A tér tágulásával hogyan változik a gravitáció?
Mivel a tér tágul, alapesetben minden távolodik mindentől, más mozgásokat leszámítva.
Vegyük például a Naprendszert.
Ha a tér folyamatosan tágul, akkor a bolygók is távolabbra kerülnek a Naptól, még ha csekély mértékben is, de folyamatosan, és bár a gravitáció a távolság négyzetével nő, vagy csökken, de ezt a távolodást aligha lehet mérni, mivel a tér tágulásával a vonalzónk is nyúlik, illetve a mértékegységünk.
Miképpen hat viszont ez a gravitációra?
válasza:"akkor a bolygók is távolabbra kerülnek a Naptól"
NEM!
Ha így lenne, esetleg észre se vennénk.
Még a galaxisok se tágulnak, csak messzebb kerülnek egymástól.
Azt én elismerem, hogy a tér olyan elképesztően nagy, hogy még ha a fénysebességnél gyorsabban is tágul, akkor is a Naprendszer viszonylatában rettenetesen kicsi ez a tágulás, de kétségtelenül létezik.
Egyrészt nem vagyok benne biztos, hogy tudnánk e mérni, mert ahogy írtam, a térrel a mérőeszközeink is tágulnak, másrészt nem tudom, a tágulás miképpen jelentkezik a gravitációban, csökken e?
Ha zavar a Naprendszerben létrejövő tértágulás mértéke, akkor felejtsd el, vegyük mondjuk a galaxisok közötti tértágulást, azt lehetne e mérni és hogyan alakul az egymáshoz viszonyított gravitációjuk?
válasza:Alapvetően félreérted ezt a tágulást. Igen, az univerzum tágul, mert a tér tágul. De az ilyen-olyan kölcsönhatások által összetartott, kötött szerkezetek nem tágulnak. Nem tágul egy liter víz, mert összetartja a kovalens kh, meg a hidrogénhíd kötések. Nem tágul a kanál mellette, mert a fémrács összetartja. A Naprendszer sem tágul, mert azt pont a gravitációs kh tartja össze. A Naprendsuer egy gravitációsan kötött rendszer, nem fog tágulni semennyit.
Képzeld el, hogy az univerzum egy óriási gumilepedő. Erre a gumilepedőre szórj építőkockákat. Ha elkezded nyújtani a gumilepedőt, minden építőkocka mindegyiktől távolodni fog, mert nyúlik a tér. Az építőkockák maguk nem tágulnak, eddig nyilván világos. Nade. Most köss össze néhány kockát egy dróttal. Megint nyújtsd a gumilepedőt: az összekötött építőkockák nem távolodnak egymástól. A gravitációsan kötött rendszerek pontosan ilyenek.
válasza:Nyilván a tágulással csökken a galaxisok közti gravitáció is.
Azonban ezzel az a helyzet, hogy ÁTLAGOSAN a világ egyenletesen van kitöltve galaxisokkal, szóval sehonnan sincs gravitáció.
Átlagosan.
Mert a valóságban ez instabil egyensúly, és már régen felborult. A galaxisok halmazokba tömörülnek, azok pedig szálakba.
A világ úgy néz ki, mint egy felfújt szappanhab (ahol a galaxisok a hab, a többi üres).
Tehát igenis van gravitáció, ami egymás felé húzza a galaxisokat. Pont úgy, ahogy a szappanhab kifeszül.
Na de közben fújják is felfelé.
válasza:"Megint nyújtsd a gumilepedőt: az összekötött építőkockák nem távolodnak egymástól. A gravitációsan kötött rendszerek pontosan ilyenek."
Igen, itt nálunk "kicsiben" ez mind oké is. Kicsiben, mint mondjuk galaxishalmazok esetén.
De amint feljebb lépünk, a szuperklaszterek stb. felé, bejön az, hogy a tágulással erőteljesen távolodnak is egymástól, maguk is tágulnak.
Én most csak morfondírozok mmagamban, de ha ez így van, az azt jelenti, hogy ezen a szinten az anyagok egymástól való távolodási "lendülete" plusz a sötét energia gravitációval ellentétes hatása felülmúlja a gravitáció erejét?
Vagy simán félrevezetem magam, mert ezen a szinten a gravitációs hatások gömbszimmetrikusan csaknem homogén lévén kiegyenlítik egymást és nulla az eredőjük?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!