gyártják a farkast, mert egyébként nincs, nem volna. És ez a farkas egy zombi mutáns farkas, sokkal veszélyesebb a "kiáltottnál".)

Épülnek még azért atomerőművek:

[link]

[link]

dellfil

Mint Wadmalac írta a 8-asban.

A kérdés lényegibb részéhez is hozzászólva - persze van co2 kvóta kereskedelem és van egyéb nyereség vonzata is az áttérés lassú haladásának. A fő okok nem ezek. Két fő oka van. A kvótakereskedelem csak egy utólagos meglovagolása valaminek nyereség szempontjából, de volt amikor még ki sem találták a kvótakereskedelmet és ugyanez volt akkor is. A kvótakereskedelem csak ráépült mintegy pluszban erre az egész témakörre, egy "ügyes" ötlet.

Egyik igazi oka bizony az a sima és alapvető anyagi érdek, hogy a fosszilisből jelenleg még rengeteg áll rendelkezésre éspedig rengeteg országban termelik ki. Nem fogják otthagyni a nyersanyagot, ami elképesztően sok pénzt jelent, se nem fogják otthagyni a fosszilis kitermelésébe fektetett beruházásokat sem, mert az is rengeteg pénz. És még a fosszilis feldolgozásába is rengeteg pénz fekszik, mint üzemek és egyebek. Ezt a három nagy területet mint beruházást és még várható nyereséget nem hagyják veszni, ez az egyik fő oka. A többi csak blabla a témában, hogy ezért meg azért.

Másik fő oka sajnos az, hogy még mindig nem tudnának teljesen átállni megújulókra, mert szél és napsütés mentes időkben nem tudnak teljesíteni a megújulók, igénylik a fosszilis kisegítést, amik nélkül még nem lehet rájuk teljes mértékben hagyatkozni.

Az atomerőműveknél a fosszilis tartalékok gazdasági és profit érdekek jelentik az okot. Egy ország amikor beruház egy új energia termelésbe, akkor nem csak egy ötlet alapján teszik, tehát nem feltétlenül a legjobbat választják. Mérlegelnek politikai kapcsolatokban - hosszú és rövid távon is - mérlegelnek gazdasági kapcsolatokban is - abban is hosszú és rövid távon is. Vagyis az új energiatermelési beruházások nem főként a mentén mennek, hogy mi lenne a legideálisabb környezeti szempontból.

Egyébként még az átlagember sem azt helyezi abszolút első helyre a döntéseinél, hogy úgy költekezzen, hogy a legkisebb ökológiai kárt okozza. Hanem ez a mérlegelés vagy meg sincs a nézőpontjában, vagy lekorlátozódik pár lehetőségre, amik viszont mérsékelten környezetkímélőbbek. Tehát a környezetkímélő döntés ma nem elsődleges szempont, se állami beruházások terén, se a magánemberek döntéseiben.

És lehet a hírekben hallani ökológiai nemzetközi konferenciákról, ebbéli tárgyalásokról és még némi beruházásról is, de amíg nem éri meg szó szerint jobban a környezetkímélő energiatermelés, addig ki is fogják termelni a fosszilis tartalékokat. Ugyanez érvényes az atomenergiára is, versenyzik úgymond a fosszilis iparral.